A mozgás szerepe a finn jólléti nevelésben

A 2025. 01. 23-i Finn Minta Fórumon elhangzottakat
összefoglalta: Gönczöl Enikő

Béla 1999-ben azért ment Finnországba, hogy mester szintű tanulmányokat folytasson. Előtte a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán és a Testnevelési Egyetemen tanult, s mellette hivatásos sportoló volt. 20 évig kajakozott, és az élete nagy részét vízen töltötte. Sokféle sportot próbált ki, és a kajakozás mellett a sífutás területén is számos nemzetközi versenyen vett részt. A Jyväskylä-i Egyetemen szerzett a sporthoz kapcsolódó képesítéseket, de számos rövidebb kurzuson is részt vett különféle egyetemeken. Finnországban is bekapcsolódott a vízisport-életbe, és diplomamunkáján kívül, doktori disszertációja is ehhez a témához kapcsolódott. Dolgozott a közszférában testnevelőként, jelenleg pedig vállalkozó, illetve önkéntes sportkluboknál és szövetségeknél. Fő érdeklődési iránya az állóképességi és a kültéri sportok területe.

A test nevelésének különféle életszakaszokban más és más haszna van:

• Csecsemőkorban: a születés utáni izomgörcs oldása, az emésztési rendszer működésének szabályozása, az ideg-izom kapcsolatok kialakítása.
• Kisgyermekkorban: az önálló cselekvőképesség, a hajlékonyság, az ügyesség megalapozása.
• Pubertáskorban: a testi változások elfogadásának és a társadalom felé való nyitásnak a támogatása.
• Korai felnőttkorban: a társadalmi beilleszkedés és a pályaválasztás segítése.
• A munkával töltött életszakaszban: munkaegészségügyi, munkavédelmi megelőző szerep betöltése.
• Időskorban: az önálló cselekvőképesség és a függetlenség megőrzésének támogatása.

Ezen a spektrumon belül a testnevelő hatóköre a kisgyermekkortól a felsőoktatásban eltöltött időszakig tart.

Mindennapjainkba fokozatosan belopakodott a mozgásszegény életmód. Testünk (valamint szellemünk és lelkünk) nevelésére szükség van, mert

• csökkent a mozgással töltött idő a városiasodás és a hétköznapi feladatok gépesítése következtében.
• csökkent az alvásidő átlagosan 1 órával a villanyvilágítás elterjedését követően, újabb 1 órával a TV-nézés szokásának kialakulásával, majd további 1 órával a számítógép előtt töltött idő általánossá válásával.
• csökken a mindennapos fizikai terhelés, ha tömegközlekedés helyett autót használunk, ha az áruk hazacipelése helyett házhoz rendeljük a megvásárolt termékeket, ha a táskában hordott tankönyvek helyett e-bookot használunk stb.

A testnevelő munkájának értékét az adja, hogy az aktív életet élő embernek jobb életminőséget biztosít ugyanabban a környezetben. Ez pozitív összefüggésben áll a nagyobb szellemi kapacitással, valamint a kevesebb betegszabadsággal, a személyes és társadalmi problémákkal. Egyúttal

• képes ellensúlyozni az irodai munka káros élettani hatásait,
• hozzájárul a szív- és érrendszeri megbetegedések többségének megelőzéséhez,
• lassítja a kettestípusú cukorbetegség, a demencia és az Alzheimer-kór kialakulását, illetve előrehaladását,
• csökkenti a rákos megbetegedések kockázatát,
• és antidepresszáns-hatású.
  
  

Alapfogalmak

A finn nyelvben különböző kifejezéseket használnak a sportolás témakörében, amelyek egyúttal rávilágítanak a témáról való gondolkodás árnyalataira is.

• Van egy nagy, átfogó kategóriájuk minden olyan tevékenységre, amihez fizikai aktivitás társul, a sport mellett ideértve például a házimunkát, a kertészkedést vagy a tempós sétát is (liikunta).
• Más kifejezést használnak a rendszeresen végzett, célorientált és eredménycentrikus, fizikai jellegű szabadidős tevékenységek megnevezésére (urheilu), és mást az önkéntes, belső indíttatású elfoglaltságok leírására (harrastus).
• Az iskolai testnevelés témakörében pedig fogalmilag megkülönböztetik a tanár által kifejtett aktivitást, (kasvatus), és a tanulókban létrejövő fejlődést (kasvaa).

A testnevelés feladata

Az előadó – különböző testalkatú olimpiai bajnokok képsorával illusztrálva – hangsúlyozta az emberi test sokféleségét. Mindenkinek mások az adottságai, és a testnevelés feladata ezeknek az adottságoknak a formálása. Az iskolai testnevelés fő célja, hogy az órák keretében a diákok olyan pozitív élményekben részesüljenek, amelyek hatására egész életük folyamán megőrzik az aktív életformát.

Az iskolai testnevelés irányelvei

A testnevelő tanárok képzésében nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ne csak a sportot oktassák a diákoknak, hanem holisztikus módon gondolkodjanak a feladatukról. Ezt alátámasztó idézetek a Finn Nemzeti Oktatási Ügynökség (Opetushallitus) útmutatójából:

„A testnevelés célja a tanulók növekedésének és fejlődésének átfogó előmozdítása, valamint jóllétének és egészségének támogatása.”

„A testnevelés oktatásának célja a tanuló holisztikus növekedésének, fejlődésének elősegítése, jó közérzetének, egészségének támogatása – fizikai, szociális és pszichológiai területekre bontva.”

Az értékelés fő szempontja

„Az értékelés alapja a fizikai, szociális és pszichológiai célok elérésének tanulási folyamata és rögzült alkalmazási képessége… és nem a fizikai teljesítmény szintje.” (Szintén a Finn Nemzeti Oktatási Ügynökség útmutatójából.)

Ennek értelmében nem az kap jó jegyet, aki a leggyorsabban fut, hanem az, aki képességeinek és aktivitásának köszönhetően a tanév folyamán a legtöbbet fejlődött.

A testnevelő szerepe és lehetőségei a finn oktatási rendszerben

• Nem „bukfenctanár”, hanem megbecsült tagja a nevelői közösségnek, aktív részese a testületi kommunikációnak.
• Nagy függetlenséget élvez a testnevelési célok eléréséhez alkalmazott módszerek és eszközök megválasztásában. Mivel sok az külső zöldterület, ehhez nem kell feltétlenül bentmaradnia az iskola épületében.
• Azt, hogy mik a sportolás lehetőségei és korlátai, leginkább az intézmény földrajzi környezete befolyásolja. Mivel pedig az ország 1400 km hosszú – figyelembe kell venni az időjáráson belüli eltéréseket is.
• A testnevelés előírt időkerete általában heti 4 óra, de ez blokkosítható annak érdekében, hogy olyan foglalkozásokat lehessen szervezni, amelybe minden szükséges elem belefér (átöltözés, bemelegítés, gyakorlat, levezetés, zuhanyozás, átöltözés).
• Mivel Finnországban alapelv, hogy ami kötelező, annak egyben ingyenesnek is kell lennie, ez érvényes az iskolán kívül megvalósuló, de tantervbe illeszkedő sportfoglalkozásokra is – amelyek körében sokféle sportággal lehet ismerkedni a kajakozástól a golf kipróbálásáig. S ahol a település működtet uszodát, ott az úszás térítésmentes lehetősége is megteremthető.

A vízisportok alkalmazásának lehetőségei az oktatásban

Finnországot az „ezer tó országaként” szokták emlegetni, de valójában több mint 185 ezer kisebb-nagyobb tava, valamint többezer kilométernyi vízisportra alkalmas tengerpartja és folyószakasza van. Így érthető, hogy számos kajak-, evezős-, vitorlás- és másfajta sportlétesítmény, illetve szervezet található az oktatási intézmények elérhető közelségében, és sok példája van a közöttük kialakult együttműködésnek. Az egyetlen probléma az, hogy az időjárás által befolyásolt, korlátozott időablak miatt, nem lehet egész tanévben élni ezekkel a lehetőségekkel.

Zárásként az előadó saját cégének (Tavinsulka, https://www.tavinsulka.com/en) fejlesztéseire utalt, amelyek kínálatában tantárgyközi oktatási modulok is találhatók. Ezek a fizika, a biológia és az ökológia témakörével kapcsolják össze a testnevelést, és a szaktanárokkal egyeztetett formában valósulnak meg az iskolán kívüli helyszínen.