2016 tavaszán Palkovics László államtitkár új alaptantervet ígért még ’16 őszére. Bár ezt az oktatási szervezetek lehetetlennek tartották (többek között a szükséges szakmai és társadalmi egyeztetések miatt), azt azért nem gondoltuk, hogy 4 évet kell majd várni… Ráadásul a valódi, széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetések így is elmaradtak, sőt a 2018-ban napvilágra került (Csépe Valéria-féle) tervekhez képest is hatalmas visszalépést jelent a módosított, végleges változat, ami így nem véletlenül okozott nagy felzúdulást. Olyannyira, hogy a civil szakmai szervezetek márciusban utcára is vonultak volna… Ha nem jön közbe a koronavírus-járvány és a lezárások. Ez viszont „kapóra jött” a kormánynak, s az ősszel kezdődő tanévtől hatályba is léptette a NAT 2020-at (további adminisztrációkat zúdítva a tanárok nyakába – a minden évfolyamra és tantárgyra megírandó új helyi tantervek megírásával –, akik a távoktatás miatt egyébként is „el voltak havazva”).
A NAT-hoz kapcsolódóan rengeteg írás született, véleménycserék, megbeszélések folytak, amiből a Tanítanék is kivette a részét. Az alábbiakban ezekre található néhány példa.
NYÍLT KÉRDÉSEK
a társadalomhoz
Mint sok más iskolában, így mi is azt tanítjuk a gyerekeknek, hogy ha nem értenek valamit, akkor bátran kérdezzenek. A módosított Nemzeti Alaptanterv megjelenése után nekünk is rengeteg kérdésünk van. Ezek közül teszünk fel néhányat:
- Ha a magyar diákok tanóráinak száma és az otthoni készülés ideje több, mint a Munka Törvénykönyvében megszabott heti munkaidő, akkor a módosítás szerinti 1 órás mérséklés a diákterhek – az ígértnek megfelelő – radikális csökkentésének nevezhető-e?
- Ha azonos óraszámban több tananyag van előírva, mint eddig, akkor az tehercsökkentés-e?
- Az előbbi kettőt figyelembe véve gyermekközpontú NAT-ról beszélhetünk-e?
- Ha megszűnik egy adott iskolatípusban valamelyik tantárgy, akkor az adott szakos kolléga esetében ezt tehercsökkentésnek nevezhetjük-e?
- Ha a pedagógusnak olyat kell tanítania a tantárgyak átstrukturálása miatt, amire nincs képesítése, akkor az vele szemben etikus-e, a tanítás szempontjából szakszerű-e?
- Ha több lexikális, leíró tananyagot ír elő a módosított NAT, akkor az tényleg modern-e?
- Ha pont a természettudományos tantárgyak szorulnak háttérbe, akkor az XXI. századi-e?
- Ha néhányan, a nyilvánosságot kizárva készítik az egyik legfőbb pedagógiai szabályozó dokumentumot, akkor az konszenzuson alapulónak tekinthető-e?
- Ha a diákokat nem kell kritikus gondolkodásra, véleményalkotásra nevelni, akkor az egy demokráciában elfogadható-e?
- Ha a középiskolás korosztály nagyobbik részére nem is vonatkozik az új alaptanterv, akkor az nemzeti-e?
- Ha olyan tartalmak kerülnek bele, melyekkel kapcsolatban nincs egyetértés, viszont alkalmas arra, hogy sokadszorra is egymásnak ugrassza a szétszabdalt társadalom különböző csoportjait (és ezzel elvonja a figyelmet a NAT valódi pedagógiai problémáiról), akkor szintén az a kérdés, hogy nemzeti-e?
- Ha egy szabályozás megnyomorítja, maradék kedvüket is elveszi azoknak, akikre vonatkozik, akkor humánus-e?
- Ha ez az a NAT, amit a 2016-os (!) nyílt levelünk óta ígérnek, akkor elégedettek lehetünk-e?
- Ha mindez nekünk adófizetőknek milliárdos összegbe került, akkor megérte-e?
- Végezetül ettől a törvénytől a magyar közoktatás színvonala jobb lesz-e? …
Nyílt kérdéseinkre őszinte választ várunk! De mindenki jól gondolja meg, mert ezeket a válaszokat saját gyerekei, unokái, tanítványai szemébe nézve kell elmondani! Kérünk mindenkit, hogy legjobb lelkiismerete szerint ezt így tegye meg!
Miskolc, 2020. február 6.
a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestülete
A Civil Közoktatási Platform (amelynek ügyvivő testületének Törley Kata és Pilz Olivér is tagja volt) nyilvános szakmai beszélgetésre hívta Hajnal Gabriellát, a NAT megújulásáért felelős megbízott miniszteri biztostazzal, hogy kedvező fogadtatásra számítanak, hiszen Hajnal Gabriella 2017-ig nemcsak részt vett a sztrájktárgyalásokban az OVSZ elnökeként, hanem szervezte is a tanártüntetéseket, amelyek többek között a szakmai egyeztetés hiányát kérték számon a kormányzaton.
A kezdeményezés eredménytelenül zárult…
A rendezvényen aláírásokat gyűjtöttünk, hogy a szabályozó bevezetését halasszák el:
„Mi, a Miskolc Városi Szülői Értekezlet résztvevői, egyetértünk a NAT 2020-al kapcsolatos szakmai kifogásokkal.
A magyar oktatás valódi megújulásának elmaradása hosszan tartó károkat okoz mindannyiunk számára, ezért a NAT 2020 bevezetését előzze meg – a most teljesen elmaradt – nyilvános és széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés.
Egyetértünk azzal a – több szakmai és érdekképviseleti szervezet által megfogalmazott – igénnyel, hogy a NAT 2020, a hozzá tartozó kerettantervekkel együtt, 2020 szeptemberétől ne kerüljön bevezetésre!
Miskolc, 2020. március 06.„
A Városi Szülői Értekezletet a Mérce élőben közbetítette:
https://www.facebook.com/magyarinfo/videos/228421738555594
Levélben kértük – sok más szervezettel együtt – a döntéshozókat, hogy függesszék fel a Nemzeti Alaptanterv 2020 szeptember elsejére tervezett bevezetését.
Szervezetek, nevelőtestületek, szakértők, szülők, civilek tiltakozása ellenére a kormány nem halasztotta el a bevezetést…
