írta: Palya Tamás matematika-kémia szakos tanár
30 évig dolgoztam alkalmazottként a magyar közoktatásban, főként matekot és kémiát tanítottam. Aztán egy pénteki napon mondták, hogy hétfőn már nem kell menni dolgozni, kirúgtak.
Már ekkor felmerült, hogy egyéni vállalkozó leszek, de aztán úgy alakult, hogy két félállásom lett. De 2023 januárjától egyéni vállalkozó lettem, katás. Lehet katázni most is, de csak magánszemélyeknek adhatok számlát. Az fel sem merült, hogy feketén tanítsak. (Miből épülne Hatvanpuszta?)
Mivel megszoktam, hogy „csak” be kell menni dolgozni, hóvégén pedig jön a fizetés, nem volt egyszerű arra gondolni, hogy ennek vége, kell némi marketing tevékenységet is folytatnom, hogy legyenek tanítványaim. Szerencsére ez semmi problémát nem okozott, villámgyorsan lettek diákjaim, még vissza is kellett utasítanom néhányat.
Azt írtam, hogy szerencsére, de ez inkább szomorú. Hogy olyan országban élünk, ahol egy matek-kémia szakos tanár vígan meg tud élni magántanításból, hiszen ez azt mutatja, hogy az oktatási rendszer nem jó. Egy normális országban az iskola felkészít az egyetemre való bejutásra, de ettől mi nagyon messze vagyunk…
A magántanítás sokkal egyszerűbb, mint az iskolai, hiszen egyszerre csak egy diákkal kell foglalkozni, nincs egy csomó fölösleges adminisztráció, nincs Kréta, nincs TÉR, nincsenek értekezletek és még sorolhatnám. A hátránya, hogy szünetekben nincs fizetés, illetve a diákok néha lemondják az órát és az akkor nekem bevételkiesés. Van, aki persze ilyenkor is kiszámlázza az óradíjat, de én ezt nem szeretem. Inkább benyelem ezt néha, de azt nem szeretném, hogy betegen jöjjön valaki órára. Nyilván, ha valaki sokszor lemondja az órát, attól megválok.
Közben egy kft-nél is tartottam online felkészítőt, így átalányadózó lettem, ami lényegesen több kiadással jár. (Erről itt írtam.)
Aztán 2024 novemberében egy magániskolától írtak, hogy gyorsan szükség lenne egy matektanárra, heti négy órában, nyolcadik osztályban. Szabadok voltak a délelőttjeim, vágytam a közösségre, így elmentem óraadónak. Ez fontos, mert óraadóként nem vagyok kötelezhető szinte semmire azon kívül, hogy megtartom az óráimat.
2025 szeptemberétől megmaradt ez a magániskola, egy osztályban, de egy másik magániskolában is óraadó lettem. (A két iskola egy épületben van, ezért tudtam vállalni.) Emellett azonban megvannak a magántanítványaim és a kft-nél is tartom a tanfolyamot.
Elmondhatom, hogy jelenleg 3 lábon állok, így bármelyiket kirúgják, talpon tudok maradni.
Összességében azt mondhatom, hogy anyagilag sokkal jobban járok és mivel most már iskolákban is tanítok, a társaság sem hiányzik.
Persze azért még szoktam arról álmodni, hogy a Kölcseyben tanítok…