FINN MINTA FÓRUM bemutatkozó esemény (2023.) – mentorhálózat angoltanároknak és fenntarthatóság oktatása, jelenségalapú megközelítésben
szavon
A 2023. 11. 15-i Finn Minta Fórumon elhangzottakat összefoglalta: Gönczöl Enikő
Az online találkozó egy, a következő tanévre tervezett hosszabb sorozat bemutatkozó eseménye volt, melyet házigazdaként Pilz Olivér és Tuba Orsolya vezettek, vendégként pedig két pedagógus, Szelei Orsolya és Bella-Fehér Emese vett részt rajta, akik egy-egy finn-magyar közös projektben szerzett benyomásiakat osztották meg.
A rendezvény két civil szervezet, a Tanítanék Mozgalom és a Finn Minta szervezésében valósult meg, és mintegy 70 érdeklődő vett rajta részt.
Akik megosztották gondolataikat a közönséggel
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom képviseletében üdvözölte a hallgatókat, és elmondta: szervezetük arra törekszik, hogy olyan csoportok kialakulását támogassa, amelyek jó gyakorlatokat valósítanak meg az oktatásban. Ebbe az irányba tett első lépésük a Finn Minta nevű szervezettel közös programjuk.
Tuba Orsolya, a fórum szakmai vezetője, aki felsőfokú tanulmányait Finnországban végezte, és ott maradt doktori hallgatóként is. Jelenlegi munkahelye a Jyväskylä Egyetem Oktatáskutató Intézete, ahol az innovatív tanulási könrnyezeteket kutató munkacsoportban dolgozik (https://ktl.jyu.fi/en/research/ile). Néhány társával közösen, 2022-ben hozták létre a Finn Minta nevű szervezetet, amelynek küldetése a finn oktatás értékeinek terjesztése.
Szelei Orsolya, a hatvani Bajza Hózsef Gimnázium angoltanára, a „Spreading the Magic of English Language Teaching” című Erasmus projekt egyik magyar résztvevője.
Bella-Fehér Emese, a békéscsabai Jankay Tibor Két Tanítási nyelvű Általános Iskola tanítója, a „Sustainability and Phenomenon-based learning (PhBL)” egyik magyar résztvevője.
A beszélgetés fő témái
Mi a „Finn minta” lényege? Melyek a finn oktatás és társadalom alapvető értékei? Mik a két oktatási rendszer közötti legfontosabb eltérések és hasonlóságok?
Egy finn-magyar együttműködési projekt bemutatása: Angoltanárok mentorhálózata. Beszélgető partner: Szelei Orsolya, angoltanár.
Egy finn-magyar tanári csereprogram bemutatása: A fenntarthatóság oktatása, jelenségalapú megközelítésben. Beszélgető partner: Bella-Fehér Enese, tanító.
Mi az, ami nagyon más Finnországban?
Elsőként Tuba Orsolya foglalta össze több év alatt szerzett tapasztalatait ezzel a kérdéssel kapcsolatban, amiket aztán a bemutatásra kerülő projektekben szerzett benyomásai alapján, a hazai pedagógusok is kiegészítettek.
Egyenlő esélyek: Finnországban az oktatás mindenki számára elérhető és ingyenes. Nincs legjobb suli – minden iskolában ugyanolyan minőségben oktatnak, tanulnak, ugyanazokhoz a lehetőségekhez jutnak hozzá a gyerekek. Ezért mindig a legközelebb lévő iskola a legjobb. A rendszer – és a társadalom is – befogadja a speciális igényű tanulókat.
Bizalom: Az oktatási rendszer működésének meghatározó eleme a bizalom. A társadalom bízik az intézményeiben. Az igazgatók bíznak a tanáraikban és támogatják őket. A tanárok között szoros az együttműködés, és erős bizalom jellemzi a tanulók, a tanárok és a szülők közötti kapcsolatot is.
Inspiráló tanulási környezet: Nagyon jó az iskolák felszereltsége. A belső és külső terek kialakítása olyan, hogy az serkenti a motivációt, a kíváncsiságot, az önállóságot és a felelősségvállalást. A szűkebben vett, de modern „hagyományos” tanulási környezet mellett a legtöbb iskolában vannak zene- és barkácstermek is, amiket szabadon használhatnak a gyerekek. Kutatásokra alapozva, folyamatosan fejlesztik a tanulási környezetet, és nagyon figyelnek rá, hogy a környezet ne csak barátságos, hanem egészséges is legyen.
Rugalmasság és személyre szabott értékelés: Jellemző szemlélet, hogy minden diák számít. Elfogadják, hogy mindenki máshogy tanul hatékonyan. Az intézmények helyi tantervek szerint működnek, amiket tovább lehet finomítani az osztályokra szabva. Sőt, figyelnek az egyéni tanulási útvonalakra is. A haladás értékelésének fontos eszköze a tanulói önreflexió, és a tanárok is törekszenek arra, hogy az egyéni fejlődésük alapján értékeljék a diákokat.
Étkezés: A közoktatásban mindenkinek jár napi ingyenes meleg étel, amelynek típusaiból egyéni érzékenység (allergia) alapján is lehet választani. (Az egyetemisták számára ez a szolgáltatás napi 2,95 Eurós térítés mellett vehető igénybe.) Az ebédlőkben nincs külön tanári asztal. Együtt esznek a tanárok és a diákok. Az étkezés önkiszolgáló jellegű, mindenki annyit szed, amennyit szeretne. De rendszeresen mérik a bio-hulladék (a tányorékon maradó, el nem fogyasztott ) étel mennyiségét.
Egészséges életmód: A napi mozgás szerves része az iskolai életnek, amit különféle belső és külső terek biztosításával ösztönöznek. Az óraközi szünetek hosszabbak, mint nálunk, s ezalatt a gyerekeknek télen-nyáron ki kell menniük a szabadba.
Ami hasonló a két országban – a magyar vélemények tükrében
Nincsenek csodák: Befektetett energia van, akarat és munka.
A tanulócsoportok létszáma mindkét helyen nagyjából egyforma.
Hasonlóak a kamaszok motivációs problémái.
A nyelvi tankönyvek tartalma ugyanaz.
Hasonló a tanárok kötelező óraszáma: 24-26 óra. (De a jobb általános körülmények következtében a finn tanárok „nincsenek annyira lehasználva”.)
A tantermek mozgatható, variálható bútorokkal vannak felszerelve. (Itthon azért nem mindenhol…)
Mindkét helyen van házi feladat. (Bár Finnországban ez maximum napi félórányi.)
A tanárok mindkét helyen elektronikus naplót haszálnak, amit a tanítás után töltenek ki. (Különbség, hogy a finn kollégák ebben minden nap visszajelzést adnak a szülőknek a gyerekek teljesítményéről.)
Angol Nyelvtanárok Mentorhálózata
Egy könnyen adaptálható jó példa!
A „Spreading the Magic of English Language Teaching” című finn-magyar pályázat kulcsszavai az elköteleződés, az összefogás, a változás, a szakmai fejlődés, valamint a jóllét és a fenntarthatóság voltak. Egy olyan mentorhálózat létrehozását tűzték ki célul, amelyben a tanárok meg tudják osztani egymással az ötleteiket, megvitathatják szakmai problémáikat, visszajelzésekkel tudják támogatni egymás munkáját, és ösztönözni tudják egymást új módszerek kipróbálására.
A projekt online indító eseményének videója (a videó ennek a linknek a segítségével nézhető meg: https://www.youtube.com/watch?v=0ntqN66BH9A) megismertet a résztvevőkkel és a tervezett tevékenységekkel. De egyúttal betekintést nyújt a finn oktatás értékeibe is, bemutatva, hogy mit jelent számukra a tanulóközpontúság, és hogyan valósul meg a tanárok együttműködése a gyakorlatban.
A program honlapja („Magic of English Language Teaching” – https://magicofteaching.eu/) képet ad arról, hogy mi valósult meg, és lehetőséget kínál az érdeklődők számára, hogy csatlakozzanak a kialakult szakmai hálózathoz.
A közös munka során szerzett meghatározó élményei közül Szelei Orsolya a következőket emelte ki:
A „kevesebb több”. Úgy tűnik, a finn oktatásban mindenre van idő. Nem rohannak, mindenkit megvárnak és mindenkit segítenek. Teljes a bizalom és az autonómia.
Meglepő volt szembesülni azzal, hogy a finn állam mennyi pénzt tett bele az oktatásba annak érdekében, hogy az ország minden részén azonos felszereltség álljon a gyerekek rendelkezére, egyenlő feltételeket biztosítva a tanulásukhoz.
Nagyon sok jó példát hozott haza. Megerősítést kapott ahhoz, hogy bátran lépjen ki a tankönyv által megszabott keretek közül, alkalmazkodva a gyerekek tempójához és igényeihez. Diákjai azóta több projektmunkát végeznek, és rendszeresen dolgoznak kisebb csoportokban. Tanárként tudatosabban épít a tanulók – internetről, filmekből szerzett – meglévő nyelvi ismereteire. Bátrabban kezd tantárgyközi témák feldolgozásába.
Sokat jelentett számára az a szakmai kzösség, amely a projekt keretében létrejött. Úgy érezte, hogy együtt fejlődtek. Nagyon jó, hogy bár a projekt véget ért, a közösség megmaradt.
A fenntarthatóság oktatása és a jelenségalapú tanulás
Egy másik adaptálható jó példa!
Ugyancsak egy finn-magyar uniós pályázat keretében valósult meg az a tanári csereprogram, amelynek középpontjában a fenntarthatóságra való nevelés és a jelenségalapú tanulás módszere állt. A munkában mindkét országból egy-egy iskola vett részt, amely projekthetet szervezett a fenti témában. A partnerországból érkező kis tanárcsoport megfigyelőként vett részt az iskolai eseményeken.
A témaheteket követően a résztvevők megosztották egymással a tapasztalataikat, és a beszélgetések során fejlesztették a jelenségalapú tanulásra vonatkozó módszertani tudásukat is.
Innen tölthető le az a kézikönyv is, amely részletesen mutatja be, miként zajlott le a két témahét, miben hasonlított és miben tért el egymástól a két iskolai folyamat. És akik szeretnének elmélyedni a fenntarthatóság, az újrahasznosítás vagy a pozitív pedagógia és a jelenségalapú tanulás módszertani részleteiben, azok számos értékes videót is találnak ezen az oldalon – angol nyelven, de beállítható magyar feliratozással.
A magyar pedagóguscsoport egyik tagja, Bella-Fehér Emese a következő meghatározó élményeit emelte ki a projekthez kapcsolódóan:
A legnagyobb hatást a munka légköre gyakorolta rá. Az, ahogy a tanárok egymásra utalva dolgoztak, összefogva, együtt gondolkodva, közösen valósítva meg a projektjüket – szemben azzal a hazai gyakorlattal, amikor mindenki maga dolgozik a kijelölt témán, több párhuzamos projektet hozva létre.
Nagyon tetszett neki az alulról építkező rendszer, az, hogy az alsóbb szinteknek nem kell megfelelniük a felsőbb évfolyamok elvásárasainak. Ez lehetővé teszi, hogy a gyerekek a saját tempójukban fejlődjenek. Nálunk már az óvoda elő kell, hogy készítsen az általnos iskolára, az alsónak a felsőre, a felsőnek a gimnáziumra. A középiskola pedig már az egyetem alá kell, hogy dolgozzon. És nem fordítva, pedig úgy lenne jó. Ez adná meg a lehetőséget arra, hogy a gyerek elmélyüljön.
Ehhez kapcsolódóan említette Emese: „Érdekes volt nézni, amikor hatodik osztályban egy projektben dolgoztak ketten. Tengert festettek egy A/3-as lapra, kék vízfestékkel. Egy órán keresztül. Hagyták őket elmélyülni… Közben a többiek mellettük dolgoztak a projekt más részén… Meghagyják a választási lehetőséget a gyerekek számára, hogy úgy dolgozzanak a csoport által meghatározott feladaton, ahogy ők részt szeretnének venni abban. Kreatív alkotóként, ha ahhoz van kedvük, ha új információkra szeretnének szert tenni, akkor keresgélve az interneten.” Ez nagy különbség. És nálunk se lenne lehetetlen lelassulni, és elmélyedni.
Nagyon jó, hogy önállóságra nevelik a gyerekeket, és ez szerepet kap a tanulás minden területén. A gyerek szövegértése akkor fog fejlődni, ha neki önállóan kell azt a feladatot megérteni. Mi túl sokat beszélünk. Túlságosan alájuk teszünk mindent. Ugyanúgy, mint otthon a szülők. Elvesszük tőlük az önállóságot.
Nagyon jó volt, hgy mindkét témahét végén tartottak egy szakmai fórumot, amin visszajelzést adtak egymásnak. Ez a legegyszerűbb módja annak, hogy egymástól tanuljunk. De amúgy mindig csak rohanunk. Nincs lehetőségünk ezekre a reflexiókra. Pedig ez szolgálná leginkább a szakmai fejlődést.
A finn minta lényege dióhéjban
Tuba Orsolya összegzése:
A tanítás és a tanulás egyénre szabása,
A kreatív tanulásra való összpontosítás,
A kritikus gondolkodásmód és a problémamegoldás ösztönzése,
Megosztott felelősség, hivatástudat és bizalom,
Együttműködés az osztályteremben és azon kívül is,
Persze, Finnországban is vannak problémák, de dolgoznak rajta, hogy megoldják ezeket. Árnyaltabb képed ad minderről a Finn Minta honlap következő blogbejegyzése:
