"Jogilag nem vagyok bűnös…" – Radu Jude: Kontinental ‘25 

Ha Kolozsváron járok, én is ezzel fogok találkozni? 

írta: Biszák Otília

Egy bírósági végrehajtás. Valaki a háttérben felakasztja magát a radiátorra. Végighallgatod, akkor is, ha amúgy elfordítanád a fejed… 
Radu Jude filmje végignézeti velünk a kolozsvári valóságot. Orsolyát, aki bírósági végrehajtóként a haláleset tanúja volt, mélységesen megrázza az eset. A hatalom kinyújtott karjaként szerepet tulajdonít magának a hajléktalan ember halálában. A kilakoltatás oka: a hatalmasok új luxusszállodát építenek a városközpontban. 

Egészen más volt ezt a filmet úgy végignézni, hogy a találkozások színhelyeit a Mozinet jóvoltából volt lehetőségem előtte személyesen bejárni. Románia második legnagyobb városa szétszabdalt. Nemcsak a teret, hanem a benne élő embereket is sokféleképpen osztotta meg a történelem és állítja kihívás elé a mai napig.

Szászfenes: a középosztály kiszorul a belvárosból. Esztelen építkezés, egyes házak erkélyéről el lehet érni a szomszéd épületet. A sorozatgyártott házakba költöző kolozsváriak kertet szeretnének a gyerekeiknek. Orsolya is kiköltöző. A felvett hitele miatt vállalta el az esetet. Most még nincs tél. Télen nem vállalta volna el, a hidegben becstelenség ilyet csinálni.

Orsolya magyarul káromkodik. Orsolya magyarul imádkozik. A férje román. A nyelvek közötti váltás természetes. Édesanyja magyarul szidja, hogy nem ment el Magyarországra, ameddig még megtehette volna. Az ittmaradók ne panaszkodjanak. A barátnője szégyenli, hogy magyar. A bűntudat feloldását egy adományozásban keresi. Egy roma családnak szüksége van gyógyszerekre. Egy nyaralás árával felmentheti magát?

Voltak idők, amikor Kolozsvár minden szeglete a román lobogó színeiben tündökölt. Az erősen nacionalista politikai vezetés (Gheorghe Funar polgármester vezetésével) szimbolikusan uralta a kék-sárga-piros kukákkal, padokkal, oszlopokkal a tereket. Mátyás király szobrát a főtérről el akarták tüntetni, míg máshol, az ezzel méretében vetélkedő nagyságú Avram Iancu szobrot állítottak. Mátyás király szülőháza már nem látogatható. A kultusz alapját nemcsak a történelmi Magyarországhoz való ragaszkodás táplálja, hanem mindaz amit a király a tevékenysége során a városnak adott (adókedvezmény szülőháza birtokosának, adományok templomok építéséhez). 

A háttérben megbújik a színház: hol a magyar, hol a román társulatnak adott otthont. Jelenleg a román társulaté az épület, azonban erős az együttműködés a művészek között, a művészi szcéna ezen ágát az elmúlt időszakban a harmonikus együttműködés jellemezte. 

Kolozsvár egyetemváros. 150 000 egyetemista fordul meg itt évente. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen a 2025/26-os tanévben 170 román tannyelvű, 72 magyar, 9+1 német, 17 angol és 1 francia tannyelvű képzés indult. Az egyetem főépületének utcájában több magyar köznevelési intézmény is található. A magyar iskoláknak presztízse van. 

Orsolya egyetemi tanár volt, mielőtt végrehajtó lett. Volt tanítványa ételfutárként dolgozik, a jogi pálya nem neki való. Táskáján a felirat: “román vagyok”. Orsolya nála sem talál megnyugvást.

A városban felelgetnek egymásnak a templomok. A restaurálások szép lassan befejeződtek. A Szent Mihály templom falán előkerültek a freskók, a Farkas utcai református templom udvarában gyerekprogramokat tartanak. Az Ortodox katedrálisban éppen esküvő volt, amikor arra jártunk. Orsolya férje révén ortodox. Miért hagyja Isten a szenvedést? Nyerhet-e ő személyesen bűnbocsánatot? 

A morális kérdések adottak. A város adott. Hasonló kérdésekben osztozunk Budapesten és szerte az országban is. Mihez kezd magával Orsolya? Mihez kezdenénk magunkkal, ha jogilag nem is vagyunk bűnösök? Elszenvedői maradunk-e a történelemnek, a hatalomnak és saját elvárásainknak?