írta: Dósa Valéria és Pető Fanni
Az Együttnevelés Szövetség és a Polgár Alapítvány az Esélyekért közös szervezésében került sor 2025. november 7-én Debrecenben arra az oktatási vitafórumra, ahol a 16 éves tankötelezettségi korhatár és a munkáshitel negatív hatásai a leghátrányosabb helyzetűekre, többségében roma családokra, volt a téma.
A vitában résztvevők: Totyik Tamás a PSZ elnöke, Pető Fanni a Tanítanék Mozgalom képviselője, Dósa Valéria az Együttnevelés Szövetség társkoordinátora és Forgács Kálmán Attila pedagógus, a helyi Szikra Mozgalom tagja.
Rézműves Szilvia, a vitafórum moderátora, videók és sajtóanyagokban megjelent adatok alapján intézett kérdéseket a résztvevő szakemberekhez és a megjelent helyi civilekhez.
KSH adatok szerint:
– egy álláskereső átlagosan 12,6 hónap után talál állást;
– Magyarországon a 25-54 éves korosztály átlagban 6-7 évet tölt egy munkahelyen;
– 11% körüli az iskolaelhagyók aránya, ami a legrosszabb top 3-ban van Európába;
– megduplázódott azon iskolák száma, amelyekben az átlagnál magasabbak az iskolai lemorzsolódások.
A 16 éves tankötelezettség bevezetése után a negatív hatások különösen drasztikusak voltak azok között, akik rossz családi háttérből jöttek:
Az iskolai lemorzsolódás valószínűsége közel kétszeresére, 12 százalékkal nőtt azok körében, akiknek a szülei legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek.
A vitapartnerek álláspontjaikat más-más szemszögből közelítették meg, ugyanakkor abban egyetértettek, hogy a Köznevelési törvény 2011. módosítása, amely a tankötelezettséget 16 évre csökkentette, a legszegényebb családok gyerekeinél látványos és nagymértékű iskolaelhagyást eredményezett, s mintegy 5-6 éven belül közel megduplázódott a középiskolát elhagyó, legtöbb esetben inaktív munkanélküli fiatalok száma.
A Tanítanék álláspontja szerint, mivel a tankötelezettségi korhatár csökkentésének hatására végzettség nélkül zuhannak ki a fiatalok az iskolákból, így az intézkedés elvesz tőlük olyan éveket, amik használhatóak lennének a kompetenciák fejlesztésére. Bár a korai iskolaelhagyók arányát valószínűleg nem növelte jelentős mértékben az intézkedés, az adatokból látható, hogy a 15-19 éves korosztályban a képzésben való részvétel 16 éves kortól zuhan nagymértékben. Ez azt mutatja, hogy a tankötelezettségi korhatár elérésével ezek a fiatalok végleg elhagyják az oktatási rendszert. (Fontos megjegyezni, hogy Magyarországon nincs olyan középfokú képzés, ami 16 éves korban érne véget.) Bár a korai iskolaelhagyás 2023-ban csökkent, de még mindig jóval meghaladja az uniós átlagot. Az adatokból az is kiderül, hogy a 16-18 éves korú fiatalok 58%-a egyáltalán nem talált állást Magyarországon. Az EU Tanácsa a 2024. évi országspecifikus ajánlásaiban azt javasolta, hogy Magyarország hozzon intézkedéseket az iskolai végzettség szintjének javítása érdekében.
A kormány által munkáshitel néven kínált támogatási forma pedig ugyancsak arra ösztönzi a legszegényebb családból jövő fiatalokat, hogy 16 éves korában hagyják ott az iskolát, menjenek el képzetlen munkaerőként dolgozni, hiszen a mindenfajta feltétel nélkül, fél év után felvehető 4 millió forint a számukra nagy összegnek tűnik.
Ugyanakkor látszik, hogy ebből az összegből hosszú távon nem lehet sem a megélhetést biztosítani, sem a lakhatási helyzetet vagy önfoglalkoztatást megoldani. Így garantálható, hogy a törlesztés hosszú távon nagy terhet fog róni a családjaikra. S a kormány ebből egyetlen kiutat biztosít, ha a hitel teljes elengedéséért cserébe 3 gyereket vállal.
Ez egy mérhetetlenül kegyetlenebb, ördögi kör. Hiszen a szegénységet mélyíti, a szegregátumokból való kitörést, a társadalmi átjárhatóságot ellehetetleníti. Már most vannak jelei, hogy egyre nő azoknak a száma, akik a hitel felvétele után 3-6 hónap múlva már tartoznak a banknak, s a hitelcsapdába került fiatalok helyzete egyre reménytelenebb lesz.
Pető Fanni elmondta, hogy a Tanítanék Mozgalom úgy látja, hogy az intézkedés a munkaerőpiacra tolja a képzetlen fiatalokat, az iskolába nem járást teszi vonzóvá, a státuszugrást nem segíti, inkább konzerválja a helyzetet. Gyerekvállalással ugyan csökkenthető a törlesztőrészlet, de ez a nyomor újratermelődéséhez vezethet, hiszen az érintett fiatal továbbra is képzetlen, alacsony végzettségű, így foglalkoztatottként keveset keres. A munkáshitel hosszú távon egyéni szinten sem nyújt megoldást, ráadásul társadalmi, nemzetgazdasági hatása is inkább negatív.
Hogy mi volt a célja ezzel a kormánynak? Direkt módon akart-e egy újabb generációt szegregátumokba zárni, s ellehetetlenített helyzetében bábuként, a saját érdekei szerint mozgatni? Vagy jószándék vezette? Ha utóbbi, akkor miért nem egyeztetett a terület civil szervezeteivel, szakértőivel?
Az ilyen felelőtlen intézkedések rendszerszinten tartósítják a szegénységet, s erősítik a társadalmi kirekesztést.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke a lemorzsolódás veszélyeire statisztikai adatokkal hívta fel a figyelmet, míg Pető Fanni ugyancsak friss információkkal támasztotta alá, hogy az intézkedések a legszegényebb helyzetű társadalmi rétegre katasztrofálisak.
Dósa Valéria, az Együttnevelés Szövetség társkoordinátora kitért arra, hogy ezen rendszerszintű intézkedések mellett a most meghozott, az Önazonossági törvényre alapozott helyi települési rendeletek végképp a roma közösség szegregálását erősítik, esélyegyenlőségi jogaikat sértik a lakhatás, a foglalkoztatás, az oktatás és a szabad költözködés területén.
A fórumon megjelent helyi civilek szinte egyhangúlag úgy látták, hogy a munkáshitel káros és nem segíti a szegények foglalkoztatási és oktatási helyzetét.
A kerekasztal után kötetlen beszélgetések indultak, s ez is egyértelműen mutatta, hogy a lakosok számára fontos, hogy ezekben az ügyekben is kommunikáció, viták induljanak, s legyenek olyan rendezvények, ahol a véleményüket kinyilváníthatják.
A Tanítanék Mozgalom köszöni a meghívást. Fontosnak tartjuk, hogy ilyen és ehhez hasonló rendezvények szerveződjenek, mert a vitákból, a véleménycserékből sokat tanulhatunk. A felmerülő új szempontok, nézőpontok bővítik a tudásunkat, árnyalják a véleményünket az egyes kérdésekről.
Az Együttnevelés Szövetség és a Polgár Alapítvány a következő időszakban is fontosnak tartja, hogy Budapesten és több megyei jogú városban is szervezzen hasonló fórumokat, ahol azt képviselik, hogy akkor erős és fejlett egy társadalom, ha minden gyerek számára biztosított a minőségi oktatáshoz való hozzáférés.