A decemberi 16-i miniszteri eligazításon már belengetett évenkénti pedagógus teljesítményértékelésről januárban már részletek is kiderültek. Az elképzelésekből megerősítést nyert, hogy az oktatásirányítás úgy tekint a tanárokra, mint a gyártószalag mellett álló gépekre – nem veszik figyelembe, hogy a diákok oktatása-nevelése nem számszerűsíthető. A teljesítményértékelő rendszer versengésre ösztönzi a pedagógusokat, aminek célja, hogy megakadályozzák őket a kollektív cselekvésben, hogy lehetőleg mindannyian csak a saját túlélésükre törekedjenek. Az értékelésben használt kritériumok ráadásul nem értelmezhetők azonos módon (sok helyen ezek közül több sehogy sem) a különböző intézményekben. A Tanítanék véleménye az, hogy ez egy újabb látszatintézkedés a rendszerszintű változás helyett. Ezért petíciót is indítottunk:
Mindezek ellenére a TÉR 2024 szeptemberétől bevezetésre került – annyi változással, hogy végül az „alulteljesítők” bérét nem csökkentették, ahogy azt eredetileg tervezték.
A koncepcióban szerepel olyan kitétel is, hogy a pedagógus dolga, hogy “viselkedésével, megjelenésével az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét erősítse”. A Pedagógus Egység erre reagálva arra kérte a kollégákat, hogy „megtestesítve az ideális pedagógust” újra vegyék fel a már elhíresült kockás ingüket:
A felhívására a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai nemcsak felöltötték a kockás inget, de az aula járólapját is „kockásították”, hogy kifejezzék: a minősítési rendszer csak a tanárokat akarja egymásnak ugrasztani:
A Szentgotthárdi Arany János Általános Iskola tantestületének 29 tagja döntött úgy, hogy 2023. január 9-től határozatlan ideig a polgári engedetlenség eszközével kénytelen élni, hogy felhívja a figyelmet a magyar oktatási rendszer tarthatatlan állapotára:
A kollektív kiállások mellet egyéni bátor tettekre is sor került. Weszely Kinga, aKispesti Deák Ferenc Gimnázium médiaszakos tanára december 1-je óta figyelemfelhívásként és a kirúgott tanárok melletti szolidaritásként nem tartott órákat, hanem kiült az iskola folyosójára:
Kinga végül február elején felmondott:
Az Észak-Pesti Tankerületnél a szülők hagytak év eleji üzeneteket:
Elkezdődtek az úgynevezett Zebraszerda akciók is. Az ötlet Kállai Kornéliától származik, aki azóta is folyamtosan ott van minden szerdán kora reggel a gyalogátkelőhelyen (jelen írás megjelenésekor túl van a 150-dik alkalmon).
Ötletét többen követték:
Január 12-én rendeletben tették egyszerűbbé a polgári engedetlen tanárok kirúgását. Az kormány rendészeti eszközökkel próbálja meg elhallgattatni (nem véletlen: a közoktatás és a rendőrség közös irányítás alá tartozik…) és rettegésben tartani a véleményüket kinyilvánítókat, ahelyett, hogy az okatatás megreformálásán dolgozna.
A Magyar Helsinki Bizottság közleménye:
Melyik az a különleges foglalkozási csoport, akik esetében múlhatatlanul szükséges volt egy éjszaka alatt átírni a rendkívüli felmentés munkaügyi szabályait – mindezt előzetes egyeztetés nélkül és a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva?
A kormány szerint ugyan kik is lehetnek azok az elvetemültek, akiknél nem 15 napja van a munkaadónak arra, mint rendesen, hogy súlyos kötelességszegés esetén kirúgja a renitens munkavállalókat, hanem akár félévet vagy többet is várhat vele?
Az összes munkavállaló közül a kormány szerint ugyan kik lehetnek azok a különösen veszélyes imposztorok, akikre olyan szabályokat kell alkotni, amelyek egyesegyedül csak rájuk vonatkoznak, és a „rendkívüli felmentés” jogintézményét teljesen értelmetlenné teszik? A kormány szerint kikkel kell így elbánni?
A feladvány megoldása nem lesz meglepő: ez a csoport a tanároké, a polgári engedetlenséget is vállaló, tiltakozó tanáraké. A kormány szerint így lehet őket egyszerre megfélemlíteni és kihasználni, diszkriminálni és megbélyegezni.
Csakhogy nem a tanároktól kell félni, hanem a kormány túlhatalmától és önkényétől. A Magyar Helsinki Bizottság – ahogyan a jogállam többi hazai híve is – elutasítja ezt a szabályozást és bevezetésének parancsuralmi módszerét.
A PDSZ is közleményben ítélte el a rendeletet: „Ezzel a végtelenül cinikus és embertelen rendelettel – visszamenőleges hatállyal is – meghosszabbítják annak a határidejét, hogy valakivel szemben a munkáltató az azonnali hatályú jogviszony-megszüntetés jogát gyakorolja… Így, ha a polgári engedetlenségben résztvevők közül valakit el akar küldeni, lehetősége lesz ledolgoztatni vele a teljes tanítási, nevelési évet, és nyáron küldeni el a kollégát amikor ráadásul kevésbé tudnak a pedagógusok, szülők, diákok látványosan tiltakozni a döntés ellen.”
A szakszervezet január 23-tól ismét országos sztrájkot hirdetett, melyhez január 31-én a szakképzésben dolgozók is csatlakoztak. A munkabeszüntetésben résztvevők ismét számíthattak a sztrájkalapunk segítségére és folytatódott a Tanítanék Szolidaritási Akció Pályázata is, melynek keretében a beérkező oktatási mozgalomért szervezett akciókra anyagi támogatást tudtunk biztosítani. Ennek keretében pl. Debrecen nagyobb csomópontjain „Nincs tanár, nincs jövő!” matricák kerültek ki:
Január 10-én Pomázon szolidaritási futást szerveztek:
A CKP, az ADOM, a PDSZ és a Szülői Összefogás együttműködésben alternatív tanórákat javasolt a sztrájkhétre, hogy a diákoknak ne kelljen bemenniük az iskolákba, segítve ezzel a tanárok ellenállását. A Civil Közoktatási Platform január 31-ére pedagógus-továbbképzés gyanánt online műhelyt is szervezett a pedagógiai kultúráról.
Szociális szakemberek nyílt levélben fejezték ki szolidaritásukat a diákok és a tanárok mellett, melyet többszázan írtak alá.
Törley Kata az Amnesty Magyarország magazinjában nyilatkozott:
Berta Bea pedig a 444-nek mondta el, hogy 23 év tanítás után miért mondott fel a Karinthyban: „Ha nem tudok a tükörbe nézni, akkor már nem az marad ott a diákokkal, aki eddig volt”
Annak ellenére, hogy sok helyen az intézményvezető vagy a fenntartó megpróbálta megakadályozni még a jog által biztosított sztrájkot is, most is özönlöttek hozzánk az ország minden szegletéből a hírek és a képek a munkabeszüntetőktől – akik közül sokan ezűttal is a polgári engedetlenséget választották – és a különféle akciók szervezőitől:
A sztrájkhét végén a tatai Eötvös Gimnázium 32 tanára bejelentette, hogy nem érettségiztetnek emelt szinten, amíg a kormány nem teljesíti a 9 pontban megfogalmazott oktatási reformcsomag követeléseit. Elsőként a Radnóti tanárai csatlakoztak a kezdeményezéshez, majd a következő hetekben sokan követték őket.
Eredmény: Volt olyan megye, ahol a 2005 óta változatlan vizsgáztatási díj jelentős emelésével tudták csak megoldani az emelt szintű érettségik lebonyolítását.
