2026. 05. 11.

május 4-22. Írásbeli érettségik
március 23. – május 29. Országos mérés

Szabad Vonalzó

A Tanítanék Mozgalom hírfelülete

május 4-22. Írásbeli érettségik
március 23. – május 29. Országos mérés

2025. 11. 30.

A téli szünet után, 2023 januárjában folytatódtak az oktatási megmozdulások

szavon

A decemberi 16-i miniszteri eligazításon már belengetett évenkénti pedagógus teljesítményértékelésről januárban már részletek is kiderültek. Az elképzelésekből megerősítést nyert, hogy az oktatásirányítás úgy tekint a tanárokra, mint a gyártószalag mellett álló gépekre – nem veszik figyelembe, hogy a diákok oktatása-nevelése nem számszerűsíthető. A teljesítményértékelő rendszer versengésre ösztönzi a pedagógusokat, aminek célja, hogy megakadályozzák őket a kollektív cselekvésben, hogy lehetőleg mindannyian csak a saját túlélésükre törekedjenek. Az értékelésben használt kritériumok ráadásul nem értelmezhetők azonos módon (sok helyen ezek közül több sehogy sem) a különböző intézményekben. A Tanítanék véleménye az, hogy ez egy újabb látszatintézkedés a rendszerszintű változás helyett. Ezért petíciót is indítottunk:

Mindezek ellenére a TÉR 2024 szeptemberétől bevezetésre került – annyi változással, hogy végül az „alulteljesítők” bérét nem csökkentették, ahogy azt eredetileg tervezték.

A koncepcióban szerepel olyan kitétel is, hogy a pedagógus dolga, hogy “viselkedésével, megjelenésével az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét erősítse”. A Pedagógus Egység erre reagálva arra kérte a kollégákat, hogy „megtestesítve az ideális pedagógust” újra vegyék fel a már elhíresült kockás ingüket:

A felhívására a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai nemcsak felöltötték a kockás inget, de az aula járólapját is „kockásították”, hogy kifejezzék: a minősítési rendszer csak a tanárokat akarja egymásnak ugrasztani:

A Szentgotthárdi Arany János Általános Iskola tantestületének 29 tagja döntött úgy, hogy 2023. január 9-től határozatlan ideig a polgári engedetlenség eszközével kénytelen élni, hogy felhívja a figyelmet a magyar oktatási rendszer tarthatatlan állapotára:

A kollektív kiállások mellet egyéni bátor tettekre is sor került. Weszely Kinga, aKispesti Deák Ferenc Gimnázium médiaszakos tanára december 1-je óta figyelemfelhívásként és a kirúgott tanárok melletti szolidaritásként nem tartott órákat, hanem kiült az iskola folyosójára:

Kinga végül február elején felmondott:

„Itt voltam. Elviszlek titeket magammal! Vigyetek el ti is engem!”

Az Észak-Pesti Tankerületnél a szülők hagytak év eleji üzeneteket:

Elkezdődtek az úgynevezett Zebraszerda akciók is. Az ötlet Kállai Kornéliától származik, aki azóta is folyamtosan ott van minden szerdán kora reggel a gyalogátkelőhelyen (jelen írás megjelenésekor túl van a 150-dik alkalmon).

Ötletét többen követték:

Január 12-én rendeletben tették egyszerűbbé a polgári engedetlen tanárok kirúgását. Az kormány rendészeti eszközökkel próbálja meg elhallgattatni (nem véletlen: a közoktatás és a rendőrség közös irányítás alá tartozik…) és rettegésben tartani a véleményüket kinyilvánítókat, ahelyett, hogy az okatatás megreformálásán dolgozna.

A Magyar Helsinki Bizottság közleménye:
Melyik az a különleges foglalkozási csoport, akik esetében múlhatatlanul szükséges volt egy éjszaka alatt átírni a rendkívüli felmentés munkaügyi szabályait – mindezt előzetes egyeztetés nélkül és a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva?
A kormány szerint ugyan kik is lehetnek azok az elvetemültek, akiknél nem 15 napja van a munkaadónak arra, mint rendesen, hogy súlyos kötelességszegés esetén kirúgja a renitens munkavállalókat, hanem akár félévet vagy többet is várhat vele?
Az összes munkavállaló közül a kormány szerint ugyan kik lehetnek azok a különösen veszélyes imposztorok, akikre olyan szabályokat kell alkotni, amelyek egyesegyedül csak rájuk vonatkoznak, és a „rendkívüli felmentés” jogintézményét teljesen értelmetlenné teszik? A kormány szerint kikkel kell így elbánni?
A feladvány megoldása nem lesz meglepő: ez a csoport a tanároké, a polgári engedetlenséget is vállaló, tiltakozó tanáraké. A kormány szerint így lehet őket egyszerre megfélemlíteni és kihasználni, diszkriminálni és megbélyegezni.
Csakhogy nem a tanároktól kell félni, hanem a kormány túlhatalmától és önkényétől. A Magyar Helsinki Bizottság – ahogyan a jogállam többi hazai híve is – elutasítja ezt a szabályozást és bevezetésének parancsuralmi módszerét.

A PDSZ is közleményben ítélte el a rendeletet: „Ezzel a végtelenül cinikus és embertelen rendelettel – visszamenőleges hatállyal is – meghosszabbítják annak a határidejét, hogy valakivel szemben a munkáltató az azonnali hatályú jogviszony-megszüntetés jogát gyakorolja… Így, ha a polgári engedetlenségben résztvevők közül valakit el akar küldeni, lehetősége lesz ledolgoztatni vele a teljes tanítási, nevelési évet, és nyáron küldeni el a kollégát amikor ráadásul kevésbé tudnak a pedagógusok, szülők, diákok látványosan tiltakozni a döntés ellen.”

A szakszervezet január 23-tól ismét országos sztrájkot hirdetett, melyhez január 31-én a szakképzésben dolgozók is csatlakoztak. A munkabeszüntetésben résztvevők ismét számíthattak a sztrájkalapunk segítségére és folytatódott a Tanítanék Szolidaritási Akció Pályázata is, melynek keretében a beérkező oktatási mozgalomért szervezett akciókra anyagi támogatást tudtunk biztosítani. Ennek keretében pl. Debrecen nagyobb csomópontjain „Nincs tanár, nincs jövő!” matricák kerültek ki:

Január 10-én Pomázon szolidaritási futást szerveztek:

A CKP, az ADOM, a PDSZ és a Szülői Összefogás együttműködésben alternatív tanórákat javasolt a sztrájkhétre, hogy a diákoknak ne kelljen bemenniük az iskolákba, segítve ezzel a tanárok ellenállását. A Civil Közoktatási Platform január 31-ére pedagógus-továbbképzés gyanánt online műhelyt is szervezett a pedagógiai kultúráról.

Szociális szakemberek nyílt levélben fejezték ki szolidaritásukat a diákok és a tanárok mellett, melyet többszázan írtak alá.

Törley Kata az Amnesty Magyarország magazinjában nyilatkozott:

Berta Bea pedig a 444-nek mondta el, hogy 23 év tanítás után miért mondott fel a Karinthyban: „Ha nem tudok a tükörbe nézni, akkor már nem az marad ott a diákokkal, aki eddig volt”

Annak ellenére, hogy sok helyen az intézményvezető vagy a fenntartó megpróbálta megakadályozni még a jog által biztosított sztrájkot is, most is özönlöttek hozzánk az ország minden szegletéből a hírek és a képek a munkabeszüntetőktől – akik közül sokan ezűttal is a polgári engedetlenséget választották – és a különféle akciók szervezőitől:

A sztrájkhét végén a tatai Eötvös Gimnázium 32 tanára bejelentette, hogy nem érettségiztetnek emelt szinten, amíg a kormány nem teljesíti a 9 pontban megfogalmazott oktatási reformcsomag követeléseit. Elsőként a Radnóti tanárai csatlakoztak a kezdeményezéshez, majd a következő hetekben sokan követték őket.

Eredmény: Volt olyan megye, ahol a 2005 óta változatlan vizsgáztatási díj jelentős emelésével tudták csak megoldani az emelt szintű érettségik lebonyolítását.

2023. február 2-án a miskolci Szinva teraszon rendkívüli „tanítási nap” volt, ahol Pilz Olivér is tartott „órát”:

A fékek és ellensúlyok/egyensúlyok rendszere

~ történetileg az önkényuralom megakadályozására irányult – gyökerei az ókori Görögországhoz, az Athéni demokráciához nyúlnak vissza –, ma pedig a demokratikus hatalomgyakorlás és berendezkedés elengedhetetlen feltételeként működik. Ha működik…

Definíció: ~ egy demokratikus alapelv, mely szerint a hatalmi ágakat – a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat, valamint az igazságszolgáltatást – hatáskörben, intézményi és személyi szinten is el kell választani egymástól. A szétválasztás célja, hogy a hatalmi ágak működésükkel és egymás ellenőrzésével egyensúlyi helyzetet hozzanak létre, egyik ág se hatalmasodhasson el a másik kettő kárára, tehát ez a rendszer a hatalommal való visszaélés intézményesített gátja.

Mi tartozik konkrétan e 3 hatalmi ághoz?
1. A törvényhozás helye a parlament (és helyi rendelethozási jogosultságukkal az önkormányzatok);
2. A végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve a kormány, további intézményei pl. a kormányhivatalok…;
3. Az igazságszolgáltatás részei az alkotmánybíróság, a bírói szervek és az ügyészség.

Tanárként megpróbálok napra kész információkkal szolgálni. Ezért felkészülésemhez erre a rendkívüli történelemi és állampolgári ismeretek órához kapóra jött a g7.hu portál tegnap megjelent cikke, mely épp egy oktatáshoz, a diákok jövőjéhez kapcsolódó aktuális témán keresztül világítja meg ezt a problematikát.

Az eset példaként szolgál arra, hogy a Fidesz 2010 után hogyan építette le szisztematikusan ~-ét (is):
A 2/3-os kormánykoalíció a parlamentben mindig mindent megszavaz – ergo a törvényhozás és a végrehajtás két alapintézménye máris elég szoros összefonódást mutat. De ez Orbánéknak nem elég: még a szavazósdi színjátékának eljátszására is sajnálják az időt, ezért a koronavírus-járványra hivatkozva bevezetett – majd a háborúra mutogatva érvényben tartott – rendkívüli jogrenddel tovább csökkentették a parlament jelentőségét. A harmadik hatalmi ág, a bíróságok és az ügyészség függetlensége is erősen vitatható – már csak az azok vezetésébe helyezett káderek miatt is. Az Alkotmánybíróság pedig teljesen eljelentéktelenedett, semmilyen korlátot nem jelent a kormány törekvéseivel szemben.

És akkor az oktatási példa: A felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumaiban több mint 30 politikai köztisztviselő ül – lényegében élethosszig tartó felhatalmazással. (Tiszteletdíjuk nekünk, adófizetőknek havonta kb. 23 millió forintba kerül.)

De mi köze ennek a ~-hez?
Ezekkel a személyi döntésekkel újabb összefonódás jött létre a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között. És ez korrupciós kockázatot hordoz. Mert, ahogy a K-monitor, korrupcióellenes szervezet utólagos normakontrollra készített beadványában olvasható (rövidítve):
„…olyan országgyűlési képviselők döntöttek a(z)… alapítványok létrehozásáról, … szabályairól, …azon belül pedig a kuratóriumoknak biztosított finanszírozásról, akik egyébként az érintett kuratóriumokban tagsággal rendelkeznek”.
„Az alapítványok… nem pusztán az államtól kaphatnak működésükhöz finanszírozást, hanem hazai és külföldi gazdasági szereplőktől vagy akár idegen államoktól is. Ez utóbbi tényező miatt pedig a kuratórium tagjai természetszerűen olyan forrásszerzési és lobbitevékenységre kényszerülnek, amely… magas korrupciós kockázatot jelent, így összeférhetetlen az országgyűlési képviselői megbízatással és kormányzati… tisztség ellátásával.”

És kihez is kellettet benyújtania a K-monitornak a beadványt? Épp a harmadik hatalmi ág képviselőjéhez: az Alkotmánybírósághoz. Amely hogy-hogy nem másfél év alatt még napirendre sem tűzte annak tárgyalását.

Az Európai Tanács az összeférhetetlenség (de mondhatnánk: az összefonódás) miatt felfüggesztette a további Uniós kifizetéseket az Erasmus+ felsőoktatási cserediákprogramban és a Horizont kutatási rendszerben. Előbbi a diákok pályáját, jövőjét, utóbbi az egyetemek eredményességét veszélyezteti – akár lehetetleníti el.

A K-monitor jogásza szerint: „elképzelhető, hogy mire az Alkotmánybíróság elbírálja az indítványt, úgy módosítják a jogszabályokat, hogy az indítvány okafogyottá válik, és a bíróság megszünteti az eljárást.” – és ezen módosítások elfogadását az egyik hatalmi ág képviselőjének, a kormánynak a javaslatára a másik hatalmi ág csúcsszerve az országgyűlés fogja megszavazni…

Hát így működik ez a kis magyar demokrácia. Ha még létezik egyáltalán… Pedig az Erasmus/Horizont esetből is látszik, néha még a túlterjeszkedett kormánynak sem jönne feltétlenül rosszul, ha lenne valamilyen fék a brüsszeli fal előtt. Hogy teljes gázzal ne kenődjön rá fel.

És arról még nem is beszéltem, hogy mindhárom ág kiegyensúlyozott működéséhez szükség volna egy erőteljes civil/választói kontrollra is.

Segíts, hogy eljussunk hozzád​

– oktatási hírek mellébeszélés nélkül! Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le semmiről:

Feliratkozom!