Vakáció 2024: az oktatásirányítás tovább dúlt és "ötletelt", mi tábort szerveztünk

Még a tanév vége előtt néhány nappal egy 91(!) oldalas, 25 óra(!) alatt beadott és meg is szavazott salátatörvénybe rejtve tudhattuk meg, hogy innentől kezdve katonák is vezényelhetőek a tankerületekbe, és akár az iskolában tanításra is foghatóak.
Már önmagában a feszítő tanárhiány is súlyos gondokat okoz a legtöbb helyen, de megfelelő munkakörülmények és versenyképes bérek helyett katonákat tanításra vezényelni és így próbálni oldani a tanárhiányt… Szilveszteri kabarétréfának is elég erős. Pintér Sándor a Tanítanék Mozgalom oktatási javaslatai helyett, sajnos Örkény István Egyperces novelláit nyitotta ki.
A valódi megoldás pedig az oktatási rendszer reformjához: megbecsülés, megfelelő bérezés, jobb munkakörülmények, tanszabadság!

Július 2.

„Teljes őrület a Belügyminisztériumban!
A kompetenciamérések kiterjesztése 4-11. évfolyamig olyan terhet ró az oktatásirányításban dolgozókra is és olyan felesleges pazarlás, hogy sorra mondanak le a lelkiismeretes hivatali vezetők.
Az egészségügyben is láthatjuk a rendőrminiszter stratégiáját, amit az oktatásra is alkalmaz: katonás csend-rend-fegyelem és az ellenőrzés, ahelyett, hogy a forrásokat növelnék, megteremtenék az alapvető feltételeket és visszaadnák a szakemberek autonómiáját.
Előbb talán az ellenőrizhető körülményeket kéne létrehozni, mert hiába ellenőrzik azt, ami most is tragikus állapotban van. Az oktatás állapota és a diákok eredménye attól nem fog javulni, ha minden iskola majdnem minden osztálya 6 tárgyból is elvégzi a kompetenciamérést…
A kompetenciamérések jelenlegi formája öncélú, leginkább a tanárok ugráltatásáról szól, emellett rengeteg óraelmaradással jár, ami a gyermekeinktől veszi el az értekes tanulási időt (már ha van tanár, aki a szakos órát egyáltalán megtartaná…).
A problémákat már felismertük, évek óta harsogjuk, ideje elkezdeniük a valódi munkát…”

És mint az a következő évben be is bizonyosodott ilyen mennyiségű mérést már senki, a gyerekek sem vettek komolyan, így az eredmények nem feleltek meg a rendőrminiszter elvárásainak. Ezt újabb ötlettel akarta ellensúlyozni: az eredményeket be szerette volna számíttatni az év végi jegyekbe és a középiskolai felvételibe. (Szerencsére ezt tömeges felháborodással sikerült megakadályozni – reméljük nem csak ideiglenesen…)

Július 5. és 7. között 43 résztvevővel tábort szerveztünk a Királyréten, amelyre a Tanítanék korábbi kampányaiban, akcióiban részt vevőket, ill. az oktatási társszervezetek tagjait, leendő aktivistákat, helyi csoportok szervezőit hívtuk meg, hogy közösen gondolkodjunk az oktatási mozgalom jövőjéről. A részvétel ingyenes volt, a három nap során kiscsoportos formában, szakértők segítségével tartottunk foglalkozásokat.

A program a következő volt:

2024. július 5. (péntek)

• 15:00 Köszöntő és beszámoló a Tanítanék előző időszakban megvalósított programjairól és terveiről (önkormányzati projekt¹, választási kampány², képzések és hálózatosodás³…) – Törley Kata, Pilz Olivér, Tóth Bence
• 15:30-16:15 Ismerkedés/csapatépítő foglalkozás – Törley Kata, Tóth Bence 
• 16:30-19:00 Dialógus az Oktatásért projekt – kiscsoportos beszélgetés, közös gondolkodás aktuális oktatási/aktivista/közéleti kérdésekről – Kállai Kornélia, Terpák Mónika (Dél-Budai Dialógus)
• este: ismerkedés, szabadprogram (séta a parkban vagy a környéken, fürdés, beszélgetés, játék…) 

2024. július 6. (szombat) – programok két párhuzamos szekcióban

• 9:00

• 11:00

• 14:00

• 16:00-18:00 Fakultatív program: KIRÁNDULÁS – túra a kilátóba – Tóth Bence
• este: szabadprogram (séta, fürdés, beszélgetés, játék…)

2024. július 7. (vasárnap)

• 9:00-11:00 A táborban megismertek alkalmazása – kiscsoportos akcióterv készítés: Mit tudnak tenni a résztvevők az ügy érdekében? Mit tehetünk közösen? (Mi lesz a tábor utóélete? Mi lesz a teendő? Ki mit vállal?)
  A tábori program lezárása

Július 10.

„Hiába van oktatási válság Magyarországon, a kormánynak kizárólag a hatalom megtartása a fontos, nem foglalkozik érdemben az ország jövőjét meghatározó oktatással és a gyerekekkel. Ugyanakkor megtorolja, ha valamelyik intézményben a tanárok felemelték hangjukat szakmájuk és tanítványaik érdekében. Az oktatásért felelős rendőrminisztert, Pintér Sándort is csak annyiban érdekli a terület, hogy ott csend, rend és gyerekmegőrzés legyen. Semmibe véve a diák-, szülői- és tanári közösségek támogatását, hű csatlósaival, a tankerületek vezetőivel és a Klebelsberg Központ vezetőjével, Hajnal Gabriellával karöltve indoklás nélkül menesztik a véleményüket kinyilvánító intézmények vezetőit, hogy oda pártkatonákat helyezhessenek.”

Akikről tudomást szereztünk:

Július 12-13. Programokat vittünk a Bánkitó Fesztiválra:

„MITŐL JÓ EGY ISKOLA? – INTERAKTÍV BESZÉLGETÉS
Moderált beszélgetésünkben a résztvevők személyes tapasztalatai alapján, szakértők segítségével eljátsszuk és megvitatjuk, hogy mi minden fontos egy jó iskolához. Mennyiben lehet szabad egy iskola? Miben és mennyi választási lehetőséget, autonómiát kell adni a diákoknak, pedagógusoknak és a szülőknek? Mi múlik egy tanáron, mi az igazgatón? Mi a diákon és a szülőn? Milyen iskola, iskolarendszer jó a társadalomnak? Lehet-e egy iskola ideológiamentes? Mi kell ahhoz, hogy az iskolahasználók jól érezzék magukat benne? És így tovább…”

„<<ÚGY FOGOM ÉRTENI, HOGY MOST>> – IRODALOMTERÁPIA ODATÉVEDŐKNEK
Workshopunkon arra teszünk kísérletet, hogy egy hagyományosan kiscsoportos irodalomterápiás alkalmat szélesebb körben valósítsunk meg. A résztvevők, az általuk kijelölt körbe („osztályterembe”), behozzák hétköznapi, munkahelyi és társadalmi helyzetekkel kapcsolatos nehézségeiket, amelyeket irodalmi művek segítségével próbálunk emészthető formába transzformálni. Ideálisan a szublimált érzelmek rögtönzött irodalmi alkotásban is formát öltenek.”

Augusztus 6.

„Az oktatásirányítás (ha lehet ezt egyáltalán irányításnak nevezni…) inkompetenciáját már réges-rég tapasztaljuk. Ehhez a hagyományukhoz tartva magukat, továbbra sem hagynak minket nyugodni. A következő történetet kávé helyett ajánljuk mindenkinek…
Az Oktatási Hivatal az egyetemi felvételi eljárásban elvesztette több diák bizonyítványát, pontot érő papírjait. Természetesen a papírok fizikai formában megvannak, és mögöttük hosszú és kemény munka áll, de a felvételi rendszerből rejtélyes módon törlődtek. Ez apró, javítható hibának is tűnhet, ha Pintér Sándorék és az OH akarná vagy engedné kijavítani, de szó sincs erről.
Persze a rendőrminisztériumban és a parancsa alatt álló intézményekben nincs holmi javítgatás meg korrekció, ezért a diákok saját hibájukon kívül elvesztik megérdemelt helyüket az egyetemi képzésben. Pintérék hibáznak, de megint a gyermekeink isszák meg a levét.
A diákok csak többéves bírósági eljárásban érvényesíthetik igazukat, addig a tanév megint elkezdődik, a tudásszerzésre legalkalmasabb éveik vesznek el. Reméljük, a történtekért felelős oktatási vezetőknek nem kell ennyi idő, hogy belássák: itt az idő a lemondásra.”

Augusztus 8.

„Az oktatásirányítás gyakorlata folytatódik: láthatóan véletlenszerű ötletekkel bombázzák az iskolákat, amely ötletek semmi másra nem jók, csak arra, hogy még több terhet rójanak az egyébként is túlterhelt tanárokra. A legújabb ötlet: a diákok számára a tervek szerint ingyenesen biztosított jogosítvány elméleti részének képzését és vizsgáztatását sóznák az iskolákra.
Persze már van is törvény-rendelet-jogszabály-parancs, de gondolkodásnak nyoma sincs. Kapnak bármilyen ellentételezést a munkájukért a tanárok? Az oktatói túlmunkáért, helyettesítési pénzért is pereskedni kell, képzeljük el, hogy mennyire szívesen adnának további jogos kifizetéseket…
És mi van a tanárhiánnyal? Ki lesz aki vizsgáztat? A kormány továbbra sem tesz semmit, sőt a tankerületek nem veszik vissza a korábban sztrájkoló tanárokat sem. Az átgondolatlanság határtalan.”

A kormány úgy kalkulált, hogy nagyjából 100 ezer embert érintenek a kedvezmények…
Aztán 2025 novemberére összesen 36 középiskolás le is tette a sikeres forgalmi vizsgát (azaz jutott el a jogosítvány megszerzéséig)…
Grandiózus tervek, mikroszkóppal is nehezen látható eredmények. Persze értjük, hogy ezt a sikert nem egy év alatt kell elérni, de azért a 0,036% elég ciki, ezzel a tempóval még 2777 év kell a cél eléréséig… Jó lesz belehúzni! (De mire is számítottunk ott, ahol a gazdasági előrejelzések is hasonló „pontosságúak”…)

Augusztus 8-án fogadták el azt a rendeletet is, mely a nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről szól.

Az okostelefonok használatával kapcsolatban sok ellenérv fogalmazódik meg mind szakemberek, mind szülők és civilek részéről. De az, hogy az érintettekkel való érdemi egyeztetés nélkül születik meg egy jogszabály ezek iskolai használatáról, teljesen elfogadhatatlan. A demokratikus értékek megcsúfolásán kívül azért is, mert egyrészt megint előkészítetlenül történt a bevezetés, annak minden nyűgét és felelősségét a pedagógusok nyakába varrták (telefonok beszedése-kiosztása, biztonságos tárolása, anyagi felelősségvállalás kérdése és a betartás ellenőrzése), másrészt hol tanulja meg „a gyerek” a telefon helyes (biztonságos és hasznos) használatát, ha nem az iskola ellenőrzött körülményei között – márpedig az órai segédeszközként való alkalmazás feltételeinek megnehezítése még ott is visszaveti ezt, ahol eddig rendszeresen használták, nemhogy ott kapnának erre épp most kedvet, ahol eddig sem volt ez gyakorlat…

Ráadásul a jogszabály ismét slendrián, pongyola – mondhatni, szokás szerint „fércmű”. Összemossa az okostelefont a „hagyományos” mobillal, de még egy fényképezőgéppel vagy kazettás magnóval is egy kalap alá veszi… Sőt, így kerültek „tiltólistára” azok a laptopok is, melyeket maga a kormány osztogatott a választási kampány időszakában a tanulóknak. Gratulálunk!

A rendelet szeptember 1-jével hatályba is lépett…

Vélemény „A nevelő-oktató munka során alkalmazott tartalomszabályozók ismeretéről szóló, miniszter által elrendelhető képzés teljesítési kötelezettségéről” elnevezésű BM rendeletről

Elutasítjuk a rendelet mindkét alapvető „ötletét” (pedagógusok kötelező képzése jogszabályokból és pedagógusok mobilhasználata munkájuk közben), mely nem más szándékkal íródhatott, mint a pedagógusok újabb „megrendszabályozása” – fittyet hányva arra, hogy a drasztikus pedagógushiány mellett ez újabb, erre a pályára esetlegesen készülő hallgatók kedvét veheti el, esetleg térít el gyakorló tanárokat a hivatásuktól.

1./ a) Választ várunk arra, hogy a belengetett kötelező képzés (tematika kidolgozása, megvalósítása, online vizsgafelület előállítása, vizsga lebonyolítása…) mennyibe fog kerülni a költségvetésnek, azaz az adófizetőknek, mert felmerül az újabb milliárdos kormányzati mutyi lehetősége, adóforintok magánkézbe átjátszása!?

b) A tervezet ki sem tér arra – s ez megerősíti az előző vélelmezést –, hogy mi történik, ha a pedagógus „sikertelen” minősítést kap ezen vizsgájára.

c) A NAT-ból kerettantervek, azokból helyi tantervek, azokból tanmenetek születnek s a tanárnak ehhez kell magát tartania – teljesen életidegen, hogy napi szinten az alapjogszabályig „vissza kellene ásnia” munkája során! Főleg megkérdőjelezhető e vizsga célja, mikor az állam által kötelező használatra megíratott tankönyvek úgyis a jogszabályoknak megfelelve íródtak.

d) Választ várunk arra is, hogy ezen képzést miért éppen pedagógusok számára írnák elő? Miért nem kell vizsgázniuk a képviselőknek minden olyan jogszabálytervezetből, melyről aztán szavaznak? És visszamenőleg miért nem kell nekik – vagy akár minden állampolgárnak – vizsgáznia az alaptörvényből?

2./ Ismét arra a kérdésre várjuk a választ, hogy miért épp a pedagógusok körében kellene rendeletben szabályozni a telefonhasználatukat? Miért nem szólnak ilyen evidenciákról rendeletek más szakmacsoportoknál? (Pl. az orvosok műtét közben, a bírók tárgyalás közben… nem telefonálhatnak.) Miért nem születik ilyen „jogszabályi igény” – ismételten csak – az országgyűlési képviselők esetében. Vagy amikor fülükkel a telefonon „figyelő” honatyákat és honanyákat látunk a parlamentben, akkor ők éppen életeket mentenek? (Egyébként az ülést is megszakítják szünetek – mint az iskolákban –, akkor miért nincs minden képviselő az ülésteremben a munkájuk közben?)

Követeljük a pedagógusok folyamatos abuzálásának befejezését! És jó lenne, ha a „rendcsinálást” a kormány és a politikusok végre saját magukra is értelmeznék!

2024. 08. 12.

Tanítanék Mozgalom

1. Önkormányzati projekt (2024) ↩︎
2. Európai parlamenti választási kampány (2024 tavasza) ↩︎
3. Képzések és workshopok az érdekérvényesítéstől a pedagógiai módszertanon át a mentális egészség megőrzéséig (2023 őszétől folyamatosan) ↩︎