2026. 05. 11.

május 4-22. Írásbeli érettségik
március 23. – május 29. Országos mérés

Szabad Vonalzó

A Tanítanék Mozgalom hírfelülete

május 4-22. Írásbeli érettségik
március 23. – május 29. Országos mérés

2026. 01. 15.

Mit várnak el a szülők és a pedagógusok az oktatáspolitikától? – A Tanítanék Mozgalom részvételi alapon készült szakpolitikai javaslatcsomagja (2026. január)

szavon

Az összefoglalót írta: Pilz Olivér

A választásokhoz közeledve egyre több oktatáspolitikai anyag jelenik meg. Mi értelme akkor egy újabbal előrukkolni?
Egyrészt a Tanítanék immár 10 éve foglalkozik oktatással, oktatáspolitikával, követőink pedig egyik legfontosabb „erényünkként” azt szokták említeni, hogy mindig konzekvensen ugyanazt a gyermekközpontú és demokratikus szemléletet képviseltük. (Eddig is volt, a jövőben is lesz mondanivalónk és elképzelésünk a JÓ oktatásról.) Azt sem rejtettük soha véka alá, hogy az együttgondolkodásban és az együttműködésben hiszünk. „Talán” ezek miatt alakult úgy, hogy több mint egy éve úgy határoztunk, hogy pedagógusok, szülők és diákok („iskolahasználók”) megkérdezésével és gondjaik meghallgatásával, összegyűjtésével állítunk össze először egy problématérképet, majd az alapján egy javaslatcsomagot. (A bevonás lépéseiről a dokumentum Mellékletében további részletek találhatók.)

Tehát, egy hosszú hónapokig tartó folyamat eredményeként egy olyan részvételi alapú javaslat- és elvárásgyűjteményt állítottunk össze, melyet figyelembevéve éppen azokra hallgathat az oktatásirányítás, akik napi szinten „ott vannak a végeken”. És amennyiben a kormányzat meg is fogadja az itt leírtakat, akkor „a választópolgárok” – egyúttal „tapasztalati szakértők” – igényeiknek megfelelően járhat el.

A résztvevők között oktatási szakértők is voltak, akik a felvetett problémákkal kapcsolatban elmondták a véleményüket, de az, ami végül „papírra került” együttes munka, széleskörű bevonás eredménye. Igyekeztünk közérthetően fogalmazni, és több olyan elvárást, javaslatot, ötletet, valamint továbbgondolásra érdemes kérdést rögzítettünk, amelyeket ilyen közvetlen formában kevés szakpolitikai anyag fogalmaz meg. Néhány ezek közül:
Újradefiniálandó magának az iskolának a szerepe, ahogyan az is, hogy mit nevezünk általános műveltségnek, alaptudásnak, illetve melyek korunk nélkülözhetetlen kompetenciái,
– Az iskola van a gyerekekért és nem fordítva, ezért az intézményeknek kell alkalmazkodnia és változnia a gyerekek és a kor igényeinek megfelelően,
A tanár-diák alá-fölérendeltségi viszonyán változtatni kell, az iskolának tanulóközösséggé kell válnia,
– Az egytanítós modell is változtatásra szorul,
– A tanulás és tanítás során nélkülözhetetlenek az együttműködésen, kooperáción alapuló tevékenységek, akár az évfolyamkeretek feloldásával is,
Újragondolandó az órarendi, tantárgyi és osztálystruktúra, az értékelési rendszer és az iskolaszerkezet is,
– A hagyományos osztálytermek helyett tanulási terekre van szükség, amelyek az iskolahasználók számára inspirálóak…

És két alapvető változást igénylő meglátás:
1./ Az oktatási rendszernek a jelenlegi tudásközpontúságról a gyermekközpontúság felé kell elmozdulnia.
2./ A jelenlegi túlterheltség erősen korlátozza a tanulási-tanítási folyamat sikerességet és „élvezeti értékét”.

A dokumentumot eljuttatjuk minden demokratikus parlamenti pártnak, s a nagyobbaknak azon kívül is – egy jótanáccsal: Vegyék figyelembe!

Mert mint tíz év alatt, úgy továbbra is:

Végül szeretnénk megköszönni annak a több mint 6000 főnek a közreműködését, akik részt vettek ebben a munkában, rászánták az idejüket, megosztották a véleményüket, tapasztalataikat, beszálltak a vitákba vagy megjegyzéseket fűztek a készülő szöveghez…

Jó elmélyülést és továbbgondolást mindenkinek!

Segíts, hogy eljussunk hozzád​

– oktatási hírek mellébeszélés nélkül! Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le semmiről:

Feliratkozom!