írta: Törökné Pethő Erzsébet
Ez az írás egy riportsorozat lezárása1. Elsősorban annak az öt tanárnak/tanárról szól, akik nem szerettek volna megszólalni, akik kerülik a nyilvánosságot, de ugyanazt az árat fizették, mint a többiek. Ők is részei ennek a történetnek.
2022 végén példátlan dolog történt a magyar köznevelésben: 15 tanárt kirúgtak a munkahelyükről az oktatási intézményekre kiterjedő sztrájkok és polgári engedetlenségek megtörésére. A munkaügyinek álcázott indoklás mögött valójában politikai okok húzódtak. A kirúgott tanárok azóta is tartják a kapcsolatot, közösségük igazi baráti társaság lett.
„A gyűlöletnek soha nincs igaza, és a szeretet soha nem téved”
(Roman Kent)
Az idézet Roman Kent holokauszt-túlélőtől származik, aki az átélt borzalmak ellenére is megőrizte optimizmusát, és teljes, sikeres életet épített. Mi, akiket kitaszított a rendszer, ugyanezen értékek mentén cselekedtünk. A szeretet vezérelt bennünket – vagy ahogyan a Fővárosi Ítélőtábla fogalmazott:
„a jószándék, az őszinte, jobbító motívum”.
Ez vitt minket arra, hogy kiálljunk magunkért, a diákjainkért és a magyar oktatás jövőjéért.
Ebben a küzdelemben ezrek álltak egymás mellé – az élőláncok idején szó szerint is. A sztrájkok és tüntetések országszerte zajlottak, tanárokat azonban végül csak három tankerületi központból bocsátottak el: a Belső-Pesti, a Külső-Pesti, valamint egyedüli vidékiként a Pécsi Tankerületi Központból.
Összesen tizenöten lettünk ennek az eljárásnak az áldozatai. Közülünk tízen szerepeltek a riportsorozatban. Öten azonban – érthető módon – szeretnék maguk mögött hagyni a múlt árnyait, és új életüket nyugalomban élni. Ők is megérdemlik azonban, hogy ne merüljenek feledésbe.
Szeptember 30-án a Kölcsey Gimnáziumból Sallai Katalint bocsátották el. Két hónappal később a Karinthy Gimnáziumból Horváth Brigittát, Ősi Juditot és Velényi Dórát.
December végén, a téli szünet előtti napon, próbaideje utolsó napján rúgták ki Szabó Mártont – így még arra sem volt lehetősége, hogy pert indítson a tankerület ellen.
Mindannyian elkötelezett, kiváló pedagógusok voltak, akik szeretettel és magas szintű szakmai tudással nevelték diákjaikat. Voltak, akik a tanítás mellett maradtak, mások új utat kerestek, de mindannyian pótolhatatlan űrt hagytak maguk után az iskoláikban.
Bízunk benne, hogy eljön még egy olyan kor, amikor a tudás és a szeretet újra érték lesz.
***
- A sorozat első 10 része itt érhető el. ↩︎