Kormányzati képviselők 2025 januárjában olyan megnyilvánulásokat tettek, melyek szerint a gimnáziumi képzés arányát 40%-ról 30%-ra, vagy akár még kisebb hányadra akarják visszaszorítani. (Ez kb. minden harmadik-negyedik gimnáziumi férőhely megszűnését jelentené.)
A kormány pénzzel (ösztöndíjakkal) és propagandával eddig is igyekezett minél több gyereket a szakképzés felé terelni – ezek ellenére a gimnáziumi képzés részaránya nem csökkent, sőt enyhe növekedést mutatott az előző években –, de most adminisztratív eszközöket is be akartak vetni:
- Néhány nappal a középiskolai felvételik megírása előtt – tovább stresszelve a teljesítménykényszer miatt amúgy is szorongó gyerekeket – a tankerületek minimumpont „ajánlásokat” fogalmaztak meg, melyek szerint hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba 70, nyelvi előkészítő osztályokba 60, négyosztályos gimnáziumi képzésre pedig legalább 50 pontot el kell elérni a lehetséges 100-ból. (Ismerjük már az olyan ajánlásokat, amelyeket az igazgatók egy jelentős része elvárásként értelmez és nem meri azokat figyelmen kívül hagyni.)
- A kompetenciamérések eredményeit is be akarták számíttatni a felvételi eredményekbe, sőt a megírásba fektetett munkára – minden szakmai ellenérv ellenére – azok leosztályzásával szándékoztak „motiválni” a diákokat (felkészülési idő nélkül, már a néhány héten belül esedékes méréseknél is).
Ezek a légbőlkapott ötletek nagy felháborodást okoztak a szakmai és szülői szervezetek körében. A Szülői Hang Közösség petíciókat indított (itt és itt), valamint egy fényképes üzenetkampánnyal is tiltakozott:
A Tanítanék véleménye szerint a minimumponthatárokkal egy dolgot érhetnek el: nem a gyermekek tehetsége, szorgalma és a pedagógusok szakmaisága döntik el ki mehet gimnáziumba, hanem egy központi akarat, vagy éppen a központi felvételi összeállítói: kicsit nehezebb feladatsort állítanak össze, máris egész osztályok esnek el a gimnáziumi oktatás lehetőségétől.
A cél világos: minél kevesebb gyermek jusson be gimnáziumba. (És akkor kevesebb egyetem is elég lesz… De hova vezet egy ilyen ország sorsa?)
A kompetenciamérések beszámítását a felvételibe újabb, a KRÉTA rendszeren keresztül kiküldött manipulatív szülői kérdőívvel is megpróbálták alátámasztani.
Egy másik kérdés az intézmények közötti rangsor – ami különösen visszás, mikor épp az állam nem biztosítja a színvonalas oktató-nevelő munka és működés feltételeit – felállítását vetítette előre, mely az alulra kerülő iskolák megszüntetését készíthette elő.
Míg a harmadik a politikusok intézményekből való teljes kitiltását pedzegeti – nyilvánvalóan az ellenzékiek tényfeltáró tevékenységének akadályozása céljából.
Mindezekből is jól látszik a kormány oktatási programja: kevesebb kiművelt emberfő, megszorítások, elhallgattatás…
Február 19-én meg is jelent a rendelettervezet, amely alapján Pintér Sándor az Országos Kompetenciamérés eredményei alapján osztályoztatta volna a diákokat. Ez óriási szakmai baki: a kompetenciamérést ugyanis nem az egyéni teljesítmények értékelésére alakították ki, arra teljesen alkalmatlan! De nem is a szakmaiság volt az indítóok, hanem a diákok megrendszabályozása…
További részletek az aznap, itt a Szabad Vonalzón Pilz Olivér által írt cikkben olvashatók: Kérdezzük meg a szülőket – úgysem érdekel a véleményük!
Szintén ezen a napon egy nyílt levelet is elindítottunk a tervezet visszavonására, melyhez bárki csatlakozhatott:
Pintér Sándor Belügyminiszter Úr!
Mi, alulírott szülők, diákok, pedagógusok, állampolgárok határozottan tiltakozunk a kompetenciamérés érdemjeggyel történő értékelése ellen, és követeljük ennek a tervezetnek azonnali visszavonását!
A kompetenciamérés célja, hogy visszajelzést adjon az oktatási rendszer eredményességéről, ill. az egyes intézményeknek, mint tanulóközösségeknek az ott folyó pedagógiai munkáról – nem pedig az, hogy érdemjegyekkel büntesse a diákokat! Ezt az Oktatási Hivatal is így gondolta február 22-ig: az osztályozás szakmailag indokolatlan, megvalósíthatatlan és méltánytalan.
Az osztályozás igazságtalan, torzítja a valós teljesítményt. Egy ilyen döntés nem a diákok fejlődését segíti, hanem tovább mélyíti a szociális és családi különbségeket, hátrányba sodorva sokakat.
Egy ilyen hirtelen bevezetett, átgondolatlan intézkedés igazságtalan és méltánytalan! A diákok, szülők és pedagógusok a mérések előtt nem sokkal tudták meg, hogy az eredményre érdemjegyet kapnak a tanulók, továbbá a középiskolai felvételibe is bele fogják számítani azt. Ez elfogadhatatlan! A mérés így komoly stresszt okoz a diákoknak, a pedagógusok pedig nem ennek tudatában alakították ki pedagógiai módszereiket.
EZÉRT KÖVETELJÜK:
✔ A kompetenciamérés osztályozásának azonnali visszavonását! Vessék el a mérési eredmény továbbtanulásba való beszámítását!
✔ A mérés eredményeinek kizárólag tájékoztató és fejlesztési célú felhasználását!
✔ A diákok, szülők és tanárok teljes körű tájékoztatását minden oktatási változásról!
✔ Kellő felkészülési idő biztosítását minden új értékelési rendszer előtt!
✔ A Kormány ne avatkozzon bele az iskolai osztályozásba!
Ne büntessék a gyerekeinket, ne osztályozzák a kompetenciamérést!
Ahogy a nyílt levélben is áll, az Oktatási Hivatal egyértelműen szakmailag indokolatlannak, megvalósíthatatlannak és méltánytalannak tartotta, hogy érdemjeggyel értékeljék a kompetenciamérés eredményeit… Egészen február 22-ig. Négy nappal (!) az osztályzást javasló rendelettervezet megjelenése UTÁN ugyanis már szakmailag elfogadhatónak és megvalósíthatónak mondta ugyanazt. Lásd a Hivatal honlapjáról néhány nap különbséggel készült képpárt:
Így működik, mikor utasításokkal felülírják a szakmaiságot… A rendelettel egyébként a pedagógusok autonómiáját is tovább csorbították volna. Az OH a rendőrminiszter által „megregulázott” véleményében már megemlíti a „rendszerszintű értékelés” fogalmát, szembeállítva azt a helyi értékeléssel.
Végül március közepén a széleskörű tiltakozások hatására visszavonulót fújt az oktatásirányítás: elengedték a kompetenciamérések osztályzását és annak beszámítását a felvételibe. A hivatalos magyarázat szerint: „nagyszámú észrevétel érkezett, ezért az egyeztetéseket tovább folytatjuk”.
A hibát szokás szerint nem ismerték be, sőt akár újra előjöhetnek a későbbiekben az ötlettel…
A gimnáziumi felvételi minimumpontszám megkövetelése azonban sok intézményben tartotta magát. Az is előfordult, hogy először az igazgató arról tájékoztatta szóban a szülőket, hogy nem fogják figyelembe venni az ajánlást, aztán mégis – sőt egyes helyeken emiatt utólag, jogszerűtlenül még a felvételi jegyzéket is módosították.
Erről akkoriban Pilz Olivér írt egy cikket: Hol volt, hol nem volt gimis írásbeli felvételi minimumponthatár – Ordító Miértek!
Januárjában a Belügyminisztérium 1,6 millió szülőt keresett meg egy manipulatív kérdőívvel, ahogy arról már volt szó. Az eredményeket azonban eltitkolták. A Szülői Hang ezért perelt, amit a nyáron meg is nyertek. Így derült ki, hogy a válaszoló szülők 55%-a, a középiskolások szüleinek pedig 67%-a elutasítja, hogy a kompetenciaméréseket beszámítsák a felvételinél. Ezek szerint helytálló volt a feltételezés: a válaszokat figyelmen kívül akarták hagyni (egyébként beszédes az is, hogy a rendelettervezet már két nappal a kérdőív lezárása után megjelent).