Előzmények
A projekt 2024 szeptemberében kezdődött. Ötlet- és projektgazda: Biszák Otília.
A megelőző egy év (különösen a státusztörvény bevezetése és annak előzményei) véleményünk szerint nagy változást hozott az iskolák és az iskolahasználók életében. Úgy gondoltuk, hogy az új helyzetben érdemes lenne mélyebben belelátni a mindennapok valóságába. Ezért első körben nem egyszerűen néhány olyan kérdést szerettünk volna feltenni, melyek a mi elképzeléseink szerint jól reflektálnak az állapotokra, hanem lehetőleg teljes, komplex történeteket akartunk megismerni. Ezért követőink közül kiválasztottunk 12 pedagógust (különböző településekről, intézménytípusokból, eltérő pályán töltött idővel…) akikkel egy-egy hoszabb interjút készítettünk a következő hónap során.
Ezekről a beszélgetéséről valamivel később meg is jelent egy írás Hogy vagy? – Pedagóguskihívások egy oktatási rendszerben, ahonnan kiesett egy tanárgeneráció címmel.
Második lépésként az interjúkban felvetettek alapján összeállítottunk egy 10-15 perc alatt kitölthető kérdőívet, melynek kitöltésére 2024 novemberében emailben kértük fel követőink egy részét. A kérdések megválaszolása során lehetőség nyílt a problémakör bővítésén kívül személyes történeteket is megírni. (Illetve arra is, ha az releváns volt az illető esetében, hogy több szerepben – tanárként, szülőként, támogatóként vagy diákként – is kifejtse a véleményét.)
Ezek alapján egy újabb cikk született: Nézzünk messzebb – Az iskolák helyzete a Tanítanék követőinek válaszai alapján
Hogy haladt a projekt 2025-ben?
Az előző évi adatfelvétel során kibővült problémahalmaz segítségével újabb kérdőívet állítottunk össze, melynek kitöltésérő bő egy hónap időtartam állt rendelkezésre (március 27. – május 4.). Mivel a kitöltésre a felhívást széles körben, a közösségi médiában is hirdettük, így a véleményét ebben a körben már bárki megfogalmazhatta.
„Az oktatási rendszerben valami nagyon nem működik. Látjuk a túlterhelt gyerekeinken, a lefáradt tanárainkon, az elavult rendszeren. Látjuk az oktatási mutatókban és halljuk a személyes történetekben. Eközben a politika úgy tesz, mintha meg sem hallaná a bajt. A diákokat, pedagógusokat, vagy épp a háttérhatalmat hibáztatja.
A Tanítanék Mozgalom, ebbe még mindig nem akar beletörődni. Hisszük, hogy az oktatás fejlesztése az ország legnagyobb lehetősége. De ehhez először meg kell fogalmaznunk, mi a baj. Pontosan. Részletesen. Közösen.
Ezért most arra kérünk: segíts megrajzolni az Oktatási Problématérképet! Egy olyan átfogó képet szeretnénk, ami végre láthatóvá teszi, mi zajlik az oktatásban. Mert csak azt lehet megjavítani, amit előtte pontosan megértünk.
A beérkező válaszok alapján elkészített Problématérképet nyilvánosságra hozzuk, átadjuk a választáson induló pártoknak, és 2026-ban az új kormányon számonkérjük a problémák megoldását.
A kérdőív kitöltése 5 perc, ezért mindenkit kérünk, hogy segítsen ebben a nagy vállalásban azzal, hogy bátran és őszintén elmondja, hogyan látja az oktatás helyzetét.„
A 6000 kitöltő által beküldött jelzést elkeztük feldolgozni – erről ismét született egy összefoglaló itt a Szabad Vonalzón: 3000-féle baj van címmel.
Végül nyárra összeállt Magyarország oktatási problématérképe.
De eredeti terveink szerint továbbhaladva itt nem álltunk meg. A megoldási lehetőségeket (vagy azok legalább egy részét, alternatíváit) is vázolni akartuk – ehhez partnernek felkértük a Civil Közoktatási Platformot és a Szülői Hang közösséget.
Az anyag rendszerezése után hamar kiderült, hogy a napi gyakorlatból származó problémák egy része jelen helyzetben is megoldható lenne hatékonyabb érdekérvényesítéssel, ezért ehhez szükséges kisokosok elkészítését határoztuk el a szakpolitikai javaslatcsomag összeállítása mellett. (Utóbbit sorvezetőnek szántuk a következő kormány oktatásirányítása számára.)
Az eddigi közösségi alapú munka elvét megtartva törekedtünk az elkövetkező online workshopokon a minél több érintett (pedagógus, szülő, diák) bevonására. Ráadásul már a kérdőívezés során többen jelezték, hogy szívesen részt vennének a végső anyag(ok) elkészítésében.
A problématérkép oktatáspolitikai kérdéseit három, míg az érdekérvényesítést két fejezet alá soroltuk be, így végül öt csomagból/témából választhattak a jelentkezők, majdani résztvevők:
AZ ONLINE WORKSHOPOK TÉMÁI:
I. MIT VÁRUNK AZ OKTATÁSPOLITIKÁTÓL? – SZAKPOLITIKAI ANYAG (“MEGOLDÁSTÉRKÉP”)
Partnerszervezet a Civil Közoktatási Platform; állandó szakértő: Nahalka István
A megbeszélések moderátora: Pilz Olivér
1. Pedagógusok jólléte és felkészültsége
A pedagógusok munkája igen szerteágazó, ráadásul újabb és újabb feladatokkal szembesülnek. A kihívásoknak egyre nehezebb megfelelni. Egyáltalán felkészültek, felkészítették a pedagógusokat ezekre? Egyre többükön látszanak a kiégés jelei és a stressz hatása – pedig a jó, hatékony, odafigyelő munkához fontos (lenne) a jóllétük.
Milyen megoldásokra lenne szükség ahhoz, hogy a pedagógusok szakmailag és mentálisan is lépést tudjanak tartani a kor, a fenntartó, és a családok igényeivel?
Szakértő: Molnár Lajos
2. Az iskola mint szervezet
Az oktatási-nevelési intézményekben a különböző szereplők között sokféle interakció valósul meg. Ennek ellenére sokan egyedül érzik magukat, pedig az iskola mint szervezet sok kisebb közösségből épül fel. De jól működnek-e ezek a közösségek, megfelelő-e közöttük az együttműködés és milyen az eltérő szerepű iskolahasználók közötti viszony?
Fogalmazzuk meg elvárásainkat, hogy működhetne ez a szervezet minél eredményesebben úgy, hogy közben a szereplők számára élhető környezetet biztosítson!
Szakértők: Braun József, Horváth Ádám, Lénárd Sándor
3. A gyermekkép változása
“A mai gyerekek nem olyanok…!” – mondják sokan, s kiegészítik ezt valamilyen negatív jelzővel. De hát, milyen valójában a mai diákság? Tényleg mások, mint a korábbi nemzedékek? Ha igen, akkor mitől lettek mások? Esetleg ez egy normális velejárója a világ változásának? És hogyan kell velük bánni? Vagy a “Gyerek az gyerek!”, és jók a korábban bevált módszerek?
Gondoljuk végig közösen, hogy mit tehetünk gyerekeinkért, tanítványainkért, hogy jobban érezzék magukat a bőrükben!
Szakértők: Ercse Kriszta, dr. Gyarmathy Éva
II. ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐ KISOKOSOK
Partnerszervezet a Szülői Hang közösség; állandó szakértő: Miklós György
A megbeszélések moderátora: Törley Kata
4. Érdekérvényesítés a fenntartóval szemben
Évek óta hiányzó szaktanár, omló vakolat, nem megoldott napközi, elmaradó fejlesztés, szakember nélküli integráció, felvilágosító programok hiánya az intézményekben: az oktatási intézményekbe járók, szüleik és az ott dolgozó pedagógusok számtalan esetben kerülnek szembe olyan apróbb vagy nagyon is súlyos problémákkal, amelyek megoldásához, a helyzet javításához nem lenne szükséges a teljes oktatási rendszert megváltoztatni, csupán a fenntartónál (tankerület, önkormányzat) kéne minél hatékonyabban érvényesíteni az igényeiket.
Milyen lehetőségei és technikái vannak az érdekérvényesítésnek, hogy járhatnak el a pedagógusok vagy a szülők, milyen esetekben célszerű összefogniuk, hogy a gyerekek életét megnehezítő problémákra megoldást találjanak?
5. Érdekérvényesítés az iskolán belül
A szülők és a diákok sokszor találják szembe magukat olyan nehézségekkel, amik az iskola/óvoda működéséhez, pedagógiai gyakorlatához, időnként egyes pedagógusok oktatási módszereihez kapcsolódnak: túl sok a házi feladat, a szülő tanárszerepbe kényszerítése, megalázó beszédmód a diákokkal szemben, túl zárt intézmények, hiányzó párbeszéd, kevés kommunikáció a pedagógusok és a szülők között, kölcsönös gyanakvás, megfélemlítés és még sorolhatnánk.
Milyen módszerekkel lehetne kialakítani olyan légkört, amelyben a szülők és a pedagógusok végre közösen tudnak megoldást találni a problémákra, milyen technikái vannak a hatékony érdekérvényesítésnek az oktatási intézményen belül?
A 119 fő együttműködésével megvalósult 11 db workshop az alábbi időpontokban került megrendezésre:
Ezután elkezdtük megírni az anyagokat. Először – még novemberben – a két érdekérvényesítő kisokos jelent meg.
Ezeket ebben az írásban mutattuk be (a dokumentumok a cikkből le is tölthetők, ahogy honlapunk dokumentumtárából is):
És ami már 2026-ra maradt
A szakpolitikai elváráscsomag – a szöveg véglegesítésébe szintén bevonva a résztvevőket – 2025 legvégére készült el, így annak megjelentetése januárban történt meg, és digitális formában a pártokhoz is eljuttatuk azt.
Erről az anyagról szintén készült egy bemutató írás (ez a dokumentum is letölthető a cikkből és honlapunk dokumentumtárából):
És 2026-ra maradt a szakpolitikai anyaghoz kapcsolódó kommunikációs kampány is, mely egészen a választások napjáig (április 12.) tartott.