írta: Dömsödy Andrea
a Könyvtárostanárok Egyesületének alelnöke
Egy széles körben elterjedt prekoncepció, hogy a könyvtárak a XXI. században már inkább csak a múltat képvisleik. Ennek a gondolkodásnak a megváltoztatása nem egyszerű, de nem is lehetetlen.
A szemléletformáláson többféleképpen is munkálkodik a Könyvtárostanárok Egyesülete. De mielőtt erről is írunk, néhány gondolat a könyvtárakról, a könyvtárhasználati tudásról.
A könyvtárkép modernizálásáért
A könyvtárak jóval a könyvek feltalálása előtt alakultak ki társadalmi igények hatására, még az ókori Mezopotámiában. Ez az intézménytípus az elmúlt több mint négyezer évben sokat alakult követve a társadalmi, technikai változásokat.
Ma mégis sokan gondolják, hogy a könyvtárakra a könyvet olvasni szeretőknek van szükségük. Részben ebből is fakad az az alacsony költségvetési forrás, ami erre a területre jut, ami nehezíti a szolgáltatások fejlesztését, az alkalmas szakemberek pályán tartását, a társadalmi, technikai változásokra való széleskörű reagálást.
“A könyvtárak, a könyvtárhasználati tudás nem szükséges a digitális korban” szólam, tévképzet fokozottan van jelen az iskolai könyvtárak, a közoktatás területén hazánkban. A közkönyvtárak, felsőoktatási könyvtárak esetén, ha nem is a kellő mértékben de láthatunk fejlesztéseket, meghatározott, tervezhető költségvetésből dolgoznak és még sorolhatnánk az igény, az elfogadás jeleit. Az iskolai könyvtárak esetén ezek csak szórványosan fordulnak elő. Az állításokat nehéz adatokkal bizonyítani, hiszen még megbízható statisztika, nyilvántartás, felmérés és kutatás sincs a területen.
A modern könyvtárak feladata az információhoz való jog biztosítása, az információhasználati tudás, a kritikai gondolkodás fejlesztésében való alapvető részvétel, a tanulás támogatása, a közösségi szolgáltatások, a szellemi örökség megőrzése.
Ezért a könyvtárkép része kell legyen a könyvek szolgáltatásán túl minden más információforrás is, a számtalan adatbázis és más elektronikus forrással kapcsolatos szolgáltatás és a közösségi tér is.
A könyvtárkép modernizálását is szolgálja a KTE által kiadott Információzz! De miért? provokatív című kézikönyvcsalád, mely egyszerre akarja kiváltani a könyvtárhasználati tankönyveket (mert nem hiszünk a tankönyvekben) és segíteni bármely információhasználót.
A kézikönyvekhez készült rövid oktatóvideók könyvtárakról szóló része röviden mutat rá arra, hogy miért és mire vannak könyvtárak, melyek nagyon különbözőek:
Könyvtárhasználati tananyag
A könyvtárhasználat tanítása nyomokban már a legelső központi magyar tantervben, a Ratio Educationisban is jelen volt, de komplexebben és koncepcionálisan az 1978-as tantervben jelent meg. Szakmai csúcspontját az 1995-ös NAT-ban érte el, ahol egyszerre volt kereszttantervi követelmény és kiemelt részt kapott a magyar nyelv és az informatika műveltségterületben is, de emellett más műveltségterületek is magukban foglaltak könyvtárhasználattal kapcsolatos tartalmakat. (Dömsödy, 2018, p. 233-235) A helyzet a 2020-as NAT megjelenésével odáig romlott, hogy a most Digitális kultúrának nevezett műveltségterület már nem szerepelteti a könyvtári blokkot, csak néhány kiválogatott elemet épített be, és a maradék máshova sem került át. Vagyis mint ahogyan az ábrán is olvashatjuk, a koncepció elvben ugyan nem változott, de látni kell, hogy „sántává vált”. A készítők feltehetően nem látják át az információs műveltség fejlesztésének logikáját.
Tantervektől függetlenül vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a könyvtárhasználati tananyag, ami a XXI. században már az információs műveltség minél teljesebb fejlesztésére törekszik, öt tartalmi egységre, öt tananyagegységre osztható, melyek célja, haszna látható az alábbi ábrán. (Dömsödy & Tóth, 2024)
Ezek ma szórványosan és nem összehangoltan szerepelnek az érvényes tantervekben. (Ezért is jellemeztük a sánta metaforával.) Van terület, mint például a prezentációkészítés vagy az interneten való keresés, ami számos ponton jelen van, és van ami szinte meg sem jelenik, mint pl. maguk a könyvtárak. A könyvtárhasználati tananyagegységek mentén való NAT-ollózás, újrastrukturálás öt tantárgyra készült el, egyrészt segítendő a gyakorlatot, másrészt a jövőbeli tantervfejlesztőket. (Dömsödy, 2020)
A könyvtárhasználatról való gondolkodás modernizálásáért
Az információs műveltség alapvető tudás, mely a hatékony tanuláshoz és a mindennapi élet legtöbb területén is szükséges. Azon pedagógusok és információhasználók számára, akik ezt szintén fontosnak látják, a KTE összeállította a fentebb már említett Információzz! De miért? kézikönyvcsaládot, melynek azóta már része egy pedagógusonak szóló módszertani kézikönyv is, Információzztass! De hogyan? címmel. Ezeket is kiegészítendő és csak önmagában a szemléletformálás, az ismeretterjesztés céljával is készülnek már több mint egy éve szóvicc formájú definícióink is. Ezeket mutatjuk be következő írásunkban…
Addig is olvassanak, olvastassanak, információzzanak és információtassanak!
Ha pedig kérdésük van, lapozzák fel az Információzz!-t
vagy kérdezzék meg könyvtárostanárukat!
Felhasznált irodalom:
📖 Dömsödy, A. (2018). A könyvtárpedagógia elmélete és gyakorlata. Második kísérlet a téma összefoglalására. Könyvtárostanárok Egyesülete.
📖 Dömsödy, A. (Szerk.). (2020). Könyvtárhasználatot, információs műveltséget érintő elemek a NAT2020-ban. OPKM.
📖 Dömsödy, A., & Tóth, V. (2024). A könyvtárhasználati tananyag. In A. Dömsödy & V. Tóth (Szerk.), Információztass! De hogyan?: Módszertani kézikönyv az információs műveltség fejlesztéséhez (o. 46–66). Könyvtárostanárok Egyesülete.