Szóviccekkel az információs világ fogalmaiért

írta: Dömsödy Andrea
a Könyvtárostanárok Egyesületének alelnöke

Egy széles körben elterjedt prekoncepció – mint például az, hogy a könyvtárak elsősorban könyveket tárolnak – megváltoztatása nem egyszerű, de nem is lehetetlen. (Erről villantottunk fel gondolatokat előző írásunkban.) Efelé tett egyik lépés a Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) 2025 januárjában indított videós szóviccek sorozata. Ez egyszerre szemléletformálás, ismeretterjesztés, tananyag és kicsit szórakoztatás is.

A korábbi írásban láthattuk, hogy problémásnak értékeljük a könyvtárképet, és az iskolai oktatás jelenleg minimálisan és egyre kevésbé segít ennek megváltoztatásában. A KTE ezért is próbálkozik az iskolán kívül is, méghozzá a közösségi médián keresztül. Egy hét évvel korábbi gyűjteményt (Dömsödy, 2017) felhasználva, bővítve és részletesebb tartalommal megtöltve minden hétfő reggel új videót teszünk közzé, mely egy-egy könyvtárakhoz, információs műveltséghez kapcsolódó fogalmat magyaráz el.

A szöveges gyűjtés még tanóraszínesítési céllal készült, majd a videós tartalomra már az első néhány után inkább népszerűsítésként, ismeretterjesztésként gondoltunk, hiszen a videómegosztó algoritmusának köszönhetően olyanokat is elérünk, akik lehet, hogy soha korábban nem voltak még könyvtárban, vagy legalábbis nem gondolkodtak az abban rejlő lehetőségeken, de nyilvánvalóan akár olyanokat is, akiket ez inkább megerősít.

A szemléletformálás már a videós változatok kezdetekor is cél volt. Az egyes fogalmakat modern, a mai értelmezésnek, a mai élethelyzeteknek megfelelően mutatjuk be. Törekszünk arra, hogy a gondolkodásban kapukat, kapcsolatokat nyissunk a modern technika, az új szolgáltatástípusok és a minél tágabb, nyitottabb értelmezés irányába.

A videók nagy száma – 60 felett járunk – már azt is szükségessé tette, hogy ne csak a közösségi médiafelületeinken jelentessük meg ezeket, hiszen ott (a szolgáltatók döntése miatt) nem lehet a tudatos, célzott használatot támogatni, hanem tematikus gyűjtésben honlapunkon is közzétegyük. Mára ez egy könyvtári fogalomtárrá vált, ami hiánypótló. Ezek a szóviccek, szójátékok azért lehetnek egy fogalomtár részei, mert mindegyik egy definíciót, magyarázatot is tartalmaz, mint egy szócikk.

A videók felépítését azért mutatjuk be, mert azok logikájának megértése segíti a tanítási folyamatba való beépítést.

Röviden: szóvicc (kérdés + válasz) → ismeret → üzenet

A célok, bár összefüggnek, több irányba mutatnak:
– könyvtárnépszerűsítés, a könyvtárhasználati igény felkeltése,
– könyvtárkép alakítása, modernizálása, új szemlélet felkínálása,
– tudatosítás: Ez is könyvtár!, Ez is könyvtárhasználat!,
– a könyvtárhasználat tanítása, azon belül a kapcsolódó fogalmak bemutatása, jelentéstartalmuk pontosítása, bővítése.

Ebből következik a többféle felhasználási mód:

Terjesztés, továbbosztás

• saját intézményi vagy személyes közösségi médiafelületeinken való továbbosztás, mint “kis színes”, amiből tanulhatunk is,
• egy szűkebb körben, nem nyilvános csatornáinkon, például diákcsoportban, tanári levelezőlistán.

Tanítás színesítésére

• így jelölöm ki a témát (ráhangolódás), pl.: Melyik retek a leghasznosabb?
• így foglalom össze az óra mondandóját (reflexió), pl.: Mikor lesz egy celeb ikon?

Problémafelvetésre

• egyesek ezt gondolják, mi mit gondolunk erről?
  pl.: Melyik ék feszeget igazán?
  pl.: Melyik elem tölti fel az agyadat?
  pl.: Mit tűr a magyartanár?

Jelentésteremtésre, a tananyag feldolgozására

• Fogalom magyarázatára
  • értelmezd, alakíts ki véleményt róla, érvelj ellene vagy mellette,
    pl.: Melyik Ottó tett a legtöbbet a világért? 
  • egészítsd ki szöveggel, képpel a példákat, részmagyarázatokat,
    pl.: Mi az, ami a jó ügyhöz vezet?  
  • tegyél fel kérdést róla!
    pl.: Melyik ökör mondja meg, mi van a könyvtárban?
• A definíció, a szócikk tanítására
  • olvasd össze csak a pirosakat (a képkockák címét),
  • figyeld meg, mennyire körülhatároló, semleges, tömör!
• Meghatározások készítésére
  • alkoss egy ilyet! (Lásd a következő fejezetet!)

Segédletként

• ha elakadnak az önálló munka során a hivatkozásban,
  pl.: Melyik étel az etikus emberek kedvence?

Olvasásnépszerűsítésre

• pl.: Melyik sün érzi magát jól az űrben is?
  
  

Egy fogalom tudatosítását, jelentésbővítését és a kritikai gondolkodást is segíti, ha magunknak kell a definíció elvárásainak megfelelő meghatározást alkotnunk, hiszen az erősebb aktivitást igényel. Ezt tovább mélyíti, ha illusztrálni is kell, illetve megvilágító erejű példákkal szükséges kiegészíteni. (Ezt saját tapasztalatom is megerősíti:)

Javasolt lépések, ha ezt a feldolgozási/felhasználási módot alkalmazzuk:

1. Gyűjtessünk össze, mit jelent a választott kifejezés: jellemzőit, megkülönböztető jegyeit, területeit, célját, szűk és tág, régi és mai értelmezéseit.
Ehhez használtassunk a forrásalapúság és a látókör szélesítése jegyében kézikönyvet, szakkönyvet, tankönyvet, Információzz!-t! Régi és új forrást, tudományosat és ismeretterjesztőt, ha van áltudományos, azt is, hiszen itt a sokféleség összegyűjtése, az értelmezési rétegek, torzítások feltárása, az azokon való gondolkodás fontos – különösen egy oktatási helyzetben.
Számos variáció állítható össze annak mentén, hogy a forrásokat megadjuk, kézbe adjuk vagy csak a típusokat határozzuk meg, és önállóan kell keresni. Egyénileg, szakértői mozaikban, szövegek nehézsége, nyelve szerint differenciálva vagy bármilyen más technikát alkalmazva.

2. Gondolják át, mit akarnak üzenni, milyen szemléletet, kínálnak fel, min akarnak gondolkodtatni!
pl.: Melyik önzés helyénvaló? (Milyen más nézőpontból lehet ezt az alapszolgáltatást szemlélni?)

3. A szóvicc kérdését és a tartalmat összhangba, kontrasztba kell hozni, hogy igazán jól működjön nyelvileg és tartalmilag!
pl.: kontraszt: Melyik ordítás való a könyvtárba?
pl: összhang: Melyik tál kínálja a legfrissebb dolgokat?

4. Ezek mentén válasszanak a gyűjtött jellemzőkből. Nem kell bele minden!

5. Fogalmazzanak meg egy üzenetet a végére! Ez jó, ha csattanós tud lenni, valahogy a kezdeti szóvicchez visszacsatolni. Ez egyszerre igényel nyelvi kreativitást és a fogalom mélyebb értését.
pl.: Melyik ölés szükséges? (Végezz tiszta munkát!)
vagy Mely tok mutatja az érdeklődésed? (Ne tokosodj be!)
Cél a cselekvésre késztetés is.

Ha készítesz ilyet – magad vagy a diákjaiddal –, küldd el,
és nagy esély van rá, hogy megjelenhet sorozatunkban!

A lexikonokról készült mindhárom videó-szóvicc egy műhelymunka eredménye, sok kolléga közös munkája. pl.: Melyik ikon nyitja ki a világot?

A közös tevékenységhez, együttéléshez, együttműködéshez fontos, hogy a fogalmakat közel azonosan értsük. A könyvtárakkal vagy az információs társadalom bármely más elemével kapcsolatban akkor tudunk fejleszteni, problémákat megoldani, segítségükkel sikeresek lenni, ha tudjuk mik azok, mit várhatunk tőlük, mit tehetünk velük. A definiciókon való lovagolás feleslegesnek tűnhet, de hol lehetnek fontosabbak a fogalmak, mint egy információs társadalomban? Sokan tudjuk, hogy ebben a könyvtáraknak, a könyvtárpedagógiának nagy szerepe van. Szeretnénk, ha ezt még többen tudnánk, de legalább elgondolkodnánk rajta.

Azok számára akik ezzel egyetértenek, egy lehetőség ennek a videós fogalomtárnak a használata.

És tudják: iratkozzanak fel, lájkolják, írjanak megjegyzést
és osszák tovább, hogy pöröghessen az algoritmus
és többekhez juthassanak el ezek a tartalmak!

---

Felhasznált irodalom:
📖 Dömsödy, A. (2017). Könyvtári szóviccek. In K. Cs. Bogyó & A. Dömsödy (Szerk.), Könyvtárhasználati ötlettár játékos feladatok (o. 131–133). KTE.

---