2026. 05. 11.

május 4-22. Írásbeli érettségik
március 23. – május 29. Országos mérés

Szabad Vonalzó

A Tanítanék Mozgalom hírfelülete

május 4-22. Írásbeli érettségik
március 23. – május 29. Országos mérés

2026. 04. 24.

Iskolahasználók hangja – A falusi iskola jelene és a városi iskola múltja. Egyenlő hozzáférést mindenkinek!

szavon

írta: Biszák Otília

Pedagógusok, szülők és nagyszülők meséltek nekünk a közoktatás mindennapjairól. Korábban már kikértük a véleményüket arról, hogy mi szerintük az oktatási rendszer 3 legsúlyosabb problémája. Több mint 6000-en válaszoltak, sokan részletesen írtak le nekünk eseteket. Őket most újra felkerestük, hogy egy-egy interjú során teljesebb képet kaphassuk. Mesélnek, reménykednek, várakoznak, elfáradnak, cselekednek, fejlődnek… Teszik mindezt a gyerekeikért, az ő jövőjükért, hittel abban, hogy az oktatásban is változásra van szükség. 

Az interjúalanyok nevét és az érintett iskolákat
anonimizáltuk a történetek leírása során. 

„Heves (vár)megye: Eger”, tanulja minden kisdiák a földrajzórán. Egy édesanya tapasztalatai szerint nem mindegy, hogy milyen településen nő fel az ember, falusi vagy városi iskolába jár.

Anno Egerben járt általános iskolába, majd ott folytatta tanulmányait egy szakközépiskolában. Gyerekei a helyi falusi iskolába járnak és, habár még nagyon fiatalok, jól kirajzolódnak a különbségek. Az édesanya emlékei szerint nekik mindenre volt idejük az iskolaidőn belül, csak néha kellett házit írni otthon, az iskolában megfelelő időt szántak a gyakorlásra. Ezzel szemben neki a gyerekeivel naponta legalább 1-2 órát kell foglalkoznia, hogy az alapvető írás- és olvasáskészséget elsajátítsák.

A falusi iskola pedagógusai habár jóindulatúak és kedvesek, sokukon érződik, hogy csak a muszáj tartja őket ezen a pályán, sőt, többen vannak akik képesítés nélkül látják el ezt a feladatot.

Már most látszik, hogy a nyelvoktatás nem lesz megfelelő a későbbiekben az iskolában.

A gyerekek nagyon szeretnek szerepelni, színészkedni, zenélni és táncolni. Zenei képzés egy fél órára lévő településen elérhető, míg a táncoktatást helyben megtartják. A szabadidős tevékenységek nagy része inkább a városhoz és egy másik iskolához köthető. A gyerekek még nagyon fiatalok, így nincsen elképzelésük arról, hogy hol szeretnének majd középiskolába járni, de az édesanya szerint az érettségi a mai világban elengedhetetlen, így biztosan befejezik majd a középiskolát.  

A problémákra a megoldást szerinte a pedagóguspálya vonzóvá tételében és a falu-város egyenlőtlenség megszüntetésében kell keresni. Minden pedagógusnak hasonlóan felkészültnek és motiváltnak kellenne lennie függetlenül attól, hogy milyen iskolában és hol tanít.

Az édesanya ezen felül nagyobb hangsúlyt fektetne a tudatos karrierválasztás elősegítésére. Véleménye szerint jó lenne, ha a gyerekek látnák, hogy mi vár rájuk egy adott szakmában a takarítástól kezdve a vállalatvezetésig, hogy jól át tudják majd gondolni, hogy mi illik a legjobban hozzájuk.

A külföldi cserekapcsolatokkal neki személyesen jó tapasztalata volt és szorgalmazná, hogy parteneriskolák működjenek együtt és ennek keretében a gyerekek betekintést nyerjenek más kultúrákba is.

Segíts, hogy eljussunk hozzád​

– oktatási hírek mellébeszélés nélkül! Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le semmiről:

Feliratkozom!