Mesterséges intelligencia használata a tanteremben – finn mintára

A 2026 márciusában lezajlott, három részből álló
Finn Minta Fórumon elhangzottakat összefoglalta: Gönczöl Enikő

A 2025/2026. tanév 2. félévének online fórumsorozata középpontjában a mesterséges intelligencia (MI) osztálytermi használatának kérdésköre állt. A hagyományoknak megfelelően az előadásokat most is interaktív szakaszok egészítették ki, melyek keretében a résztvevők is megoszthatták a témával kapcsolatos tapasztalataikat, dilemmáikat és kérdéseiket. A fórumokra március 11-én, 18-án és 25-én (szerdánként) került sor, s az érdeklődők száma alkalmanként 45 és 65 fő között mozgott.

• Fenyvesi Kristóf, a Jyväskylä Egyetem oktatója és kutatója, aki főként azt vizsgálta, hogy milyen készségek válhatnak meghatározóvá a mesterséges intelligencia korában, s ez hogyan érinti az oktatást.
• Tuba Orsolya, a Jyväskylä Egyetem doktorandusza, akinek előadásában az MI etikus használata és ezzel összefüggésben a környezeti fenntarthatóság kérdése került a középpontba.
• Yukka Sinnemäki, gyakorló pedagógus és oktatásfejlesztési szakember, aki arról beszélt, hogy ő maga miként használja a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeteket az osztályteremben.

Saját kiemelt szempontjaik mellett, az előadók tisztáztak néhány fogalmat, eloszlattak bizonyos tévhiteket, és képet adtak a szabályozás helyzetéről is.

Jogi értelmezése szerint, a mesterséges intelligencia gépalapú rendszer, amely az autonómia különböző szintjein tud működni, és a telepítés után adaptív viselkedést mutathat. Kimondott vagy kimondatlan célok szerinti bemenetek alapján generál következtetéseket (előrejelzéseket, tartalmakat, ajánlásokat, döntéseket), amelyek fizikai vagy virtuális környezeteket befolyásolhatnak. (EU AI Act, 2024)

Néhány alapvető fogalom értelmezése:

• Mesterséges intelligencia (MI) [Artificial Intelligence, AI] = Átfogó kategória, amely az intelligens viselkedést utánzó számítógépes programok összességét jelöli.
• Gépi tanulás [Machine Learning, ML] = A mesterséges intelligencia legfontosabb részterülete. A tanulásnak azt a formáját jelöli, amikor egy rendszer képes explicit programozás nélkül – mintákat felismerve –, adatokból tanulni és fejlődni.
• Mélytanulás [Deep Learning] = Az MI és a gépi tanulás részhalmaza, amely az emberi agy neurális hálózatát és idegi folyamatait utánozza adatok feldolgozása, valamint mintázatok felismerése érdekében.
• Generatív mesterséges intelligencia [GenAI] vagy nagy nyelvi modell [Large Language Model, LLM] = Olyan mesterséges neurális hálózaton alapuló rendszer, amely hatalmas mennyiségű betanított adat alapján képes egyedi tartalmakat értelmezni, és új szöveget, képet, videót, zenét vagy kódot létrehozni. Ilyen rendszerek például a ChatGPT, a Gemini vagy a Claude.

Néhány tévhit és a valóság:

Tévhit	Valóság
Az MI gondolkodik, csakúgy, mint az ember.	Az MI statisztikai mintázatokat ismer fel. Nincs jelen a folyamatban tudat, érzelem vagy tényleges megértés.
Az MI objektív és semleges.	Az MI a rendszert betanító adatok torzításait tükrözi – ezáltal emberi elfogultságokat is örökölhet.
A MI mindig igazat mond.	Gyakoriak az ún. „hallucinációk” és a téves információk. A kapott adatokat ezért mindig ellenőrizni kell.
Az MI elveszi az emberek munkáját.	Egyes feladatokat automatizál. De inkább kiegészíti az emberi munkát, mintsem helyettesíti azt.
MI = ChatGPT.	Az MI sokféle technológiát foglal magába. A ChatGPT csak egyik formája a nagy nyelvi modelleknek.
A MI kreatív, mint az ember.	Az MI meglévő mintákat kombinál. Nincs benne jelen valódi innováció, szándék vagy inspiráció.

A jogi-technológiai értelmezés mellett, sokan vannak, akik egyben szociotechnológiai eszközként is tekintenek a mesterséges intelligenciára. Azért, mert kölcsönösen függő viszonyt teremt a társadalmi és a technikai rendszerek között. A kérdésekre adott válaszai befolyásolják az emberek viselkedését és gondolkodását.

Az MI használatára vonatkozó első átfogó jogi szabályozás az Európai Unióban született meg 2024 nyarán. (EU AI Act, 2024/1689) A jogszabály különböző kockázati szinteket határoz meg a kialakítható eszközök tekintetében, melyek a következők:

• Elfogadhatatlan vagy tiltott rendszerek, amelyek alapvető jogokat sérthetnek.
• Magas kockázatú vagy szigorúan szabályozandó rendszerek, amelyek veszélyt jelenthetnek az emberek egészségére, a biztonságra és az alapvető jogokra, s ezért pontosan kidolgozott megfelelőségi, dokumentációs és regisztrációs elvárások szerint kell működniük.
• Korlátozott kockázatú rendszerek, amelyek esetében elegendő az átláthatóság biztosítása, és annak jelzése, hogy a hátterükben MI működik.
• Minimális kockázatú rendszerek, amelyekhez kevesebb szabályozás kapcsolódik, de velük szemben is elvárás az etikus működés.

Ennek értelmében elvárásként fogalmazza meg az MI rendszerekkel szemben, hogy

• működésük teljes életciklusa alatt biztosítva legyen hozzájuk a kockázatkezelés rendszere;
• kiváló minőségű betanító adatkészletek álljanak rendelkezésükre a torzítások elkerülése érdekében;
• felhasználóik kapjanak tájékoztatást arról, hogy MI-vel lépnek kapcsolatba;
• a rendszer működését emberi operátorok felügyeljék a kockázatok minimalizálása érdekében.

A jogszabály itt olvasható el magyar nyelven. Az oktatással mint magas kockázatú rendszerrel a III. Melléklet foglalkozik.

Az MI rendszerek kialakításával és működésük szabályozásával kapcsolatban Finnországban és Magyarországon is elindult a stratégiaalkotás. Az előbbiben néhány évvel korábban, az utóbbiban kicsit később.

• A finn „Aurora AI” nevet viselő stratégia itt ismerhető meg (angolul).
• Magyarország 2025 szeptemberében elfogadott MI stratégiája pedig itt olvasható.

Technológiai paradigmaváltás

Napjainkban technológiai paradigmaváltás zajlik: átlépőben vagyunk a negyedik ipari forradalom (4.0) korszakából az ötödikbe (5.0).

A jelen korszakot a digitális technológiák kölcsönös összekapcsolhatósága jellemzi. Elterjedt a felhőalapú technika (cloud computing), létrejött a kiterjesztett valóság (augmented reality, AR). Hatalmas adatállományok (big data) használata vált lehetővé a döntések előkészítése során. S kialakult a „dolgok internete” (internet of things, IoTs): a hálózatba kapcsolt fizikai eszközök világa, amelynek elemei szenzorok, szoftverek és internetkapcsolat révén gyűjtenek és cserélnek adatokat – így segítve az automatizálást és az okosmegoldások alkalmazását a mindennapoktól az ipari rendszerek működéséig.

A küszöbön álló új korszak és a formálódó új paradigma fókuszában az ember és a technológia partnersége áll. Kulcsfogalma a kiterjesztett intelligencia (augmented intelligence, AuI), amit úgy terveznek meg, hogy fokozza az emberi hatékonyságot. Nem az a célja, hogy helyettesítse az embert, vagy tőle függetlenül működjön, hanem az, hogy javítsa a döntéshozatal, illetve az arra épülő intézkedések minőségét. Működési módját a kollaboratív intelligencia (collaborative intelligence, CQ) határozza meg, amely sokféle eltérő bemeneti információ gyűjtésére és értékelésére támaszkodik. A folyamat minden szereplője – ember vagy gép – autonóm módon vesz részt a kialakuló probléma-megoldó hálózatok (multi-agent and distributed systems) tevékenységében, szinergikus kapcsolatot teremtve a két oldal között. A folyamatban kiegészítik egymást az olyan emberi erősségek, mint a kreativitás, a moralitás vagy a kontextusmegértés, valamint a mesterséges intelligencia olyan erősségei, mint a feldolgozási sebesség, a mintázatok felismerése, a skálázhatóság és a konzisztencia. A kapcsolat komplementer jellege lehetővé teszi, hogy az emberek a magasabb szintű gondolkodási műveletekre és a személyközi készségekre koncentráljanak, míg az MI náluk hatékonyabban kezeli az ismétlődő vagy nagy mennyiségű adatra épülő feladatokat. Az együttműködés azonban végső soron emberközpontú (human-centric) marad, és tekintettel tud lenni a fenntarthatóság (sustainibility) szempontjára is.

Néhány fontos felismerés

Minközben a technológiai fejlődés óriási léptekkel halad, mára világossá vált, hogy a kialakult „információs szupersztráda” nem mindenhol olyan egyenes és olyan soksávos, ahogy azt a 90-es években elképzelték, és olyan „szuper járgánya” sincs mindenkinek, amivel közlekedni tudna ezen a sztrádán. A hozzáférés esélyei egyenlőtlenek.

Jól látható az is, hogy az új technológia rendkívül erőforrásigényes. Bár a „felhő” vagy a „vezeték nélküli internet” kifejezések az anyagnélküliség illúzióját keltik, a valóságban ehhez rengeteg vezetékre van szükség. A „felhő” fizikailag létező adatközpontokban működik, amelyek sok hőt termelnek, és a hűtésükhöz nagyon sok vízre van szükség.

A kutatók számításai szerint, ha a világon ma minden ember úgy élne, mint Quatar lakói, akkor – éves összevetésben – már február elejére felélnénk a bolygó erőforrásait, míg ha például Uruguay lakosságának fogyasztása képezné az átlagot, akkor azok majdnem egész évre elegendők lennének.

Mindez együtt azt jelenti, hogy bár a technológiai fejlődés sok új lehetőséget kínál, egyúttal kockázatokat is rejt magában. Esélykiegyenlítő és társadalmi szakadékokat növelő hatásai egyaránt lehetnek.

Az oktatás tartalmi megújításának irányai

A mesterséges intelligencia és az oktatás kapcsolatáról folyó stratégiai gondolkodás középpontjában ma az a kérdés áll Finnországban, hogy miként segítheti a technológia tanulói alapkészségek erősödését.

Ennek részeként kiemelt hangsúlyt kap az írástudás kiterjesztett fogalma, a sokoldalú írni-olvasni tudás (Multiliteracy). Ez nem csak írott szövegek, hanem képek, hangok, videók, grafikonok és interaktív digitális tartalmak együttes értelmezésének a képességét jelenti – magába foglalva a kontextust is –, a társadalmi, kulturális és digitális térben való jelentésadás képességét, amelynek fontos jellemzője a digitális tudatosság, a digitális eszközök kritikus és hatékony használata.

A finn szakemberek körében a következő képességterületek kapnak kiemelt hangsúlyt, amikor ma a tanterv megújításáról gondolkodnak:

A gondolkodás és a tanulás tanulása.
A kulturális kompetencia, az interakció és az önkifejezés.
A tanulók saját magukról való gondoskodása és mindennapi életük irányítása.
Az IKT kompetencia.
A munkához és a vállalkozáshoz kapcsolódó készségek.
A fenntartható jövőben való aktív részvétel.

A kialakulóban lévő új tantervi vízió részeként új értékelési kritériumokat dolgoztak ki az első hat évfolyam számára. Az általános képzést nyújtó középfokú oktatásban pedig a transzverzális kompetenciák fejlesztésére helyezték át a hangsúlyt, melyek – minden területet átható központi törekvése a „jó, kiegyensúlyozott és felvilágosult emberek nevelése” (Good, balanced and enlightened humans). A most formálódó tanterv tartalmi területei a következők:

• Etikai és környezeti kompetencia (Ethical and environmental competence)
• Globális és kulturális kompetencia (Global and cultural competence)
• Jólléti kompetencia (Well-being competence)
• Interakciós készségek (Interaction skills)
• Multidiszciplináris és kreatív kompetencia (Multidisciplinary and creative competence)
• Állampolgári készségek (Civic skills)

Az MI iskolai használatának kockázatai, és a kiterjesztés korlátai

Miközben élni akarnak a mesterséges intelligencia által kínált lehetőségekkel, a finn szakemberek nem tévesztik szem elől a kockázatokat sem. Gondolkodásukban ezért erős hangsúlyt kap a téma morális dimenziója, és a diákokkal szembeni felelősség kérdése is. A legfontosabb kockázatokként a következőket határozták meg:

• Eszközközpontú torzítás (Tool-centric bias), ami arra figyelmeztet, hogy az MI erejére fókuszáló megközelítés elhomályosíthatja a tanulók szerepét.
• Igazságtalanság (Inequity), ami abból fakadhat, hogy nem minden tanuló rendelkezik egyenlő hozzáféréssel vagy felkészültséggel ahhoz, hogy élni tudjon a kiterjesztett eszközök használatának előnyeivel.
• Túlzott ráhagyatkozás (Over-reliance), ami azt jelenti, hogy cselekvőképesség nélkül a tanulók az MI által adott eredmények passzív fogyasztóivá válhatnak.
• Átlátszatlanság (Opacity), ami arra utal, hogy sok kiterjesztett rendszer „fekete dobozként” működik, ami megnehezíti a kritikai megértés fejlesztését.

A kockázatokból fakadó morális parancsok

Autonómia és cselekvőképesség. A kiterjesztett eszközök támogathatják, de alá is áshatják az emberi cselekvőképességet.

Az oktatást segítő eszközöket ezért úgy kell kialakítani, hogy ne helyettesítsék, hanem elősegítsék a döntéshozatalt és a kreativitást.

Amikor a diákok a mesterséges intelligenciára támaszkodnak a feladatok megoldása során, elveszíthetik a bizalmukat a saját képességeikben és ítélőképességükben. A támogató MI rendszereket ezért úgy kell létrehozni, hogy azok meg is magyarázzák az érvelésüket. Egyetlen válasz helyett alternatívákat kínáljanak, és hagyják meg a végső döntést a felhasználóknak.

Mindemellett fontos megtanítani a diákokat arra is, hogy mikor vegyenek igénybe MI-segítséget, és mikor bízzanak inkább a saját gondolkodásukban.

A kiterjesztett eszközök iskolai használatának legfontosabb összefüggései

Lehetőségek	Kockázatok	Morális válaszok
Fokozott kreativitás és produktivitás	Túlzott függőség és az önrendelkezés elvesztése	A reflektív és tudatos eszközhasználat elősegítése
Személyre szabott tanulás	Az adatokkal való visszaélés, elfogultság	Az átláthatóság és a méltányosság biztosítása
Magával ragadó élmények, tapasztalatok	Érzelmi manipuláció, elszakadás a valóságtól	A kritikus elkötelezettség előmozdítása
A tudáshoz való globális hozzáférés	Digitális szakadék	A méltányosságot és a befogadást célzó tervezés

Az előadáshoz tartozó (angol nyelvű) PPT:

Az MI ökológiai lábnyoma

A mesterséges intelligencia hatalmas adatbázisokból tanul. Amikor kérdésekre felel, nem „gondolkodik”, hanem a tanultakra építve, statisztikai valószínűségek alapján hoz létre írott vagy hangzó szöveges, képi vagy egyéb formában megjelenített válaszokat. Egy MI-modell betanítása – elemzői számítások szerint – nagyjából 284 tonna CO²-ot termel, ami öt átlagos személyautó teljes éltettartama alatti széndioxid kibocsátásának felel meg (2019). Minden lekérdezés (promt) számítási kapacitást, vagyis energiát és erőforrást igényel. Egy ChatGPT beszélgetés átlagosan tízszer annyi energiát használ fel, mint egy hagyományos Google keresés (2024).

Az MI rendszerek működését szolgáló adatközpontok fenntartása szintén sok energiát igényel. Ezért az ilyen központok mellett sokszor újraindítják a korábban leállított régi típusú erőműveket, vagy újakat hoznak létre. A központokban termelődő hő hűtéséhez pedig annyi vízre van szükség, hogy Amerikában ma már vannak városok, ahol vízhiány jelentkezik emiatt.

Miközben a környezeti terhelés mértéke egyre nyilvánvalóbb, nem áll meg a fejlődés. A technológia rohamléptekkel halad az általános (már nem csak generatív), valóban gondolkodó mesterséges intelligencia-rendszerek létrehozása felé. Az egymással versengő cégek óriási összegeket fektetnek be ebbe a fejlesztésbe. Rendkívüli mértékben növekszik az MI rendszerekbe betáplált adatok mennyisége, és energiaigénye is.

Korhatárok és rendszerhasználati szabályok

Léteznek az MI használatához kapcsolódó irányelvek. A finn és a magyar gyakorlat is elvként rögzíti például, hogy 13 éves kor alatt a diákok nem használhatják közvetlenül az eszközt. Az csak úgy jelenhet meg az oktatásban, hogy a tanár mutatja be nekik. A 13-18 éves korosztály esetében felügyelet és útmutatás szükséges az alkalmazásához, s önálló használata csak 18 éves kor felett ajánlott. A valóságban azonban nehéz betartani ezeket az elveket, hiszen a mobiltelefon ott van az egészen fiatal gyerekek kezében is.

Ami az adatvédelmi szabályokat illeti, ma már sokan értik, hogy

Az iskolai használat során ezért nem szabad megadni diákok neveit és személyes adatait, konkrét egyészségügyi és szociális információkat, vagy olyan értékeléseket, amelyek jól azonosítható személyekhez köthetők, miként természetesen jelszavakat és belépési kódokat sem. Ha indokolt egy adat személyhez köthető konkretizálása, azt érdemes általánosítani – például ilyen formában: „Egy nyolcadik osztályos diák.”

Mit jelent az MI etikus használata?

A legfontosabb elvárások az MI iskolai használatával összefüggésben:

• Átláthatóság. Mindig mondjuk el a diákoknak, ha tanárként MI-t használunk a magyarázatokhoz vagy a feladtok összeállítása során. Mutassunk példát, és várjuk el tőlük is, hogy jelezzék, ha ilyen eszközt használnak.
• Önreflexió. Értékeljük, ha a diákok elmagyarázzák, miként befolyásolta a gondolkodásukat az MI valamilyen feladat megoldása során. Ösztönözzük, hogy közös gondolkodásba kerüljenek a rendszerrel. A megértés eszközeként való használat legyen a cél, és ne a feladat megoldásának teljes átadása.
• Forráskritika. Fontos megszokni, hogy az MI által generált tartalmakat mindig ellenőrizni kell, szembesítve azokat megbízhatónak tekinthető forrásokkal.
• Kritikus gondolkodás. Jól fejleszti a gondolkodást, ha a diákok gyakorolják a jó utasítások (promtok) írását – értékelve és összevetve egymással a kapott eredményeket.
• Tájékoztatás. Fontos, hogy a diákok tudjanak az MI kognitív hatásairól. Például arról, hogy minként „lustul el” az agy az eszköz túlzott használata mellett.

A fenntarthatóság szempontja az MI etikus használata során

Minden felhasználónak fontos tisztában lennie a MI környezetre gyakorolt hatásaival, és törekednie kell rendszer takarékos használatára. Csökkenthetik például az energiaigényt a következő megoldások:

• ha a diákok előzetesen átgondolják, hogy miben is kérik az MI segítségét – annak érdekében, hogy minél kevesebb idő alatt jussanak jó eredményre;
• ha a tanár csoportos feladatot ad a diákoknak, akik így nem külön-külön írják be a rendszerbe ugyanazt a promtot;
• ha az osztály közösen fogalmazza meg a problémát, amelynek megoldásához segítségül hívják az MI-t;
• ha a pedagógus kollégák megosztják egymással az MI segítségével generált óraterveiket vagy oktatási segédleteiket.

Ugyancsak csökkentheti a rendszer energiafogyasztását, ha az MI a saját igényeinknek megfelelően van „betanítva”. Ebből a szempontból a beállítások három szintjét érdemes elkülöníteni:

1. Adminisztratív szint: arra vonatkozik, hogy milyen nyelven válaszoljon, általában mire használjuk, és milyen típusú válaszokat várunk el tőle.
2. Projektszintű beállítás: konkrét feladathoz kapcsolódóan tudunk instrukciókat adni, illetve meghatározni, hogy milyen forrásokra építsen, vagy milyeneket ne használjon.
3. S végül lehetnek olyan egyedi elvek, amik néha felülírják a rendszer- és a projektszinten megadott instrukciókat.

Ha az általunk rendszeresen használt MI jól be van tanítva, akkor bizonyos dolgokra elég egyszer megkérni, és később is alkalmazkodni fog az elvárásainkhoz. A beállításokhoz segítséget lehet kérni az iskolai informatikustól.

Az előadáshoz tartozó PPT:

Mielőtt saját tapasztalatairól beszélt volna, az előadó megemlítette, hogy Finnországban – hasonlóan más skandináv államokhoz – a közelmúltban döntés született a mobiltelefon iskolai használatának korlátozásáról, valamint arról, hogy bizonyos tekintetben vissza kívánnak térni a könyvekkel való tanuláshoz, illetve a papír és a ceruza használatához.

Utalt egy közelmúltbeli kutatásra is, amelyből kiderült, hogy a finn tanárok – akárcsak a magyarok –, vegyes érzelmekkel viseltetnek az MI iránt. Várakozások és aggodalmak egyaránt megjelennek a körükben. De, amire a leginkább vágynak, az a gondolkodás képességének megőrzése, amit veszélyeztetve látnak a technológia túlzott használata esetén.

Elmondta, hogy a tapasztalatokat, amiket megoszt, mindenekelőtt saját osztályában – 11-12 éves gyerekek körében – szerezte. A 22 fős közösségben 16 tanuló speciális igényű, ami azt jelenti, hogy valamilyen tanulási nehézséget azonosítottak náluk, és ezért külön asszisztenciát igényeltek. Ez a tény meghatározó szerepet játszik abban, hogy mi az, amiben az MI leginkább támogatni tudja az ő munkáját:

• A legfontosabb előnyt a tanulás személyre szabásának lehetőségében látja. Abban, hogy az MI segítségével viszonylag könnyen tud alkalmazkodni a tanulói szükségletekhez.
  • Gyorsan össze tud állítani különböző nehézségű feladatsorokat.
  • Könnyen el tudja készíteni ugyanazon feladatok eltérő változatait.
  • Különböző nehézségi szinteken tudja megfogalmazni a magyarázatokat.
  • Lépésekre bontott útmutatókat tud adni a diákoknak, akik szakaszonként kaphatnak visszajelzéseket a megoldásaikra.

• Ugyancsak jól tudja szolgálni az MI az értékteremtést – támogathatja a gyerekek kreativitását, és megjelenítő erejénél fogva fokozhatja a tanulási élményt.

• Azzal, hogy párhuzamosan mindenki számára lehetővé teszi az aktív tanulást, erősíti a motivációt. Azáltal, hogy a rendszer kommunikál a gyerekekkel, lehetővé teszi az egyéni tempóban való haladást, mélyítve ezzel a megértést, a tudás épülését.

• Egyes diákokat arra ösztönöz, hogy „kitűnjenek a tömegből”, kilépjenek az „árnyékből”, ahol korábban nem kaptak figyelmet. Lendületet adhat az aktivitásuknak, fejlődhet az önállóságuk, ami együttjárhat a tanulás iránti nagyobb elköteleződéssel.

• A pedagógus nézőpontjából további értéke az új technológiának, hogy csökkenteni tudja az órákra való felkészüléshez szükséges időt. Ötletek adásával fokozni tudja a tanár kreativitását. A differenciált oktatás révén növelni tudja az órai munka hatékonyságát. Az MI meg tudja könnyíti a különböző tantárgyi területek összekapcsolását, és a tanult anyagnak a való élethez való kötését is.

Az előadáshoz tartozó PPT:

Érzések az MI megjelenéséhez kapcsolódóan

Az résztvevők vegyes érzelmeket fejeztek ki a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Többségük a „kíváncsi vagyok, de óvatos” válaszlehetőséget jelölte meg a szavazásra felkínált opciók közül. De ugyancsak sokan választották azt is, hogy „lelkes vagyok, és sokféle lehetőséget látok”. Kis mértékeben megjelent azonban a bizonytalanság és az elutasítás hangja is a válaszokban.

Az oktatással összefüggésben a legtöbb résztvevőnek a „segítség” kifejezés jutott az eszébe. De kiemelkedtek a szófelhőből a „kihívás, tanulás, új utak, fejlődés” fogalmak is.

Az MI eszközök eddigi használta

A fórum résztvevői által a leginkább ismert, és már kipróbált MI eszközök a nagy nyelvi modelleken alapuló „beszélgető gépek” (ChatGPT, Copilot, Gemini) voltak, amiket főként a következő feladatok megoldására használtak:

• Információkeresés (különféle témákhoz kapcsolódó kutatás, jogszabályi háttér feltárása, szakirodalom keresése).
• Problémamegoldás (ötletek gyűjtése különböző témákhoz, technikai problémák megoldása, folyamatok lépéseinek megtervezése).
• Szövegek kezelése (szövegtömörítés, szakirodalmi összefoglalás, kivonat készítése, fordítás).
• Kreatív tartalomalkotás (vers, mese vagy esszé írása, oklevélkészítés, logótervezés, zene generálása, programozás).
• Tanítási segédletek létrehozása (óratervek, feladatlapok, tesztek készítése; szemléltető anyagok, infografika, prezentáció készítése; tanulókártyák, játékok, kvízek generálása; differenciált számonkérés tervezése).

Az MI használatában felismert lehetőségek

• Fontos szerepet kaphat a személyre szabott fejlesztés megvalósításában és a felzárkóztatásban.
• Egyéni szükségletek szerinti segítséget tud nyújtani a tanulóknak (pl. leckék felolvasása, egyedi feladatok összeállítása).
• Jó eszköze lehet a szemléltetésnek – elő tudja segíteni egy-egy dolog több oldali megvilágítását, valamint a tapasztalati tanulást.
• Azzal, hogy meg tudja mutatni az ismeretek napi hasznosulási lehetőségeit, hozzá tud járulni ahhoz, hogy a gyerekek értelmét lássák a tanulásnak.
• Időt tud megtakarítani a tanárnak a felkészülésben, amit a diákokra tud fordítani.

Lehetséges problémák és kockázatok

• Egyre nehezebb eldönteni, hogy az MI mikor mond igazat, és mikor téved.
• Káros lehet, amikor az MI „pszichológusként” működik, és mindig azt erősíti meg, amit a felhasználó hallani akar.
• Ha a gyerekek rászoknak arra, hogy az MI végzi el helyettük a feladatokat, kimarad az otthoni gyakorlás fázisa, ami sok terület esetében káros lehet.
• Az MI-re való túlzott ráhagyatkozás esetén, nem fejlődik a kritikus gondolkodás.
• Ha a gyerekek csak megoldják a feladatoka a gép segítségével, gyengül a gondolkodásuk és a csökken a tanulási motivációjuk. (A kutatások ezt a gondolkodás kiszervezésének nevezik).
• Kérdés, hogy az MI terjedése és az ismeretek gyors elavulása mellett, vajon érték maradhat-e még a tanulás és a tudás.

Ötletek és javaslatok

• Öt éves korig nem szabadna a gyerekek kezébe adni semmilyen képernyős eszközt. Az iskolának viszont – a gyakorlatba ágyazva az elméleti ismereteket –, az MI okos használatára is meg kellene tanítania a gyerekeket.
• Minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kritikai gondolkodásra. Ebből a szempontból is fontos az is, hogy a tanulók ne csak rövidtávon (egy dolgozat vagy egy vizsga idejéig) emlékezzenek bizonyos dolgokra.
• Az etikus és fenntartható MI-használat fontos eleme a jó utasítások adása, ami fontos része a gondolkodásnak és a problémamegoldásnak is. A promtok írását érdemes célzottan gyakorolni. Ennek érdekében érdemes olyan feladatokat is adni, amelyek korlátozzák, hogy hány kérdést tehetnek fel a diákok az MI-nak. Emellett hasznos megtanulni a csoportos promtolást is.
• Néhány felsőoktatási intézményben már kidolgozták az MI használatára vonatkozó etikai normákat. Hasonló módon át kellene gondolni a közoktatás számára ajánlható szabályokat is.
• Ugyancsak a felsőoktatás területén körvonalazódnak már olyan módszerek, amelyek az MI használata mellett is építeni tudnak a személyes részvételre, és megítélhetővé teszik az egyéni teljesítmény. (Ilyen például az egy-egy téma csoportos feldolgozására épülő vizsgáztatás). Érdemes lenne továbbgondolni, hogy ezek hogyan vihetők át a közoktatás világába.
• Ugyancsak egyéni teljesítményként jelenhet meg a tanulási folyamatban, ha a tanárok kommunikációval egészítik ki a feladatokat – személyes reflexiót és véleményalkotást kérve tőlük. Ösztönözve egyúttal azt is, hogy ismerjék el az MI használatát, és mutassák be, milyen módon támaszkodtak arra a munkájuk során.