Könyvtárhasználatban tehetségesek – A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny 2025-26-os győztesei 1.

Az interjúkat készítette és szerkesztette: Dömsödy Andrea
a Könyvtárostanárok Egyesületének alelnöke,
a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny szakmai felelőse
ktegyesulet@gmail.com

A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny 1993 óta hazánk egyetlen olyan országos tanulmányi versenye, melyben az információval kapcsolatos munkában való jártasságukat fejleszthetik és mutathatják meg a tanulók. Az iskolai könyvtárak és a verseny ezzel kapcsolatos céljairól, működéséről már írtunk korábban. A tavalyi év győztesi is bemutatkoztak online felületünkön. Most ezt a sort folytatjuk két írással, melyekben a megoldandó feladatokat és a győzteseket mutatjuk be korcsoportonként a tavalyival részben azonos kérdések mentén.

A 2025/2026-os tanévben 41 településről 68 iskola több mint 650 diákja vett részt a verseny iskolai fordulójában és/vagy a felkészítésben. Közülük 138 fő a 9-10. évfolyamos korcsoportban versenyzett. A létszámok az előző tanévéhez képest jelentősen nem változtak. A legtöbb versenyző Budapestről, Vas és Hajdú-Bihar megyéből jelentkezett.

Az országos írásbeli fordulóba 77 tanuló jutott tovább ebben a korcsoportban.

Vele és felkészítő könyvtárostanárával készült interjúnkat adjuk ebben az írásban közre.
De előtte lássuk, miben is voltak ők jók!

A könyvtárhasználati tudás a 21. században már jóval több, mint a nyomtatott dokumentumok és a könyvtári intézmények használata.

Legyen az adatbázis-használat, hírfogyasztás, mesterséges intelligencia, olvasmánykeresés vagy prezentálás. Számosan és számos helyen kifejtették már, hogy az információs műveltség mindig is fontos volt, de ma miért különösen az. Itt inkább azt a dilemmát szeretnénk felvetni, hogy a mai magyar iskola mennyire segít, hogy ebben minél többek, minél magasabb szintű tudásra tegyenek szert. Versenyünk feladatai ezt mérik, de ami ettől is fontosabb, ezt fejlesztik.

Az eredmények – melyek név nélkül, de diákonként elérhetők sok évre visszamenőleg – romló tendenciát sejtetnek a versenybizottság és a zsűritagok tapasztalatai alapján, ugyanakkor az adatok elemzése régóta várat magára.

A feladatlapokat, feladatokat felkínáljuk a pedagógusoknak, szülőknek.

A könyvtárpedagógusok azt gondolják, hogy ezek olyan feladatok, melyeket ennek a korosztálynak meg kell tudni oldani. Egyrészt azért, mert erre fel kellene készítenie az iskolának, másrészt azért, mert az iskolától független életükben számos ilyen típusú információs problémával találkoznak. A tapasztalat azonban az, hogy a jelenlegi tanterv logikája, tartalma alig ad lehetőséget az információs műveltség fejlesztésére. A versenyen résztvevő diákok felkészítésére pedig nagyon kevés idő áll rendelkezésre a tanórákon túli időben. A feladatok megoldása önmagában is rávilágít sok hasznos forrásra, és az információval való munkával kapcsolatos elvárásokra.

Ha érdeklődik a feladatok iránt, azok szabadon felhasználhatók, átalakíthatók – kérheti iskolája könyvtárostanára segítségét is!

A verseny szlogenje ebben a tanévben: „Kilátás a dolgozószobából”- A fényképezőgép két oldalán. Mindkét korcsoport mindhárom feladatlapja a fotózás témakörében készült, de tematikailag és feladattípusait tekintve is más fókusszal. Közös bennük, hogy mindegyikhez könyvtárhasználati tudásra volt szükség.

Ki az a Niépce?

Az iskolai forduló egyszerre szolgálja a helyi diákok közül továbbjutók kiválasztását és az információs műveltség fejlesztését. Értékelésének módja az iskola könyvtárostanárára van bízva, így kísérleti feladatok, kevésbé ismert forrástípusok, adatbázisok is gyakran jelennek meg, mert a meglepő feladatok nem rontják a diákok esélyeit. Az ezévi feladatlap kiemelten ilyen, erősen tágítja a könyvtárhasználati tudás értelmezési keretét, és kilép a jól ismert és körülhatárolt feladatkeretekből. Szinte teljesen ismeretlen felületeken kell – csakúgy mint gyakran a való életben is – a célhoz szükséges információt megtalálni, vagy annak hiányából következtetni. Vagyis az iskolában az információkeresésről tanultakat nem didaktikai céllal előkészített felületeken kell alkalmazni.

A feladatlap központi problémája Niépce. A fényképek ma már természetes részei életünknek. De mit tudunk a fénykép szülőatyjáról? Miért ismerik kevesebben, mint sok más dolog feltalálóját? Hogyan állít emléket neki a világ? A feladatok megoldása során nagyon különböző társadalmi emlékezeti formák után kellett kutatni:

• bélyegadatbázisok, melyek nem magyar nyelvűek, nem teljesek és sokféle keresési taktikát kell ismerni, hogy sikerrel járjunk,
• hazai és francia múzeumok honlapjai, ahol praktikus információkat kell megtalálni,
• fotós szakkönyvtár katalógusa, melyben a megszokottól eltérő keresőmezőket kell használni a cél érdekében,
• kézikönyvek, lexikonok, melyek használata mellett érvelni is kell,
• Europeana, egy nemzetközi kulturális örökséget hozzáférhetővé tevő komplex adatbázis.

A különböző helyeken talált információk alapján pedig következtetést kell tudni levonni, természetesen indoklással, arról, hogy Niépce-nek kellő emléket állítunk-e.

Videós bemutató:

Egy fotószakkör tematikája

Az országos írásbeli fordulóban a feladatsor a különböző helyszíneken dolgozó diákok tudásának összehasonlíthatósága miatt már több zártabb és ismertebb forrástípust használtató feladatot tartalmaz. A kerettörténet, a céllal való információkeresés viszont itt sem maradhat el.  Egy fotószakkör tervezésébe kapcsolódtak be a szituáció szerint, ehhez pedig a teljes könyvtár használati lehetősége mellett három nagyon különböző kiadványt is kaptak ajándékba. „A fényképezőgép két oldalán” – szól a verseny idei szlogenje. Így a résztvevők fotósok és fotótémák után kutatva keresték az izgalmas lehetőségeket a szakkör számára, majd ábrázolták azokat egy nagy fogalmi térképen.

• A Magyar Kultúra magazin fényképészet különszámában nagyon sokféle megközelítésből válaszhattak, az ételfotózástól a divatfotózásig.
• A Laptapírtól ajándékba kapott Tudta-e? című könyv segítségével a fotózás történetének állomásait emelték a lehetséges témák közé.
• Az egyik részfeladatban a szakkör egyes feladataihoz alkalmas helyeket is kellett találniuk egy háromemeletes könyvtár alaprajzán.
• Egy fotósnak a különböző fotóadatbázisokat is hasznos ismernie, így a diákoknak egy múzeumi és egy könyvtári adatbázist kellett összehasonlítani, és azokban lepkék után kutatni, melyhez a határozókönyv-használati tudásukra is szükség volt.
• A tematikából nem maradhatott ki Robert Capa sem, akinek egy könyvét haza is vihették. Sajátos szempontból került fókuszba, az írói és olvasói tevékenységét kellett feltérképezniuk szövegértési és katalógushasználati feladatokon keresztül, ahol még nyomtatott lexikon segítségével is kellett bizonyítaniuk Capa munkatársainak hírességét.

Mindezen kutatások eredményeként egy gazdag tematika állt össze a fogalmi térképen azoknak, akik járatosak az információkeresésben.

Egy fotókiállítás színházi fókusszal

A döntőn már nem feladatlappal, hanem egy miniprojekttel, egy megrendeléssel dolgoznak a diákok. Ebben az évben, a 9-10. évfolyamosok számára, a kitalált megrendelés a nemrégiben elhunyt, neves magyar fotóművész, Keleti Éva emlékére szervezett, drámaelőadással egybekötött kiállítás előkészítése volt. A feladat egyik kulcseleme az volt, hogy olyan színészt találjanak, akit Keleti Éva fényképezett, és aki jelenleg is aktív, illetve játszik olyan darabban, amely műsoron van. Ehhez egyszerre kellett Keleti Éva hagyatékát tartalmazó fotóadatbázist, aktuális színházi műsorokat, színlapokat és Keleti Éva munkásságát bemutató műveket használni. Mindezt a megrendelésnek megfelelően összehangolva. A diákok számára az volt a legnehezebb, hogy az emlékprogram céljaihoz igazítsák keresési tevékenységüket, vagyis az, hogy ne csak egyszerűen a kiadott feladatok mentén keressenek, hanem mindazt egy értelmezési keretben, egy szituációnak megfelelően tegyék, úgy ahogy az a valóságban logikus.

A feladatlapok megoldókulccsal együtt elérhetők a verseny honlapján:
https://portal.ktep.hu/bodfel2026 

Kérlek, mutatkozz be néhány mondatban!

30 éve vezetem a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium könyvtárát. A három évtizedes munkásságom alatt a 70.000 kötetet számláló állományunk elektronikusan teljesen feltárt lett, katalógusunk online elérhető. Sok pályázat megvalósításával olyan teret sikerült kialakítani, ahova a tanulók és a kollégák is nagyon szívesen, napi rendszerességgel betérnek, igazi kulturális, közösségi térré váltunk.

Tizenkét éve tanítom másik szakomat, a biológiát is.

A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyen 2014-2025 között 7., 3., 4., 2., 6., 2., 4., és 9., helyezést értek el diákjaim a verseny döntőjén. Ilyen szép eredményem, mint amit ebben az évben elért a két tanítványom, még nem volt. Az I. korcsoportban (7-8. évf.) Fejér Emma 2., a II. korcsoportban (9-10. évf.) Varga Liliána 1. helyezett lett.

Hogyan gondolsz a Bodra? Mi a fókuszod?

12 éve készítek fel diákokat a Bodra. Az első években, a verseny akkori jellege miatt, főként csak a könyvtártudomány hagyományos területeivel (könyvtártípusok, könyvtári rendszerek, szolgáltatások, dokumentumtípusok, katalógusok, bibliográfiai leírások) ismertettem meg a tanulóimat, ezekről tanítottam a könyvtárhasználati óráimon is. Ezek a témák ma is fontosak, tanulunk róluk, de egyre inkább előtérbe kerül a tudatos információkeresés és forráshasználat. Olyan képességeket is erősítünk, mint a szövegértés, problémamegoldás, szóbeli előadásmód, érvelés. Iskolánk tehetségpont, így fontos célunk a tehetséggondozás, az információs műveltség fejlesztése ezen a versenyen is.

Miben látod másnak a verseny feladattípusait, feladatait az iskolában megszokott feladatokhoz képest?

Ez a verseny nagyon sokrétű, színes, kreatív feladatokból tevődik össze. Nem lexikális tudást követel, hanem alapismereteket, amelyekre építve a tanulókat logikus gondolkodásra, kellő szövegértésre, kreativitásra ösztönzi.

Az idei feladatlapokról melyik feladat volt, ami megragadta a fantáziádat, érdekesnek, fejlesztőnek, újrahasznosítandónak látsz?

Mindegyik feladat ötletes, összetett, sokrétű gondolkodásra sarkallja a diákokat. A feladatok elvégzése közben komoly alkotómunkát végeznek, s szellemi terméket hoznak létre.

Nagyon érdekesnek találtam az I. korcsoport országos döntőjének feladatát, ahol az olvasást, az ember egyik legjelentősebb képességét lehetett sok szempontból végiggondolni, s fotókkal illusztrálni, a helyszínen készített saját képekkel is. Közben a diákok bevonva érezhették magukat egy könyvszerkesztőség munkájába.

Miért tartod jónak, hasznosnak a Bod-versenyt, a diákjaidat felkészíteni erre?

Azért, mert szakít a hagyományos tantárgyi versenyek tematikájával, módszertanával.

Miért gondolod fontosnak a könyvtárhasználatot abban a korban, amikor sokan gondolják, hogy a könyvtárak már elavultak?

A könyvtárak, így az iskolai könyvtárak szerepköre is átalakulóban van, igazodva a 21. századhoz.  Közösségi terekké, információs központokká válnak. Különösen fontosak a digitális korban, ahol a valódi emberi találkozások felértékelődnek. Az iskolai könyvtár egy fizikai és digitális tanulási hely az iskolában. Itt az olvasás, kérdezés, kutatás és gondolkodás központi fontosságú. Minden tanuló számára nyitott és hozzáférhető, biztonságos hely, ahol támogatjuk és bátorítjuk az egyéni érdeklődést, kreativitást és tanulást a magánszférájuk tiszteletben tartásával.

Hogyan ajánlanád a versenyt azoknak a kollégáknak, akik nem ismerik?

Kreatív feladatokból álló, az értő olvasást fejlesztő verseny, ahol olyan diákok is kiteljesedhetnek, akik nem indulnak szívesen tantárgyi versenyeken, de szeretik szabadon engedni a gondolataikat, fantáziájukat.

Hogyan értékeled az iskolai könyvtárak jelenlegi helyzetét és szerepét az oktatásban/nevelésben?

Nagyon jelentős információs helynek kellene lennie, amely szabad hozzáférést biztosít a minőségi információforrásokhoz, legyen az nyomtatott, multimédia, digitális gyűjtemény. Oktatási hely, ahol a diákok elsajátíthatják azokat a készségeket, amelyek segítenek az információ kezelésében és a tudás előállításában. Műveltségi központ, közösségi hely lehet, ahol az iskola tanulói mindenféle formában fejleszthetik olvasási készségeiket és műveltségüket, közösségi, kulturális programokon vehetnek részt. Tudásmenedzsment központtá, tudásbázissá válhatna, mely során tudásmegosztásával segíthetné az iskolában folyó pedagógiai munkát. Részt vállalhatna a tanulók bevonásával a közösségi tudományban is. Segítheti a tanulók pályaorientációját. A könyvtárhasználati órák keretein belül fejleszthető a médiatudatosság is.

Az iskolai könyvtárakban hozzáférhető irodalmi művek – a szórakoztatóak is – segítenek a diákokat eljuttatni a magasabb szintű olvasáshoz, amely a leghatékonyabb eszköz az elemző, kritikai gondolkodáshoz.

Sajnos jelenleg a legtöbb iskolai könyvtár dokumentumállománya és eszközparkja elavult.

Mi iskolád könyvtárának erőssége? Hogyan mutatnád be néhány mondatban, mire jó, hogyan működik?

Iskolánk nagy múltra tekint vissza, 1893 novemberében nyitotta meg kapuit, s már akkor kialakítottak tanári és ifjúsági könyvtárat. Könyvritkaságokat is őrzünk, például Fazekas Mihály Magyar fűvészkönyv című művét 1807-ből, Ballagi Mór A magyar nyelv teljes szótárát két kötetben 1873-ból, Cicero De oratore című retorikai munkáját Budai Ézsaiás kiadásában 1795-ből, Baróthi Szabó Dávid új mértékre vett verseit 1777-ből.

Könyvtárunknak nagyon jó az elhelyezkedése, központi helyen található. A pedagógusok számára külön helyiség áll rendelkezésre, ahol nyugodtan dolgozhatnak, készülhetnek az óráikra. A nagyméretű olvasóterem a saroképület jelleg miatt hatszögletű, a könyvespolcok a plafonig érnek, így olyan hatást kelt, mint egy kastélybeli könyvtárszoba. Ezzel az elrendezéssel lehetett megoldani, hogy a diákok több munkaasztalt használhassanak, s a megközelítőleg 70.000 db dokumentumot számláló állomány jó részét el lehessen helyezni.

A könyvtár minden nap, 7:45-től 16 óráig (pénteken 14:30-ig) nyitva áll az olvasók számára. A diákok és a tanárok nagy számban, napi rendszerességgel betérnek ide, tanulnak, dolgoznak, információt kérnek, keresnek és cserélnek egymás között, megbeszélik problémáikat, vagy csak megpihennek egy kicsit a babzsákokon, és természetesen dokumentumokat is kölcsönöznek.

Könyvtárhasználati órák színtere is, amelyek keretén belül a diákok elsajátítanak könyvtárismereti, információs műveltségi, médiaműveltségi ismereteket. Helyszínt adunk kulturális programoknak és találkozóknak is. Testvérkönyvtári kapcsolatot ápolunk a Debreceni Ady Endre Gimnázium könyvtárával, s tanulóink rendszeres résztvevői az „Olvass többet” programjuknak.

Lehetőséget biztosítunk a közösségi szolgálat teljesítéséhez is.

A könyvtárral megismerkedhetünk ebben a videóban is:

Mit szeretnél még nagyon iskolai könyvtáradba? Mi mozdítaná elő, hogy hatékonyabban segítse a tanulókat és az iskolai dolgozókat?

Hasznos lenne, ha jobban el tudnánk különíteni a különböző célú funkcionális tereket: tanulói, kutatói tér, kötetlen olvasói tér, külön tér a csoportos projektekhez, ülőhelyek és terek kis és nagy csoportban végzett tevékenységekhez.

Modernebb számítógépekre és egyéb digitális eszközökre is szükség lenne, amelyek segítségével gyakorlati feladatokat tudnak végrehajtani a diákok és a kollégák, ideértve az információs termékek előállítását is.

Szükséges lenne frissíteni az állományt, hogy jelen témáiban releváns dokumentumokhoz férhessenek hozzá a diákok, mely támogatja az oktatást, a pedagógiai programot. A szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó dokumentumok állományát is bővíteni kellene: népszerű regényekkel (bestseller), képregényekkel, magazinokkal. Ezeket a dokumentumokat a diákokkal együttműködve lehetne kiválasztani.

Mit ajánlanál az új oktatási miniszter figyelmébe az iskolai könyvtárakkal kapcsolatban?

Az iskolai könyvtár funkcióinak és pedagógiai lehetőségeinek hangsúlyos megjelenítését a Nemzeti alaptantervben és a kerettantervekben. Jelenleg ezekben az alapvető szabályozókban a könyvtár szerepe nem kap kellő figyelmet, ami nehezíti a könyvtárpedagógiai munka integrálását az oktatási folyamatba.

Kerüljön törvényi szabályozásra egy – az intézmények éves költségvetésében biztosított – állományfejlesztésre fordítható keretről, melynek összege legyen arányos az adott intézmény tanulói létszámával. Ennek felhasználásában a könyvtárostanár, iskolai könyvtáros kapjon önállóságot, s így megvalósulhat a többkönyvű oktatás, s az, hogy az iskolai könyvtár ne váljon tankönyvraktárrá.

Biztosítsanak minden iskolai könyvtár részére integrált könyvtári rendszer (nyilvántartások + katalógus) előfizetést.

Mit olvasol mostanában szívesen? Ajánlanál néhány mondatban egy konkrét olvasmányt akár kollégáknak, akár diákoknak?

Szívesen olvasok pszichológiai és pedagógiai témájú könyveket párhuzamosan irodalmi művekkel. Nagy kedvenceim Orvos-Tóth Noémi, Fegyverneki Gergő, Steigervald Krisztián. Jelenleg egy izlandi író, Jón Kalman Stefánsson regényei varázsolnak el.

Kollégáimnak javasolnám Steigervald Krisztián Generációk harca – Hogyan értsük meg egymást? és a Generációk harca a figyelemért – Hogyan tanuljunk egymástól, egymásért? című műveit. Az elfogadás könyvei, olvasva őket jó néhány előítéletünk szertefoszlik. Megértjük hozott és tanult családi mintáinkat, a generációk közötti különbségeket, az előttünk járókat és az utánunk haladókat, s azt, hogy mindannyiunk között a híd az egymásra figyelés.

Kérlek, mutatkozz be néhány mondatban!

Kilencedikes vagyok speciális matematika szakon a Debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban. Versenyszinten disputázok, hobbiszinten pedig rajzolni és röplabdázni járok. Mindig is nagyon szerettem olvasni, nagyjából másodikos korom óta be vagyok iratkozva a Méliusz Juhász Péter megyei könyvtárba. Eddig kétszer vettem részt a Bod-versenyen, egyszer 4. egyszer 9. lettem, alapvetően azokat az éveket nehezebbnek éreztem, de szerintem csak azért, mert kevesebb tapasztalatom volt és pont a gyakorlat miatt sikerült most ennyire jól.

Miért éppen egy könyvtárhasználati versenyen indultál? Hogy került egyáltalán a látóteredbe ez a lehetőség? Más országos versenyen is indultál már?

A könyvtárhasználti versenyről először a felkészítő tanáromtól és egyben osztályfőnökömtől hallottam, aki felajánlotta, hogy felkészítene erre a versenyre, tudván, hogy érdeklődöm az olvasás iránt. Indultam már más országos versenyen is, általános iskolában matematika, illetve az idei évben két disputa versenyen, ahol az egyiken csapatunk második, a másikon első helyezett lett a korosztályunkban.

Mi az, ami a tanórákon való tanuláshoz képest a versenyre való felkészülés során újdonság/más volt számodra?

Megtanít megszerezni az információt, nem az információt magát tanítja meg. Véleményem szerint ez a közoktatásban is jelentősebb szerepet kellene kapjon, tekintve, hogy ez egy univerzálisabban használható tudást ad. Emellett én jobban meg is jegyzem az itt feldolgozott témákat, így tanulási módszernek sem tartom rossznak. Általában valami jelentőségteljes témáról edukál minket, felhívja rá a figyelmet, ami külön előnye a versenynek.

Hogyan tudod/fogod-e a verseny során megszerzett tudást a későbbiekben hasznosítani?

A verseny során szerzett tudásomat könnyen tudom hasznosítani prezentációk készítése során, természetesen a vitákhoz való adatgyűjtésben is, illetve a távolabbi jövőben a diplomamunkámnál is.

Mi tetszett, mit élveztél a legjobban a verseny, ill. a felkészülés során? Mi volt meglepő és mi volt nehézség?

Engem nagyon meglepett az idei téma, talán ez is volt az egyik kedvenc részem a versenyben, mivel nagyon érdekes dolgokat fedeztettek fel velünk a fotóművészettel kapcsolatban, ami iránt alapból is érdeklődöm. Emellett szerintem ennek a versenynek az egyik legnagyobb nehézsége és előnye is egyben, hogy nem sokat lehet rá készülni, természetesen a könyvtárhasználat alapjait meg kell tanulni, de annyira tágak a témák, hogy azokból nem nagyon lehet felkészülni, így mindenki egyenlő esélyekkel indul.

Kiknek ajánlanád ebben a könyvtárhasználati versenyben való részvételt?

Igazából bárkinek egy jó lehetőség lehet ez a verseny, bár különösen élvezni azok fogják, akik szeretnek új dolgokat megismerni, olvasni, érdeklődőek és kíváncsiak, szeretnek egy témát több szemszögből nézni.

Iskoládban nyilván az átlagosnál jobban működő iskolai könyvtár van. Mit szeretsz benne, mit látsz fontosnak? Mit hiányolnál, ha nem lenne? És mit szeretnél, ha lenne még benne?

Szerintem nagy előnye a könyvtárunknak maga a tér és a hangulat, szépen van berendezve, alapvetően közösségi helyként is szolgál, funkcionális és kényelmes. Rengeteg szakkönyvvel és tankönyvvel rendelkezik, ami nagyban könnyíti az iskolában tanuló diákok életét, ezek pedig jól vannak rendszerezve. A könyvtárostanáraink segítőkészek és értenek a szakmájukhoz, ami szintén egy fontos szempont egy gördülékenyen működő könyvtárhoz.

Mit ajánlanál az új oktatási miniszter figyelmébe az iskolai könyvtárakkal kapcsolatban?

Talán kaphatnának nagyobb hangsúlyt a tantervben, mivel fontos lenne ezt az információforrást is érthetővé tenni a diákok számára. Emellett nagyobb anyagi támogatás is segítené a munkájukat, mivel előnyös lenne szépirodalommal is jobban felszerelni az iskolai könyvtárakat, ezzel is az olvasást népszerűsítve.

Mit olvasol szívesen? Ajánlanál néhány mondatban egy konkrét olvasmányt kortársaidnak?

Én nagytöbbségben szórakoztató szépirodalmat olvasok, jelenleg például Palotás Petra Dacszövetség című sorozatát. Ez a könyvsorozat szerintem egy jó olvasmány, mivel fordulatos és élvezhető, korosztályom számára már nem nehéz a nyelvezete sem, viszont jól bemutatja a korabeli Hamburgot, illetve a társadalmat, azon belül pedig a nők problémáit.

Ajánlott forrás a témában: A verseny honlapja letölthető feladatokkal