Könyvtárhasználatban tehetségesek – A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny 2025-26-os győztesei 2.

Az interjúkat készítette és szerkesztette: Dömsödy Andrea
a Könyvtárostanárok Egyesületének alelnöke,
a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny szakmai felelőse
ktegyesulet@gmail.com

A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny 1993 óta hazánk egyetlen olyan országos tanulmányi versenye, melyben az információval kapcsolatos munkában való jártasságukat fejleszthetik és mutathatják meg a tanulók. Előző cikkünkben az idei tanév 9-10. évfolyamos feladatait és abban legjobb kollégát és diákját mutattuk be. Most ezt a sort folytatjuk a 7-8. évfolyamosok versenyével. A téma itt is a fotózás, a könyvtárostanár kolléga ugyanaz, aki tavaly is, de Iványiné Nagy Kinga most másik diákkal érte el a legjobb eredményt.

A 2025/2026-os tanévben 41 településről 68 iskola több mint 650 diákja vett részt az iskolai fordulóban és/vagy a felkészítésben. Közülük 314 fő a 7-8. évfolyamos korcsoportban versenyzett. A létszámok az előző tanévéhez képest jelentősen nem változtak. A legtöbb versenyző Budapestről, Vas és Hajdú-Bihar megyéből jelentkezett. Az országos írásbeli fordulóba 92 tanuló jutott tovább ebben a korcsoportban.

Vele és felkészítő könyvtárostanárával készült interjúnkat adjuk most közre. De előtte lássuk, miben is voltak ők jók!

A könyvtárhasználati tudás a 21. században már jóval több, mint a nyomtatott dokumentumok és a könyvtári intézmények használata. Ma már az információs műveltség vagy más fókusszal fogalmazva információs és médiaműveltség fejlesztését jelenti, ami kiterjed mindenre, ami az információ keresésével, értelmezésével, használatával kapcsolatos. Ennek lényege, hogy

Ilyen új helyzet például most a mesterséges intelligencia berobbanása. Az azt hatékonyan használók jól tudják átgondolni, mire van szükségük, ahhoz képest tudnak kérdezni (promptolni), a kapott válaszban tudják hol lehetnek buktatók, azt le tudják ellenőrizni hiteles forrásokból, majd meggyőzően, etikusan tudják felhasználni. Ugyanerre tanítottak a könyvtárosok már az internet, de már a számítógépek megjelenése előtt is. Nem véletlenül jártak élen a könyvtárak a korai számítógépesítésben és ma a mesterséges intelligencia használatában is számos jó gyakorlatot láthatunk könyvtárosainktól. Lannert Judit, új oktatási miniszter is erre, a technikától elvonatkoztatott szemléletre hívja fel a figyelmet egyik friss interjújában, amikor azt mondja, hogy nem digitális műveltséget, hanem médiaműveltséget kell fejleszteni, ha 21. századi iskolát szeretnénk.

Bizakodásra ad okot az is, hogy a miniszter a tanulói teljesítmények értékelésének jelenlegi gyakorlatát kritizálja. Azt hangsúlyozza, hogy nem a végeredményt kell értékelni, hanem a gondolkodási folyamatot, hiszen a valódi tudás ott látszik. A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny már több mint 20 éve ezt képviseli és gyakorolja. Az írásbeli fordulókon amellett, hogy forrással kell bizonyítani a válaszokat, gyakran részfeladat az odavezető út, például a keresőkérdés és a kiválasztási szempontok indokolása is. A döntőn pedig a zsűri természetesen meghallgatja, megnézi az elkészült végeredményt, de ez csak kb. fele a megszerezhető pontoknak. A másik fele abból áll össze, hogy a felkészülési szakaszban a versenyző minden lépését és kattintását figyelik, értékelik, mert így válnak láthatóvá információs műveltsége részletei.

Fokozottan így volt ez a covid idején a kényszerű digitális döntőben, ahol a tanulók képernyőmegosztással egybekötött hangosan gondolkodással mutathatták meg tudásukat.
Erről módszertani bemutató videót is készítettünk:

Ha érdeklődik a feladatok iránt, azok szabadon felhasználhatók, átalakíthatók. Ebben kérheti iskolája könyvtárostanára segítségét is!

A verseny szlogenje ebben a tanévben: „Kilátás a dolgozószobából”- A fényképezőgép két oldalán. Mindkét korcsoport mindhárom feladatlapja a fotózás témakörében készült, de tematikailag és feladattípusait tekintve is más fókusszal. Közös bennük, hogy mindegyikhez könyvtárhasználati tudásra volt szükség.

Az első fotó könyvtári újraalkotása

Az iskolai forduló egyszerre szolgálja a helyi diákok közül továbbjutók kiválasztását és az információs műveltség fejlesztését. Értékelésének módja az iskola könyvtárostanárára van bízva. Kísérleti feladatok, kevésbé ismert forrástípusok és a kreatív alkotás gyakran jelennek meg, mert a meglepő feladatok nem rontják a különféle helyzetekből érkező diákok esélyeit.

Az ezévi feladatlap egy fénykép elkészítésén vezet végig, egy gondolatmenet, egy koncepció mentén kell alkotni. 200 éve készült az első rögzített fénykép. A címe gondolatébresztő, elkészítése kompozíciós és fotótechnikai információkat is igényel.

Ki? Mit? Mikor? Hol? Az első feladat az eredeti fotó adatai utáni kutakodás, hiszen a Niépce által készített elsőnek tartott fotóról sok helyen, sokféle, egymással nem egyező adat található. A feladat részfeladatokra bontja az adatellenőrzést: egy összehasonlító táblázattal segíti a gyűjtés mellett az elemzést, a válasz megfogalmazását – ehhez pedig természetesen pontos forrásjegyzéket is kér.

Dolgozószoba? Az újraalkotandó fotó címe: “Kilátás a dolgozószobából”. A fotó mondanivalójának, kompozíciójának kialakításához a dolgozószoba és a könyvtár viszonyán szükséges gondolkodni. Ezt egy definiáló, értelmező, érvelő feladat segíti, ahol a családi könyvtár, vagyis a hétköznapi és az intézményi értelemben vett könyvtárat kell tudni elkülöníteni, majd az iskolai könyvtár tanulást, munkát támogató funkcióját kifejteni, gyakorlati példával szemléltetni.

Te hogyan csinálnád? A harmadik feladat már fotótechnikai információk kereséséről, használatáról szól. Utána kell járni, milyen problémák merülhetnek fel az ablakon való kifényképezéskor, ha a belső teret is láttatni akarjuk. Ehhez fotós szakkifejezések és egy ajánló bibliográfiát is kapnak. Azon pedig relevanciát és hivatkozási stílust is kell vizsgálni, majd a feladat céljához illeszkedően kiegészíteni.

Az elkészült fotó üzenete. Az iskolai forduló rugalmassága azt is lehetővé teszi, hogy magát a fotót el is készíthették a versenyzők. Ehhez pedig egy könyvtárnépszerűsítő posztot is kellett írni, amiben felhasználták a teljes munka során használt információkat.

Videós bemutató:

Egy fotós olvasókör

Az országos írásbeli fordulóban a feladatsor a különböző helyszíneken dolgozó diákok tudásának összehasonlíthatósága miatt már több zártabb és ismertebb forrástípust használtató feladatot tartalmaz. A kerettörténet, a céllal való információkeresés viszont itt sem maradhat el. A tanulók egyik ajándékkönyve Bernáth Zsolt Kronosz gyermekei című friss, szokatlan, de izgalmas hangulatú, számos fontos értéket, érzelmet érintő ifjúsági regénye volt. Ebben a fényképeknek kiemelt és sajátos szerepe van, így kézenfekvő, hogy egy fotós olvasókör egyik feldolgozandó műve legyen. A feladatlap szituációjában ezt kell végigjárni és érveli mellette vagy ellene, úgy hogy a könyvvel akkor találkoznak először.

Miért pont ez? Hol van példány? Az első két feladat a fizikai valójában megjelenő könyv körül forog. A rajta lévő adatok (beleértve a könyvtrailerre mutató QR-kódot is) segítségével, a könyv elolvasása nélkül kell minél több információt összegyűjteni egy könyvajánlóhoz. Majd ki kell deríteni, hogy egy adott könyvtárban elérhetők-e még példányok. Ehhez már online könyvtári katalógust és alaprajzot is kell használni.

Ha elutaznátok… A kitalált történet egy valós görög szigeten játszódik, így az olvasókör egyik lehetséges projektje a helyszínen való fotózás, amire érdemes felkészülni – meggyőző legyen, hogy valósítható meg. A regényből kiemelt idézetekhez kellett a különböző nagyítású térképszelvényeken (kontinens, ország, szigetcsoport, település) kijelölni a legalkalmasabb helyszíneket.

Fényképezőgép? és Egy különleges fotótéma.  A regény egyik idősíkja nem mai, így adódik egy kis történelemi kitekintés is. Egy szövegrészlet alapján kell a korabeli fényképezőgépre legjobban hasonlító fotót kiválasztani, emellett pedig a víz alatti jelenetek korabeli fotózási lehetőségének utánajárni.

Mások képei is hasznosak! A regény feldolgozásához a két idősíkhoz és a görög és magyar helyszínekhez korabeli fotók is használhatók. Megtalálhatók ezek a Fortepanban és az erdélyi Azopan adatbázisban? A pontos keresőkérdések (melyik helyszín, melyik  év, melyik keresőmező ) válaszokat adnak az ezzel kapcsolatos kérdésekre. 

Egy könyvterv

A döntőn már nem feladatlappal, hanem egy miniprojekttel, egy megrendeléssel dolgoznak a diákok. Ebben az évben, a 7-8. évfolyamosokat a Csimota kiadó képviselője, Szabó Sándor kérte fel arra (a döntő kedvéért), hogy vegyenek részt egy olvasást népszerűsítő humoros képeskönyv tervezésében. Öt általuk választott, az olvasás társadalmi jólléthez való hozzájárulásához kellett szempontokat ajánlani, és azokhoz fényképeket is tartalmazó, megbízható adatbázisokból példaképeket találni. Sőt, egy fényképet maguknak kellett a helyszínen, a nemzeti könyvtár olvasótermében elkészíteni. Mindehhez mintaként ajándékba kapták a kiadó “Ez egy könyv” című humoros képeskönyvét. A stílust és a logikát megtartva, a könyv témát kellett olvasásra, a rajzos illusztrációt fotósra cserélni.

A feladatlapok megoldókulccsal együtt elérhetők a verseny honlapján:
https://portal.ktep.hu/bodfel2026 

Tavaly és korábbi években is olvashattuk már bemutatkozásod Bod eredményeid kapcsán, és sok más publikációdból, valamint a Kingárium című oldaladról is sokan ismernek, így most neked nem az ilyenkor szokásos kérdéseket tesszük fel.

Az idei feladatlapokról melyik feladat volt az, ami megragadta a fantáziádat, érdekesnek, fejlesztőnek, újrahasznosítandónak látsz?

Az idei feladatsorokat kiemelkedően érdekesnek ítélem. Már a témaválasztás (fotózás) is elnyerte a tetszésemet a verseny kiírásakor, aztán kíváncsian vártam, vajon milyen feladatokkal lepnek meg minket az iskolai fordulóban, majd az írásbelin, végül a döntőben.

Bevallom, hogy a versenyfelkészítésre magam is mindig sokat készülök. Az iskolai fordulóra és az országos írásbelire történő felkészítést két ütemben végzem. Először sorra vesszük a könyvtárhasználati (pontosabban az információs műveltségre vonatkozó) tudáselemeket. Közben felderítem az év tematikájához kapcsolódó, szóbajöhető, speciális ismereteket, amikkel a második ütemben foglalkozunk. Ekkor olyan feladatokat készítek, melyek megoldása során a tanulókban kialakulhatnak azok a készségek, melyek lehetővé teszik az információs láncolathoz kapcsolódó ismereteik kreatív, sokoldalú felhasználását a verseny során.

A versenyfelkészítés alatt mindig visszanyúlunk a korábbi évek feladataihoz, emellett egyes feladatok kiváló alapot adnak a könyvtárhasználati órákhoz és a különböző könyvtári foglalkozásokhoz.

Az iskolai forduló feladatlapján mindjárt az első feladatot (Ki? Mit? Mikor? Hol?) adaptálhatónak találom, ugyanis a táblázatos megjelenítés könnyen értelmezhetővé teszi a különböző forrástípusok azonos értékű jellemzőinek párhuzamba állítását, ami által a forrásértékelés is érthetőbbé válik.

Az országos írásbeli feladatlapján a térképes feladatot találom különösen fejlesztőnek.

Ez a feladat arra inspirál, hogy a jövő évi magyar kultúranapi foglalkozásba beépítsek egy hasonló felépítésű feladványt.

Hogyan értékeled az iskolai könyvtárak jelenlegi helyzetét és szerepét az oktatásban/nevelésben?

Ketté bontanám a válaszomat.

1. Nagyon szomorúan élem meg, hogy az információs műveltség oktatása háttérbe szorult. Ugyan kereszttantervi feladat, de igazi gazdája jelenleg nincs. A könyvtárostanár erélyén múlik, hogy mennyi olyan órát tud megszerezni a szakos kollégáktól, amin komoly és hatással bíró előrelépést lehet elérni az információval történő munka elsajátításában.

Már az internet megjelenésekor ugrásszerűen megnőtt a kritikus gondolkodás fontossága (főként az információk hitelessége vizsgálatának tekintetében), de amit a mesterséges intelligencia robbanásszerű  betörése okozott, az minden képzeletet felülmúl. Nem tudom elképzelni, hogy hány tanóra során lehetne megtanítani a diákokat arra, hogy ki tudják hámozni az információáradatból a generált és/vagy a hiteles tartalmakat. Mindezt a munkát valakinek el kell majd végeznie az iskolában. De ki lesz rá képes?

2. Az iskolai könyvtár különleges szerepet játszik az olvasóvá nevelésben. Sokszor hallottuk már, hogy

Ehhez megfelelő minőségű és mennyiségű olvasmányra, kézben fogható könyvre lenne szükség az iskolai könyvtárakban, ahol minden tanuló egyenrangúan juthatna hozzá ezekhez a tanév minden napján.  Tehát rengeteg friss, értékes könyv szerepel az álmaimban.

A tavalyi döntő óta milyen eredményeid, sikereid, apró örömeid voltak az iskolai könyvtári munkában?

Igyekszem a munkámat úgy végezni, hogy a tizenkét évfolyamos iskolánk minden diákja szerezhessen jó könyvtári élményeket. Az intézmény mérete, pontosabban a tanulók nagy létszáma miatt a könnyebben elérhető, motiválható 1-8. évfolyamosok számára több lehetőséget tudok kínálni. Több mint tíz éve mottóm és alapelvem a “tanulj játszva, játssz tanulva”, és eszerint is épülnek fel a foglalkozásaim.  Öröm, hogy ezeknek a foglalkozásoknak a visszhangja mindig pozitív.

Sikerként élem meg, hogy az alsósoknak szóló, az olvasóvá nevelést támogató óráimat most már a drámapedagógia eszközeivel színesítem.

Az ősz végén – több évnyi kihagyás után – ismét megvalósult a könyvtári családi délutánunk. Sokszínű programokkal vártuk a látogatókat, mindenki találhatott a korosztályához és az érdeklődéséhez illő elfoglaltságot. A tanulókon kívül érkeztek szülők, barátok, kisebb és nagyobb testvérek. A kicsiknek kapibarás kincskeresést, a nagyobbaknak profi Harry Potter szabadulószobát terveztünk. A szülők betekintést nyertek a nálunk folyó munkába: ők is kaptak feladatokat, rejtvényeket, azokat, amiket a felsősöknek adok a foglalkozásokon. Az olvasóteremben folyamatos kézműveskedés zajlott, sok-sok lehetőséggel. Egy másik teremben pedig megszakítás nélkül, loopolva mentek a könyvtárakról és az olvasásról szóló vicces, megható és elgondolkodtató kisfilmek: többek közt Mr. Bean a könyvtárban, Mr. Morris Lessmore csodálatos repülő könyvei és egy autós reklám: Szőke nő a könyvtárban. A délután nagy összefogással – sok kolléga és közösségi szolgálatos diák segítségével – valósult meg.

Mit szeretnél még nagyon iskolai könyvtáradba? Mi segítené, hogy hatékonyabban segítse a tanulókat és az iskolai dolgozókat?

Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen iskolánk könyvtárának nagysága és berendezése lehetőséget ad minden tanulási formához és a szabadidő kultúrált eltöltéséhez.  Ha nagyot szeretnék álmodni, örülnék, ha a könyvtárunk átalakulhatna egy olyan kreatív alkotóközponttá (makerspace funkció), ahol lehetőség nyílna digitális alkotómunkára és 3D nyomtatásra.

Nagyon jó lenne, ha lehetőségünk lenne egy Arcanum Újságok előfizetésre, ami nagyban segítené a diákok és tanárok felkészülését, illetve felkészítését versenyekre, diákköri munkákra.

Mit ajánlanál az új oktatási miniszter figyelmébe az iskolai könyvtárakkal kapcsolatban?

A korábban említetteken kívül nagyon fontosnak tartom az iskolai könyvtárosok státuszának rendezését. Minden pedagógus és könyvtárosi végzettséggel rendelkező szakember számára biztosítani kellene a könyvtárostanári pozíciót.

Mit olvasol mostanában szívesen? Ajánlanál néhány mondatban egy konkrét olvasmányt akár kollégáknak, akár diákoknak?

Rengeteg szakirodalmat olvasok, főként a mesterséges intelligencia oktatásbeli kihívásai érdekelnek, emellett, sajnos, szépirodalomra sokkal kevesebb időm marad, mint szeretném.

Az elmúlt időszak legmeghatározóbb olvasmánya A hegyek éneke című vietnámi regény volt (szerzője Nguyễn Phan Quế Mai). A regény egy család több generáción átívelő történetét meséli el, miközben a vietnámi történelem és a háború sorsformáló hatását is bemutatja. A könyv egyszerre családregény és történelmi látlelet, lírai hangon szól a túlélésről, az emlékezetről és a múlt feldolgozásáról.

A sok feltett kérdésre összefoglalóan válaszolok.

A nevem Fölnagy Imola Sára, és jelenleg nyolcadik osztályos vagyok.

Az olvasás miatt sokat járok könyvtárba és könyvesboltba is. A saját könyvespolcom pedig elég sokszínű, mindenféle regény megtalálható rajta a klasszikustól a sci-fiig. Szeretek minden műfajba beleolvasni, így a kedvenc könyveim azok, amikben nem egy, hanem legalább három keveredik. Ilyen például Christelle Dabos: Tükörjáró című könyvsorozata is, ami az egyik kedvenc olvasnivalóm. 

Tavaly, hetedikben, az iskolám könyvtárosa megkeresett és megkérdezte, hogy lenne-e kedvem egy bizonyos versenyen elindulni. Ez volt a Bod Péter verseny. Hallottam már korábban róla, tudtam, hogy indultak rajta az iskolámból diákok, és eredményt is értek el, és mivel nem ez lett volna az első megmérettetésem, ezért igent mondtam. Bár a részletek alapján egy elég összetett és sok felkészülést igénylő versenynek tűnt, szívesen indultam rajta. Idén pedig már a saját tapasztalataim miatt gondoltam, hogy kár lenne kihagyni.

A gyakorlás és készülés során rengeteg új információt tudtam meg a könyvtárakról és a könyvekről.

Mára már pillanatok alatt megtalálok valamit a könyvtárban, és sokat segítettek az interneten megtalálható katalógusok is, hiszen így tudom, hogy melyik könyv van éppen kikölcsönözve és mik vannak szabadon.

A verseny alatt, a tavalyihoz hasonlóan, egy különös, boldogító érzés fogott el. Az országos írásbeli fordulón nem tudtam másra gondolni csak arra, hogy mennyire izgalmas ez az egész. Más versenyekhez képest itt lehetett számítógépet használni, így gyakorlatilag mindent egy kattintás alatt megtudhattunk, mégis a feladat sok helyen trükkös volt, vigyázni kellett, nehogy rossz információt építsünk be a munkánkba. A szóbeli döntőn már kicsit komolyabb volt a tét, és sokkal kevesebb segítséget kaptunk, de meglehetősen könnyedén ment minden, ráadásul idő előtt végeztem, így tudtam a munkámat egy kicsit szépítgetni is. Amikor pedig az eredmény kiderült, el sem akartam hinni, hogy ez lehetséges.

Egészében véve nagyon élveztem, így minden olyan diáknak csak ajánlani tudom, aki szereti az összetett dolgokat és nem ijed meg a problémák megoldásától. 

Ajánlott források a témában: A verseny honlapja letölthető feladatokkal