A megújuló oktatáspolitika szíves figyelmébe…

írta: Marsal Nóra

A XXI. századra olyan mennyiségű tudás és információ gyűlt össze, amelyet lehetetlen az eddig megszokott frontális oktatási módszerekkel az iskolákban átadni a gyerekeknek. A kevesebb több elve alapján szükséges lenne egy ún. szakmai minimumot létrehozni a valóban lényeges, az általános műveltség alapját képező, a mindennapi életben hasznos és használható ismeretanyagból, és azt olyan módon átadni a diákoknak, hogy a tudás meg is maradjon a fejekben. Továbbá elengedhetetlen, hogy a gyerekek a XXI. század kihívásaival, kérdéseivel, problémáival foglalkozzanak az iskolákban.

Az iskola célját a következőképpen fogalmazhatjuk meg:

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a döntően frontális oktatás nem tartja meg a gyerekek figyelmét, ezért szükséges a gyerekeket már alsó osztályoktól bevonni aktívan az órákba csapatmunkák, projektmunkák, referátumok révén.

Fel kell ismerni, hogy a gyerekek az interneten szinte minden információhoz hozzájutnak. Abban kell segíteni őket, hogy megfelelően, hasznosan, tudatosan és kellő kritikával használják a világhálót. Szívesen kutassanak, menjenek a dolgok után, szeressék és élvezzék azt, hogy bármi is érdekli őket, minden tudáshoz könnyen hozzáférnek, miközben nem kell mindent a fejükbe gyömöszölni (aminek nagy részét a dolgozat után úgyis elfelejtik).

Semmiképpen nem szeretnék a magyar oktatás számára más országokat példaképként állítani.

Saját tapasztalataim alapján az osztrák iskolákban látott jó gyakorlatokat foglalom össze az alábbiakban.

Hozzáteszem, Ausztriában sincs kolbászból a kerítés – az oktatásban sem. Vannak kerülendő gyakorlatok is, mint például a memoriterek, verstanulás hiánya, ami a tanulási folyamatot jelentősen segítené (főleg, ha a gyerekek nem 200-300 éves, számukra érthetetlen verseket és szövegeket kénytelenek megtanulni). Illetve a humán/nyelvi fókuszú gimnáziumokban a 4-6 évig tartó latin oktatás, ami még az orvosi vagy jogi pályára készülő diákok számára is túlzásnak tűnik.

És akkor nézzük a jó gyakorlatokat:

Az osztrák Volkschule-kban (1-4. osztály) az elsődleges feladat a matematika és az anyanyelvi alapok megerősítése és a kompetenciák fejlesztése: számolás és logikai összefüggések megértése; szövegértés modern, a gyerekek számára valóban érthető szövegek, történetek, leírások segítésével; különböző témájú fogalmazások megírása, amelyek a nyelvtani szabályok elsajátítását is segítik; szóbeli szereplés gyakorlása referátumokkal.

A középiskolák alsó osztályaiban (5-8. osztály) modern irodalmi alkotások olvasása és feldolgozása, fogalmazások írása, emészthető mennyiségű szaktárgyi lexikális tudás részben frontális oktatás, részben projekteken, csapatmunkákon keresztüli átadása zajlik.
Az idegen nyelv oktatása szókincs és beszéd központú. Természetesen van számonkérés dolgozatok, rövidebb tesztek (röpdolgozatok) formájában, azonban a tudás rögzítése sokkal inkább a gyerekek aktív közreműködésével, sok esetben játékos formában, applikációk használatával (aznapra kütyüidő kipipálva az Anton-nal) történik.

Néhány konkrét példa tantárgyanként, tantárgycsoportonként:

• Matematika:
  • A matek gyakorlati alkalmazásának és használatának fókuszba helyezése a feladatokon keresztül. A szöveges feladatok érthetőek, nem az a cél, hogy gyereket úgy megzavarjuk, hogy ne tudja megcsinálni a feladatot. Ha csavar van a feladatban, annak van értelme, gyakorlati haszna a gyerek számára. Pénzügyi ismeretek feladatokon keresztül. Egyéb tantárgyakkal való összekapcsolás: pl. földrajzi tudás átadása matek példákon át.
  • Értékek közvetítése a feladatokon keresztül (klíma- és környezetvédelem, fenntartható fejlődés).

• Anyanyelv:
  • 1-8. osztályban döntően kortárs irodalmat olvasnak és dolgoznak fel. A kötelező, ill. ajánlott olvasásra kijelölt könyvek kb. 1980 és napjaink között íródtak és a mostani gyerekeket érintő, érdeklő témákról szólnak. Kortárs irodalom olvasása és közös/egyéni feldolgozása feladatsorokkal. Egyéni könyvbemutatók referálás formájában, vagy csapatok kapnak olvasnivalót, amiből prezentációt készítenek és bemutatják az osztálynak. A dolgozatok sok esetben fogalmazások különböző témákban: személyleírás, képek alapján történet, mese, eseményről jelentés, hivatalos levél, kortárs levél stb.
  • A nyelvtant tanulják és a helyesírást elsősorban a fogalmazásokon keresztül értékelik.

• További szaktantárgyak:
  • A frontális oktatás mellett itt is helyet kapnak a projektmunkák. Ezeken keresztül használják az internetes keresést (forráskritika), prezentációt készítenek (digitális ismeretek gyakorlati felhasználása), az osztály előtt előadják (szóbeli készségek gyakorlása). Sok esetben csapatban dolgoznak. Alsóban a prezentációkat papíron készítik rajzokkal, kivágott képekkel.
  • A történelem tankönyv mottója: „Fedezd fel a múltat ​​– alakítsd a jövőt”. Színes, olvasmányos leírások a valóban lényeges információkkal, összefüggésekkel. Nagyon sok utalással a jelenre, pl. melyik korszakról melyik mozifilmet érdemes megnézni. Adott korszakot a különböző földrészeken párhuzamosan mutatja be. Demokrácia, állampolgári jogok és kötelezettségek, közjogi fogalmak…, a választások 4. osztálytól a tananyag részét képezik.
  • Földrajz órán a kisebb gyerekek bemutatnak egy-egy országot a saját maguk által vagy a tanár által előre megadott szempontok mentén. Nagyobbaknál vannak gazdasági alapfogalmak, fontos a folyamatok megismertetése, a középpontban a klímavédelem, a környezettudatosság, a környezeti fenntarthatóság áll. Nem adatokat, definíciókat kell magolni, hanem a fiatalokat körülvevő mindennapi információk, jelenségek megértése a cél.
  • Biológia órákon meghatározott szempontok alapján minden gyerek bemutat állatokat, növényeket. A tantárgy arra épít, amit a gyerek maga körül lát, és igyekszik rávenni, hogy ezeket meglássa, maga is keresse és felfedezze, akár a növényvilágban, akár az állatvilágban. Pl. levelek gyűjtése ősszel Baumkataster (Fatár) segítségével. Biológia óra keretében már 5. osztályban van szexuális edukáció (bugyi-szabály, hova forduljon a gyerek, ha bajban van, fogamzásgátlás, homoszexualitás).

• Idegen nyelvek:
  • beszéd fókuszú – tanult anyag gyakorlatban való alkalmazása: olvasott és hallott szöveg értésének felmérése a feladatokon keresztül,
  • fogalmazás írása.

• „Készségtantárgyak”:
  • Ének-zene: pop/kortárs zene hallgatása és közös éneklése, társastáncok tanítása (cha-cha-cha, keringő, szamba, tangó), koncertlátogatás.
  • Testnevelés: sok játék, minden gyerek képességének megfelelő mértékben kell, hogy megfeleljen, ha egy gyakorlat nem megy, nem erőltetik.
  • Rajz, technika: cél annak felismerése, hogy van-e tehetsége a gyereknek a kézműves, rajz tevékenységekhez. Ha nincs, akkor érezze jól magát, amíg alkot. Az alkotásokra nem kapnak érdemjegyet, félévkor/év végén az órai hozzáállást értékelik.

Nyilvánvaló, hogy ha az általános iskolában a kompetenciafejlesztésre kívánják helyezni a hangsúlyt, arra időt és energiát kell fordítani, cserébe el kell engedni a lexikális tananyag egy részét. Ez különösen igaz a magyar irodalom oktatására, ahol a mai gyerekek számára érthetetlen mondák, regék, mesék, 150-200 ével ezelőtt íródott versek, novellák, regények dömpingje nem csak hatalmas és sok esetben felesleges terhet ró a gyerekekre, de még a legfőbb célját sem éri el, azaz azt, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást.

Bármennyire is fájdalmas lépés, tudomásul kell venni, hogy a tankönyvek és az alaptanterv nem csak a kifejezetten jó képességű gyerekek számára készül. Az ország nincs abban a helyzetben, hogy lemondjon évente sok százezer gyerekről azzal a felkiáltással, hogy „ők úgy sem képesek a tananyagot megtanulni.” De igen!