A Tanítanék Mozgalom
összefoglaló szakpolitikai javaslata
az oktatási kormányzat részére
A jelenlegi helyzet
Magyarországon a köznevelési intézmények esetében jogszabály rögzíti a minimálisan biztosítandó tantermi hőmérsékletet. A 13/2020. (VI. 22.) EMMI rendelet 13/A. § (2) bekezdése szerint, ha a tantermek hőmérséklete legalább két egymást követő oktatási napon nem éri el a 20 °C-ot, az intézményvezető rendkívüli szünetet rendel el. (Korábban általános iskolában 20 fok, gimnáziumban 18 fok volt a minimum, de csak pár évig, mert rendeleti és veszélyhelyzeti kormányzás alatti törvény volt – ma egységesen 20 fok.)
Ezzel szemben a túlzott hőségre vonatkozóan nincs hasonló országos szabályozás, noha a munkavállalók esetében a munkavédelmi előírások már figyelembe veszik a magas hőterhelés egészségügyi kockázatait. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet az effektív és korrigált effektív hőmérséklet fogalmát alkalmazza, vagyis a páratartalom és a hősugárzás hatását is értékeli.
A probléma
A klímaváltozás következtében Magyarországon és egész Európában egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek a hőhullámok. A WHO szerint a szélsőséges meleg az egyik legsúlyosabb környezeti és foglalkozás-egészségügyi kockázattá vált, amelynek gyakorisága és intenzitása a 21. század során tovább növekszik.
A magyar köznevelési intézmények jelentős része olyan épületállományban működik, amelyet nem a tartós 30-35 °C feletti hőmérsékletekre terveztek. Az árnyékolás, a megfelelő szellőztetés vagy a klimatizálás hiánya miatt gyakran előfordul, hogy a tantermek hőmérséklete tartósan meghaladja a 30 °C-ot, szélsőséges esetben pedig a 35 °C-ot is. Nemzetközi munkavédelmi standardok szerint már 30 °C felett kötelező hővédelmi intézkedések szükségesek, 35 °C felett pedig a helyiség külön védelmi intézkedések nélkül munkavégzésre alkalmatlannak minősül.
A gyermekek – különösen a kisebbek – a WHO szerint különösen sérülékeny csoportot alkotnak. Testhőszabályozásuk kevésbé hatékony, gyorsabban kiszáradnak, kisebb folyadékveszteség esetén is hamarabb jelentkezhetnek náluk a hőstressz tünetei.
A túlzott hőterhelés oktatási probléma is. Nemzetközi kutatások szerint a magas tantermi hőmérséklet rontja a figyelmet, a memóriát és a koncentrációs képességet, növeli a fáradtságot és az ingerlékenységet, valamint mérhetően csökkenti a tanulmányi teljesítményt. Egyes vizsgálatok szerint már 25 °C feletti tantermi hőmérsékletnél emelkedni kezd a hiányzások száma.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) és a szélsőséges klímájú iskolákkal foglalkozó kutatóhálózat 2026-os összefoglaló jelentése szerint az extrém hőség növeli a kiszáradás, a szédülés, a hányinger, az alvászavarok és a mentális problémák kockázatát, továbbá kedvezőtlenül befolyásolja a tanulók figyelmét, döntéshozatali képességét és tanulási eredményeit. A jelentés ezért kifejezetten javasolja az iskolák számára hőmérsékleti küszöbértékek és rendkívüli intézkedési protokollok kialakítását.
Minderre tekintettel megállapítható, hogy miközben a magyar rendszer a tantermek 20 °C alatti lehűlése esetén rendkívüli szünet elrendelését teszi lehetővé, jelenleg nem biztosít hasonló védelmet a gyermekek számára a bizonyítottan egészségkárosító és a tanulást akadályozó extrém hőség esetére. Az egyre gyakoribb hőhullámok miatt ezért indokolt a köznevelési intézményekben alkalmazható maximális hőmérsékleti küszöbérték és a hozzá kapcsolódó rendkívüli intézkedések jogszabályi meghatározása.
Külföldi példák
A Brandenburg tartományi iskolai működési előírás (Verwaltungsvorschrift über den Schulbetrieb) alapján:
„Werden um 10 Uhr 25 Grad Außentemperatur im Schatten oder um 11 Uhr an einem für die Raumlufttemperatur innerhalb des Gebäudes repräsentativen Ort 25 Grad Celsius gemessen, soll nicht länger als bis 12 Uhr unterrichtet werden …”
“Ha a délelőtt 10 órakor árnyékban mért külső hőmérséklet eléri a 25 °C-ot, vagy 11 órakor az iskolaépületben reprezentatív helyen mért helyiséghőmérséklet eléri a 25 °C-ot, az oktatás főszabály szerint nem tarthat tovább 12 óránál”
Németország – Észak-Rajna–Vesztfália
Az oktatási minisztérium „Teilnahme am Unterricht und an sonstigen Schulveranstaltungen” tárgyú körrendelete alapján az iskolaigazgatók hőség esetén rövidített tanítást rendelhetnek el, csökkenthetik a tanórák időtartamát, elhagyhatják a délutáni foglalkozásokat, illetve egészségügyi veszélyhelyzet esetén felmenthetik a tanulókat az iskolai jelenlét alól.
Ausztriában az oktatási kormányzat 2026-ban hőségvédelmi intézkedési rendszert alakított ki, amely a hivatalos hőségriasztási szintekhez kapcsolódóan lehetővé teszi az oktatás rendjének módosítását. A tervezett intézkedések között szerepel a tanítás rövidítése, a fizikai terheléssel járó foglalkozások korlátozása, valamint a tanulók felügyeletének biztosítása mellett alternatív oktatási formák alkalmazása.
Csehország
A cseh jogszabályok a tanulók hőség elleni védelmét kifejezetten szabályozzák. A gyermekek és fiatalkorúak nevelését, oktatását szolgáló intézmények higiéniai követelményeiről szóló szabályozás szerint a tantermekben a maximálisan megengedett hőmérséklet 28 °C.
A 160/2024 Sb. rendelet előírja, hogy amennyiben a nyári időszakban az árnyékban mért külső levegő hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot, vagy a helyiségekben mért hőmérséklet túllépi a jogszabályban meghatározott felső határértéket, az intézmény köteles intézkedéseket tenni a gyermekek hőterhelésének csökkentése érdekében. Ennek keretében biztosítani kell a megfelelő folyadékpótlást, valamint a gyermekek olyan helyiségekben történő elhelyezését, amelyek nincsenek kitéve túlzott felmelegedésnek.
A cseh szabályozás tehát nemcsak maximális tantermi hőmérsékletet állapít meg, hanem rendkívüli hőség esetére kötelező intézkedéseket is előír, elismerve, hogy a túlzott hőterhelés a gyermekek egészségét és a tanulás feltételeit egyaránt veszélyezteti.
A cseh közegészségügyi előírások az oktatási intézményekre vonatkozóan 28 °C-os maximális tantermi hőmérsékletet határoznak meg. A cseh oktatási és egészségügyi szakirodalomban ez a felső határ rendszeresen hivatkozott követelményként jelenik meg, és ennek túllépése esetén az intézmények kötelesek gondoskodni a fokozott folyadékpótlásról, valamint a gyermekek hűvösebb helyiségekben való elhelyezéséről. Amennyiben a nyári időszakban a külső levegő hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot, vagy a belső terekben mért érték átlépi a 31 °C-ot, a jogszabály kötelezően előírja a tanítás megszakítását, és alternatív, lehetőség szerint épületen kívüli, árnyékos programok biztosítását követeli meg a diákok számára.
A Tanítanék Mozgalom javaslata
A jelenlegi 13/2020. (VI. 22.) EMMI rendelet 13/A. § (2) logikáját követve a legegyszerűbb és jogtechnikailag leginkább illeszkedő megoldás a következő:
Ha a nevelési-oktatási intézmény csoportszobáiban és tantermeiben a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési, oktatási napon meghaladja a harmincegy Celsius-fokot, az igazgató a fenntartó és a működtető egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatja a szülőket.
A rendkívüli szünet időtartama alatt az intézmény fenntartója saját fenntartásában működő másik intézményben köteles gondoskodni
a) a szülők kérésére a gyermekek, tanulók felügyeletéről és étkeztetésük megszervezéséről,
b) a záróvizsgák és az adott tanévben már nem pótolható szakmai gyakorlat megtartásáról.
A fenti javaslatot a Tanítanék Mozgalom elsődleges, azonnal alkalmazható szakpolitikai megoldásnak tekinti, de elengedhetetlennek tartja az átfogó társadalmi és szakmai egyeztetést az egészségügyi szakértők, valamint az iskolai polgárok (pedagógusok, szülők, diákok) bevonásával. Ez a párbeszéd nyitva kell hogy hagyja az alternatív szabályozási modellek – így például a rugalmasabb órastruktúra, a rövidített tanítási napok vagy a klímabarát infrastruktúra-fejlesztési protokollok – megvalósításának lehetőségét, és adott esetben lehetőséget kell nyújtson a jelenlegi 20 °C-os „hidegszünet” szabályozásának korszerűsítésére és felülvizsgálatára is.