“Nem az a meglepő, hogy több a szivárványcsalád, hanem az, hogy ez kiderül”

Háromszorosára nőtt a szivárványcsaládok száma Magyarországon az elmúlt években a 2022-es népszámlálási adatok szerint. Mindezt a kormány patikamérlegen kimért gyűlöletkeltése mellett, mellyel olykor “csak” szóban, olykor jogi eszközökkel él.

Úgy tűnik, az, hogy a kormány mindenféle adminisztrációs akadályt görget az azonos nemű párok családalapítása elé, nem számít igazán” – értékelte az eredményt Haas Sebastian, a Szivárványcsaládokért Alapítvány kurátora, pszichológus és családterapeuta. Hasonlóan vélekedett az eredményről a napokban több LMBTQ-jogvédő is, kiemelve, hogy az ideológiai támadások, a hátrányos megkülönböztetés – úgy látszik – már nem bátortalanítják úgy el az érintetteket, mint korábban. 

Haas ugyanakkor hozzátette, hogy ennél még jóval többen lehetnek ilyen családok, hiszen – félve a környezetük megbélyegzésétől, az intézményi szinteken jelentkező atrocitásoktól – inkább jobbnak látják, ha nem beszélnek róla.

A magyar „családbarát” politika ezt a kérdést az utóbbi időben szerette politikai célokra használni. “Az anya nő, az apa férfi” törvénybe foglalása, az örökbefogadás szigorítása, a szivárványcsaládok névtelen bejelentésének lehetősége vagy épp a lombikbébiprogram állami bekebelezése is mind annak a jele, hogy az azonos neműek számára a gyerekvállalás nem mostanában lesz egyszerű kihívás.

Örökbefogadás, mint lehetőség

Nagy port kavart még 2021-ben, amikor egy törvénymódosítással szigorodott az örökbefogadás rendje: ezzel immár csakis házaspárok élhetnek, illetve – úgynevezett különleges méltánylást igénylő esetekben – erre egyedülállóknak is lehetőségük van. A szigorítást egyaránt bírálták jogvédők és családügyi szakemberek – részben azért is, mert utóbbi esetben a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter dönt arról, hogy az adott személy jogosult-e egyáltalán alkalmassági vizsgát tenni.

Az örökbefogadási folyamat ugyanis úgy néz ki, hogy miután a kérelmezők jelentkeznek a lakóhelyükhöz vagy tartózkodási helyükhöz tartozó területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál, ott be kell nyújtaniuk egy örökbefogadási kérelmet. Ezután nem sokkal át kell esniük alkalmassági vizsgálaton, tanácsadáson. (Az alkalmasság megállapítására maximum 60 napon belül érkezik válasz.) Egyedülálló szülő esetében viszont a gyámhivatalanak külön hozzájárulást kell kérnie az említett gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős minisztertől, hogy egyáltalán elindulhat-e a folyamat.

A törvény nem mondja ki, hogy a szexuális irányultság kizáró ok lehet ilyen különleges esetekben, de más dolog persze a méltányosság kérdése.

“A szigorítás óta egyébként történt azonos nemű párok körében is örökbefogadás, ugyanakkor megnövekedett azok száma akiknél még alsóbb szinteken akadályozták meg a folyamatot” – beszél a tapasztalatokról Haas. Fontos viszont kiemelni, hogy azonos nemű párok esetén, éljenek akár bejegyzett élettársi kapcsolatban akár nem, az örökbefogadás során csakis a pár egyik tagja válik törvényes szülővé a gyerek számára.

A mesterséges megtermékenyítés, mint lehetőség

Ezt a lehetőséget is választhatják, de csak kiskapukon keresztül. Magyarországon ugyanis törvény szabályozza, hogy ki élhet mesterséges megtermékenyítéssel. A kormány 2022 nyarán hivatalosan is államosította a lombikbébiszektort, mondván, „Magyarországon a demográfiai kihívások állami szerepvállalást igényelnek”.

Meddőségi klinikákból több is működik azóta is az ország számos pontján. Ezekben az intézményekben mind a gyógyszerek, mind pedig az eljárás maga is ingyenes, bizonyos számú sikertelen beavatkozási kísérletig.

A lehetőséggel viszont csakis házasok, heteroszexuális élettársak és bizonyítottan meddők élhetnek – azonos nemű párok nem.

– erre figyelmeztet a Háttér Társaság Gyermekvállalásról szóló tájékoztató anyagában is. Megkérdezésünkre a társaság jelezte, hogy ők nem tudnak ilyen ügyben indult büntetőeljárásról, bár hozzátették, ez még nem jelenti azt, hogy nem is történt ilyen.

Az azonos nemű párok számára így a legjobb lehetőség jelenleg, ha külföldi magánklinikákon próbálkoznak, ahol jóval lazábbak a feltételek. Ezt a beavatkozás viszont meg kell fizetni. A beavatkozások 2-3 ezer euró körül kezdődnek átlagosan – és ez az ár esetenként változhat. Ennek dacára a lehetőséggel manapság már olyan sokan élnek, hogy több külföldi klinika magyar nyelvű weboldalon is tájékoztat a részletekről.

Tiltott béranyaság/dajkaterhesség

Az ellenszolgáltatásért cserében vállalt béranyaságot (a szívességből elvállalt dajkaterhességgel egyetemben) sok ország tiltja – és nincs ez másképp Magyarországon sem, bár a magyar jog meglehetősen ködösen fogalmaz a kérdésben. A tiltástól függetlenül sokakat még az sem tántorít el, hogy büntetőeljárást von maga után, ha például a béranyaság során fizetnek a gyerek kihordásáért (történjen az akár tárgyi, akár pénzbeli ellenszolgáltatás fejében).

Annak részletezése, hogy a béranyaság és a dajkaterhesség milyen összetett szülői jogi problémákat vet fel, több teljes cikket is megtöltene. Mindenesetre az elmúlt bő egy évben ismét erősen foglalkoztatta a közvéleményt a béranyaság kérdése – többek között a csökkenő termékenységi ráta kapcsán merült fel a lehetőség újra – így előbb-utóbb tisztább jogi keretekre és világosabb szabályozásra lesz szükség.

Korlátozott szülői jogok

“Ki viszi haza a gyereket az oviból? Ki veszi át a személyes okmányait? Ki váltja ki a gyógyszerét? Ki utazhat vele külföldre? Ki viszi háziorvoshoz? Ilyen teljesen hétköznapi kérdések mindenféle plusz meghatalmazásokhoz kötöttek egy azonos nemű pár esetén.” – emeli ki Haas.

Jelenleg ugyanis a magyar jogszabályok szerint akár örökbefogadásról, akár mesterséges megtermékenyítésről, vagy előző házasságból származó gyerekről van szó, csakis a gyerek vér szerinti szülője tekinthető törvényes szülőnek.

“A másik fél számára jelenleg az egyetlen járható út, ha hivatalos meghatalmazást írat a vér szerinti szülővel – egyet, ha iskolából kell elhozni, egyet, ha orvoshoz vinné stb. Egyébként az alapítványnál az a tapasztalatunk, hogy a mindennapokban az orvosok, pedagógusok stb. meglehetősen rugalmasak a kérdésben, pláne, hogy ez amúgy a mozaikcsaládoknál sem egyértelmű dolog. Többek között ez az a joghátrány, amit az alapítvány jó ideje a gyerekek érdekében próbál bezárni. Kissé más a helyzet halál esetén” – mondja Haas. A szakértő arra utal, hogy a törvényes szülőnek lehetősége van arra, hogy úgynevezett gyámnevezéssel kijelölje, halála esetén ki legyen a gyerek gyámja. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy nem a pár másik tagja, hanem az elhunyt legközelebbi rokona a gyerek automatikus gyámja.

Gyereket nevelni amúgy sem egyszerű, az azonos nemű pároknak ráadásul feleslegesen nehézzé, bizonyos esetekben megalázóvá is teszik azt. Pedig a népszámlálás adatai is mutatják, nem olyan homofób a társadalom, mint amennyire a kormány szeretné. Épp ezért ideje lenne a gyerekek érdekeit nézni – ha már családbarát a kormány, ugye.