Még a kormány saját szakértője sem kér a bosszútörvényből: "fenntarthatatlan lesz az intézményrendszer"

Bosszútörvény-egyeztetésre érkeztek az ellenzéki pártok a Belügyminisztériumba, civileket vittek magukkal. Az eseménynek végül sok értelme nem volt – hacsak eredménynek nem tekinthető az, hogy világosan kiderült: Pintér tényleg nem adja át a távirányítót senkinek, illetve hogy a kormány házi civilszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar sem ért egyet a státusztörvénnyel ebben a formában.

▶︎ Cikkünkben arról a belügyminisztériumi egyeztetésről szzámolunk be, amit Pintér Sándor belügyminiszter a bosszútörvény ügyében hívott össze.
▶︎ A cikk alján te is aláírhatod a Tanítanék petícióját a státusztörvény ellen.

Bosszútörvény-egyeztetésre érkeztek az ellenzéki pártok a Belügyminisztériumba, civileket vittek magukkal. Az eseménynek végül sok értelme nem volt – hacsak eredménynek nem tekinthető az, hogy világosan kiderült: Pintér tényleg nem adja át a távirányítót senkinek, illetve hogy a kormány házi civilszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar sem ért egyet a státusztörvénnyel ebben a formában.

A kérdés ezek után csak annyi, ha senki sem tudja a törvénytervezet szakmai tartalmát támogatni, akkor miért is erőltetik át mindenáron?

Mi történt a belügyben?

• Pintér Sándor május 24-ére hívta össze az ellenzéki pártokat egyeztetésre, amelyekre ők civileket is magukkal vittek – így jutott be oda a videónkban nyilatkozó Pilz Olivér (Tanítanék) és Mihalics Lili (Egységes Diákfront) is.
• Az egyeztetésen a pártok három-három percet kaptak arra, hogy kifejtsék álláspontjukat a törvénnyel kapcsolatban, a civilek nem jutottak szóhoz.
• A belügyi egyeztetésen meglepetésre nem szakállamtitkár, témafelelős vitte a szót, hanem maga Pintér Sándor belügyminiszter, aki saját maga reflektált minden egyes felszólalásra, esetenként három percnél jóval hosszabban is.
• Pintér a megbeszélés alatt nem nagyon vett igénybe szakértőt, több rendészeti analógiával is előállt, azt pedig visszautasította, hogy esetleg ő is tartsa magát a három perchez, amit a tárgyalópartnereknek kikötöttek.
• A civil szakértők a meghívó belügyminiszter döntése alapján nem kaptak lehetőséget a felszólalásra.
• A kormány ugyanakkor szót adott a Nemzeti Pedagógus Kar elnökének, Horváth Péternek, aki reflektálhatott arra, hogy vajon sérti-e a pedagógusokat a törvénytervezet a jelenlegi formában.
• A beszámolók alapján Horváth Péter arról számolt be, hogy a szakszervezetek egyeztetései nyomán a tervezet elfogadhatóbbá vált, illetve nem adott konkrét választ arra, hogy vajon sérti-e a pedagógusokat a tervezet.
• Lényegi egyeztetésre nem került sor, a valamennyi felszólaló azt mondta el, hogy a javaslat ebben a formájában nem alkalmas a tárgyalásra, és ha lehet, tovább mélyíti a közoktatás válságát.
• Mivel nem mutatkozott igény a jelenlegi tervezet gyökeres átalakítására, ezt követően a pártok képviselői és a civilek közösen elhagyták a tanácskozást.
• Az épület előtt a szervezetek képviselői rövid sajtótájékoztatót tartottak. Később itt futottunk össze Horváth Péterrel, aki elmondta, hogy véleménye szerint is „fenntarthatatlanná válik” az intézményrendszer, amennyiben ezt a tervezetet, ebben a formában fogadják el.

▶︎ Írd alá te is, hogy ne nyújtsák be a bosszútörvényt! Az alábbiakban a Tanítanék petícióját találod.