Az óvodákon és az óvodásokon folytatódik a spórolás?

„Amikor a legféltettebb kincsedet odaadod valakinek, hogy most vele lesz majd több órán keresztül, és ő fog legjobb tudása szerint gondoskodni [róla], akkor egyáltalán nem mindegy, hogy annak az embernek milyen képzettsége van. Hogy tényleg szakember kezei közé adja, hogy tényleg meg tud benne bízni, mert ha valamit észrevesz, akkor ő majd tud reagálni.”

– részlet a lap alján található videóinterjúból.

▶︎ A kormány rendeletben kívánja létrehozni az óvodai nevelő szakmát, ezt a szándékát azonban nem egyeztette szakmai szervezetekkel.
▶︎ Míg az óvodapedagógus-hiány kritikus, és pedagógiai asszisztensből sem képeznek elegendőt, gyanítható, hogy a nevelői szakma a kormány „fapados” megoldása lesz a pedagógushiány ellen.
▶︎ Óvodapedagógust kértünk arra, foglalja össze, szerinte miért nem reális az, hogy egy 18-19 éves személy el tudja látni azokat a feladatokat, amiket eddig diplomás pedagógusok végeztek.
▶︎ A cikk alján te is aláírhatod a Tanítanék petícióját a státusztörvény ellen.

Óvodapedagógusok nélkül nem működik a rendszer

Amikor a gyerekünket leadjuk az óvodában, nem csak „kedves nénik” gondjaira bízzuk őket: az óvodai nevelés nem véletlenül történik felsőfokú végzettségű szakemberek, az óvodapedagógusok felügyelete mellett. Az óvodapedagógus egy sor olyan feladatot lát el, aminek jelentőségére nem is gondolnánk amikor – már gyerek nélkül – az óvodától a munkahelyünk felé igyekszünk.

Gyerekünket az óvodapedagógus tudja úgy célzottan fejleszteni, hogy – például – fel legyen készülve élete egyik legmeghatározóbb élményére, az iskolakezdésre. Képes felismerni, ha gyógypedagógiai beavatkozásra van szükség, ha szükség lehet a pszichológus, netán a szociális munkás beavatkozására. A pedagógus a gyerekekkel igyekszik azok igényei szerint külön foglalkozni. Ennek különös jelentősége van, hiszen mindenki elvárja, ha csemetéje valamiben tehetséges, akkor abban kiteljesedhessen, de azt is, hogy ha valaki e korai életkorban lemarad, arra felfigyeljenek és kezelni is tudják.

Az óvodapedagógus ki van képezve arra is, ha családon belüli erőszakra utaló jeleket tapasztal. Képes közbelépni, tudja, hogy kell eljárnia, sőt kötelezettségei is vannak, hogy bizonyos esetekben jelentse, ha gyanú merül fel.

Ezek – és még tengernyi egyéb óvodapedagógusi feladat, tudás, amire szülőként nem is gondolnánk – nem szakképzésben elsajátítható készségek.

Amikor az olcsóbb biztosan nem jobb

Az óvodákban drámai pedagógushiány tombol – csakúgy, mint mindenhol máshol. Viszonylag kevés szülő van tisztában azzal, hogy

már most is jogszabály szól arról, hogy képzett óvodapedagógust csak reggel nyolc és dél között kötelező a csoportokban biztosítani.

Bár a kormány fogadkozik, hogy nincs hátsó szándékuk ezzel a változással, egyáltalán nem érthető, ha szándékaik tisztességesek, miért nem az asszisztensképzésre fordítják ezeket az erőforrásokat? Első ránézésre ez a lépés arról szól, amiről a kormány elmúlt néhány éve: a közszolgáltatások lehető legminimálisabb szintre történő leépítése, aminek egyik eleme a drága szakemberek elüldözése, munkájuk kevésbé képzett, következésképpen az államnak olcsóbb munkavállalókkal történő elvégeztetése. Bármi áron is. Márpedig ez nem lehet megoldás – hiszen annak is van oka, hogy miért nem képzünk általános iskolában orvosokat. Legalábbis egyelőre.

„Az óvodapedagógusi főiskolai képzést egy technikummal kiváltani nem lehet”

– mondja Szilágyi Kitty, akit arra kértem, hogy a tervezet kapcsán világítsa meg nekünk, amivel egy szülő nem feltétlen van tisztában: milyen feladatokat végez egy óvodapedagógus, amit nem lehet egy képzetlen személynek átadni.

▶︎ Írd alá te is, hogy ne nyújtsák be a bosszútörvényt! Az alábbiakban a Tanítanék petícióját találod.