Nem minden tanulság nélküli vitára hívta ki Setényi János, az MCC oktatási igazgatója Gyarmathy Éva oktatáspszichológust. Míg a vitát Gyarmathy fölényesen nyerte, az is világos, hogy a csatát nem a szakmai felkészültség dönti majd el.
A főváros egyik legértékesebb vizes élőhelye és méretében a Városligethez fogható parkja jöhet létre a harmadik kerületi Mocsárosban. A Mocsáros megmentésében nem kevés szerepe volt már eddig is a civileknek – és várhatóan a parkfejlesztésben is lesz majd szerepe a közösségi összefogásnak. Bardóczi Sándor főtájépítésszel jártuk be a területet, ahol az utóbbi idők egyik legizgalmasabb parkfejlesztésre kerülhet sor.
Felkavaró, amikor az ember saját gyerekét pillantja meg, amint egy választási sikerre törő politikus a fejét paskolgatja a képernyőn, esetleg a gyerek neki dalol, míg az átvág egy nemzetiszín szalagot. Sajnos, akad ilyen – de rajtunk is múlik, meddig tűrjük a jelenséget.
Mindenki arra számított, hogy május 7-én a bíróság ítéletet hirdet a Kölcsey Gimnáziumból kirúgott tanárok ügyében. Ehelyett inkább egy rövid, ám annál fordulatosabb tárgyalótermi drámát láthatott a közönség. Most június 13-áig kell várnia Törley Katalinnak, Sallai Katalinnak, Ocskó Emesének, Palya Tamásnak és Molnár Barbarának, ekkorra tűzte ki ugyanis a következő tárgyalást dr. Halász Krisztián bíró.
A közel ezermilliárddal kitömött, viharos sebességgel terjeszkedő fideszes elitképző vezetői nem tudományos, de nem is oktatási szemszögből „vitáznak”. Az intézmény nem más, mint kísérlet arra, hogy egy velejéig korrupt rendszer alá valamiféle ideológiát tákoljanak. És ennek az árát is velünk fizettetik ki.
Három napig demonstrálnak a civilek azon a helyen, ahonnan a gyermekvédelmi botrány elindult, a Sándor-palota előtti téren. Az ok, hogy a fideszes többség elviekben sem hajlandó elköteleződni a gyermekvédelmi rendszer reformja iránt, ehelyett inkább melegellenes kampányba fognak.
Érdekesen alakul a Kölcseys tanárok perében amúgy is furán viselkedő Marosi-féle tankerület ügye: a tankereket elvileg irányító Klebelsberg Központ – jobb ötlet híján – egyszerűen letagadja, hogy köze lenne azok „gazdasági döntéseihez”.
Közelednek az önkormányzati választások, indulnak a kampányok, szaporodnak az ígéretek, a postaládába dobott cetlikből következtetve olyan érzésünk lehet, minta a politikának fontosak lennénk hirtelen. No de ők honnan szerzik az információikat? Ki segíti őket az oktatással kapcsolatos kérdésekben?