Vérző orral tiltakoztak az akkumulátoros konferencia előtt
Vérző orrok,magas rangú vendégek, gyárosok, a civileket kizárni kívánó árszabás a nemzetközi akkumulátoros konferencián.
Illusztris vendégek érkeztek a budapesti Mariott Hotelbe október 26-án. Annyira, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tartotta a nyitóbeszédet “a legátfogóbb nemzetközi akkumulátoripari konferencián”, hogy együtt tekinthessék át 2a gyorsan fejlődő magyar akkumulátoripar döntéshozói előtt tornyosuló lehetőségeket és kihívásokokat”. Nagy szavak!
A konferencia annyira népszerű volt, hogy a 150 ezer forintos belépők igen gyorsan elkeltek. Nem csoda, hogy az akkumulátorkárosult településeket képviselő civilek ajtón kívül maradtak. A megjelenő iparági képviselők, gyárosok, lobbicsoportok kacagva ki tudják csengetni ezt az összeget, ami szintén nem csoda, hiszen a kormány csak márciusig potom 1050 milliárd forintot költött az akkumulátoriparra a Mérce cikke szerint.
Mivel a civileket nem így támogatja a kormány, így ők maguk dobták össze a két belépőre szükséges 300 ezer forintot – aztán mégsem jutottak be. Elkelt a jegy, kapós volt a konferencia. Így hát a hotel előtt tiltakoztak. Pedig lenne mit mondaniuk.
„Mivel nem csak az üzemeken belül, de a gyárakból kivezető kürtőkön sincsenek légtisztító berendezések, mindannyian érintettek vagyunk az akkumulátorüzemek szennyezésében”
– mondta Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT egyesület elnöke, valamint az Átlátszó akkumulátoripari szakújságírója. – “Bírósági- és rendőrségi határozatok igazolják, hogy a dolgozók vérében már ott vannak a mérgező anyagok. A következő lépés az lesz, hogy a levegőbe és vízbe jutó mérgek a környező településeket is megfertőzik.”
Az akkumulátorkárosult települések civiljei évek óta demonstrálnak a települések önrendelkezéséért, a szigorúbb környezetvédelmi- előírásokért és azok konzekvensebb betartásáért.
A Göd-ÉRT Egyesület küzdelmei
A korábban tévéképernyőket gyártó gödi Samsung 2016-ban kezdte el bővíteni az üzemét, majd 2019-ben egy 80 hektáros földterület megvásárlását követően kezdett bele a gyár megnövelésébe. A környezetvédelmi engedéllyel nem rendelkező, zaj- és környezetszennnyezés miatt több alkalommal szankcionált Samsung ellen, a gödi lakosok létrehozták a Göd-ÉRT Egyesületet, a civil szervezetet, ami ekkor még egyedüliként lépett fel az egyre bővülő üzem folyamatos törvénysértései ellen.
A tiltakozásuk ellenére 2023 januárjában bejelentették, hogy újabb akkumulátorüzemet hoznak létre. Ennek kapcsán közmeghallgatást tartottak, ahol több száz hely- és környékbéli lakos egységesen skanálta, hogy “nem kell a Samsung!”.
2023 áprilisában a gödi civilek tüntetést szerveztek településükön, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy a Samsung területe kiemelt gazdasági övezetként még adóbevételt sem biztosít Göd számára. A demonstráción 500 fő vett részt.
Az első botrányba fulladt közmeghallgatás – Szívügyünk Szentiván
2022 szeptemberében több száz fő töltötte meg a győrszentiváni közmeghallgatáshoz berendezett stadion termét. A dühös lakosok kemény kérdésekkel sarokba állították és kigúnyolták a döntéshozókat, akik a hátuk mögött döntöttek arról, hogy a település határába “jelentősen zavar mértékű” iparterületet hoznak lére.
Forró tél a hajdúságban – Mikepércs és Debrecen beszáll a küzdelembe
2022 telén országos botrányt okozott, hogy a CATL kínai akkumulátorgyár megalapozásához szükséges munkálatok miatt sajátítottak ki és betonoztak le több hektár különösen értékes termőföldet a Debrecentől délre fekvő gyár felépítéséhez.
A novemberi mikepércsi lakossági fórumon még inkább riadt és tanácstalan lakosság a január 9-i debreceni közmeghallgatásra már a debreceni előljárókat is meglepő indulatokkal érkezett. Az óriási konferenciatermet megtöltve alig hagyták szóhoz jutni Papp László polgármestert és a gyár valamint a katasztrófavédelem képviseletében megjelenteket.
Január 21-én végül újabb közmeghallgatásra került sor, ahol már erőszakos eseményre is sor került. Az egyik tiltakozó arcon vágta az esemény moderálásáért felelős hölgyet.
Az eldurvult helyzetre reagálva a Mikepércsi Anyák január 29-én egy kilenc kilométeres menetet szerveztek Debrecenig, hogy békés eszközökkel fejezzék ki tiltakozásukat. Debrecenben ezt követően több civil- és pártrendezvényt is tartottak az akkumulátorgyár ellen.
A Köz-meg-nem-hallgattatás
Hogy véget vessen az egyre szaporodó tiltakozási hullámoknak, a kormány 2023 áprilisának végén lehetővé tette az önkormányzatok számára, hogy úgynevezett köznélküli “közmeghallgatást” tartsanak. Ez a világ legbiztonságosabb, egyben legabszurdabb közmeghallgatása, ami pontosan arról szól, amit az elnevezés takar: az érintettek nem lehetnek jelen, csupán telefonon – limitált időkeretek között – tehetik fel kérdéseiket a szomszédjukban épülő üzemek kapcsán.
Szemét ügyek a nyárról
2023 nyarán az Átlátszó kinyomozta, hogy több kistelepülés határában illegálisan, engedély nélkül tárolták a gyárakból származó, selejtes akkumulátorokat, nem kissé meglepő módon paradicsomos hordókban. A lap információi szerint a Pest megyei Ikladon, és a Heves megyei Abasáron egyaránt tároltak a környezetre és a lakosságra veszélyes cellákat.
A szennyezést már nem lehetett tovább tagadni, így a hatóság kivételesen nagynak számító, 100 milliós büntetéssel sújtotta azt a magyar vállalkozót, aki az illegális hulladéklerakókat üzemeltette. Az akkumulátorgyárakat amúgy büntetni nem igazán szerető állam rekordbüntetése tehát körül-belül 600 fő konferenciabelépőjét fedezhetné a Mariottban.
Mindeközben augusztusban a hatóság határozatlan időre felfüggeszetette a Bátonyterenyei SungEel akkumulátorhulladék-feldolgozót. Az üzem a megengedett mennyiségnél 1600 tonnával több veszélyes hulladékot bontott le. Ellenőrizetlen működése következtében a bátonyterenyei vízbe arzén és szénhidrogén jutott.
A kormány szeptemberben egy rendelettel lehetővé tette, hogy a szennyező cégek is megússzák a büntetést. Bár az Energiaügyi Minisztérium kiadott egy közleményt, hogy az előírás csak a kohászati üzemekre fog vonatkozni, jogszabállyal ezt mindeddig nem erősítették meg.
Civil ellenállás
A fentihez hasonló ügyek egymás után robbantak ki az országban az elmúlt évben. A megalakuló helyi civil szervezetek most egy ernyőszervezetet hoztak létre, hogy hatékonyabban képviselhessék érdekeiket. Az AKÁRTEIS (az Akkumulátorkárosult Települések Igazáért Szövetség) most összesen 13 település 16 civilszervezetét tömöríti.
A alábbi térképen találhatók a csatlakozó szervezetek – akik a forró zónákban próbálnak civil kontrollt gyakorolni:
oktatásra, infrastruktúrára jusson a pénz!
Elég nehéz időket élünk. Állati nehéz elérnünk Téged a híreinkkel. Iratkozz fel a hírlevelünkre most: