A kormányt nem annyira érdeklik az új sztrájkkövetelések
Válaszolt a kormány a szakszervezetek új sztrájkköveteléseire. Ha röviden szeretnénk összefoglalni, akkor a válasz nem. De érdemes elolvasni az elutasítás okait, mert valószínűleg új műfaj jött létre a közoktatásért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán válaszai nyomán.
Ahogy arról korábban beszámoltunk (ebben a cikkünkben), a szakszervezetek új sztrájkkövetelésekkel álltak elő. A követelések módosítását elsősorban a megváltozott körülményekkel, a szakszervezeteket sújtó új jogszabályokkal indokolták – egyebek mellett a szakszervezeti tagdíjak levonásának munkaadói egyoldalú megszüntetését, továbbá a tíz százalékos reprezentativitás előírását sorolták fel. A két nagy, oktatásban érdekelt szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete egyúttal a sztrájktárgyalások folytatását is kérte a munkaadói oldaltól, azaz a kormánytól.
A kormány nevében Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár válaszolt a szakszervezeteknek – nem spoilerezünk nagyot, ha elmondjuk: meglehetősen cinikusan elutasítva a munkavállalói oldal feltételeit.
❤︎ Szeretjük a bosszútörvényt! ❤︎
Maruzsa erősen nyitott, hiszen a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény eltörléséről szóló követeléssel kapcsolatban azt fejtette ki, hogy „a pedagógusok, valamint a nevelést és oktatást közvetlenül segítők 99%-a […] vállalta, hogy az új szabályrendszerben dolgozik tovább”, ezért
„a törvény visszavonása […] indokolatlan.”
A kormány már kifizette a pedagógusokat
A pedagógusok bérrendezésével kapcsolatban megfogalmazott követelésre (azonnali, 50%-os béremelés) a kormány képviseletében nyilatkozó Maruzsa
megállapította, hogy Brüsszel.
Az államtitkár szerint ugyanis „a magyar Kormány a vállalás rá eső részét 2022-ben és 2023-ban is kifizette, az Európai Bizottság eddig nem fizetett.”
VAN VÉLEMÉNYED ERRŐL A TÉMÁRÓL? ÍRD MEG NEKÜNK AZ ERRE A LINKRE KATTINTVA MEGNYÍLÓ KAPCSOLATFELVÉTELI LAPON! VÁRJUK HOZZÁSZÓLÁSODAT!
Ti akartátok a huszonnégyet!
Maruzsa Zoltán szerint a pedagógusoknak nem tetszett a 22-26 órás neveléssel oktatással lekötött munkaidő, és éppen „a szakszervezeti követeléseknek eleget téve” valósult meg a 24 órára „csökkentés”. (Míg Maruzsa Zoltánról tudjuk, hogy történész, azért érdekes lenne tudni, ki a matekos a csapatban.)
Éppen ezért
„a 22 órára csökkentés jelenleg nem aktuális.”
Ötelemű bérrendszer? Dehogy!
Az államtitkár szerint nincs szükség országosan egységes illetménytáblára, mert illetménysávok lépnek a helyébe, és mindenki a teljesítménye szerint lesz értékelve.
A legtalányosabb reakció talán arra a követelésre érkezett, amelyben a pótlékok és a megbízási díjak látható mértékű emelését követelik a szakszervezetek – ezt egy az egyben idézzük, mert nehéz belőle bármit is kiragadni:
A teljesítményarányos bérezés elve alapján a pedagógusok illetménye közötti különbség elsősorban a besorolási illetményben és nem a pótlékokban jelenik meg, de a bérek általános emelkedése az ehhez viszonyítva számolt pótlékok és megbízási díjak emelkedését is magával hozza majd.
(Felhívnánk a figyelmet, a „majd” szócskára, ami talán a kormány eddigi legkonkrétabb ígérete a bérrendezéssel kapcsolatban!)
Megtudhattuk, hogy a túlmunkát mindig is kifizetik a fenntartók, ahogy azt is, hogy nincs szükség a szakszervezetek által kért külön pénzügyi keretre a tanórákon, foglalkozásokon kívül ellátandó feladatok (versenyek, ünnepélyek, szalagavatók, kirándulások, stb. stb. stb) kompenzálására, mivel nem tartják indokoltnak, hogy „az illetmény csak a munkakörbe tartozó egyes feladatokat honorálja, és a munkaköri feladatok más csoportját pedig úgy tekintsük, mintha azok rendkívüli feladatok lennének, és így külön díjazást igényelnének.”
„Azt, hogy a munkavállalónak mi a feladata és mi nem a feladata, a munkáltató meg tudja határozni”
– írja az államtitkár.
A helyi differenciálással kapcsolatban a szakszervezetek azt kérték, hogy legyen külön fedezet erre, a helyi „jutalmazás”, premizálás pedig egy olyan intézményen belüli belső értékelés alapján történjen, amelynek szempontjait az alkalmazotti testület határozza meg. A szakszervezetek az alapbértömeg 10-15%-t javasolták így szétosztani.
Maruzsa Zoltán megnyugtató válasza szerint a teljesítményértékelés szempontjait egy nagyszerű BM-rendelet fogja majd szabályozni, és éppen azért, mert ez központi, jogszabályba foglalt és egységes lesz, garancia lesz az önkényes illetménymeghatározással szemben.
Nem törlik el, mert nincs is, és egyébként is a pedagógusok kérték
„A teljesítményértékelési rendszert még be sem vezettük, sajnálatos, hogy Önök máris az eltörlését követelik”
– írja Maruzsa Zoltán a teljesítményértékelési rendszer eltörlésére reagálva. A végső döfést a sokat kritizált 2022-es őszi BM-es kérdőív eredményeivel viszi be, mivel „megkérdeztük a pedagógusokat, 70%-uk teljes mértékben és többnyire egyetértett azzal, hogy a díjazásban fontos lenne a valós, értékelésen alapuló teljesítmény és a minőségi munka elismerése, illetve az ennek mentén történő differenciálás.”
Minden gyermekkel töltött munkaidő…. teljesítményértékelés!
Nem, nem ismerik el tanítással lekötött munkaidőnek, mert erről szól, erre van, ezért lesz a teljesítményértékelés!
Sztrájkjog? All systems go!
Maruzsa szerint az Alkotmánybíróság megvizsgálta, és minden rendben, nincs itt semmi látnivaló: az AB szerint minden az Alaptörvény és a nemzetközi szerződések rendelkezéseivel összhangban történik.
Európai normáknak megfelelő érdekegyeztetés? Már rég van!
Maruzsa Zoltán és a kormány álláspontja, hogy a „köznevelés területén az új pedagógus életpályáról szóló törvény az eddigieknek megfelelően biztosítja az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsba a köznevelésben foglalkoztatottak érdekeinek becsatornázását.”
Felveti, hogy van Köznevelési Munkaügyi Érdekegyeztető Tanács, és van Köznevelési Stratégiai Kerekasztal, és ezek nagyszerűen működnek. (Amivel sok mindenki egyetért, hiszen tele vannak kormányzati álcivilszervezetekkel, akik mind-mind legalább annyi szavazattal rendelkeznek, mint az így igen csak kevés hanggal rendelkező, valódi érdekvédők.)
Bankolás és jótanácsok
Nagyjából ez a reakció arra, hogy a kormány törölje el a reprezentációra vonatkozó, önkényesen és egyoldalúan meghozott szabályait.
A 10 %-os arány nem tekinthető magasnak
– mondja a szakszervezeti szervezési munkában bizonyára jártas Maruzsa.
„A jelenlegi bankolási lehetőségek mellett nem okozhat gondot a tagdíj szakszervezeteknek történő átutalása”
– nyilatkozza arra a felvetésre, hogy talán nem kellene egyoldalúan, csak az oktatást és még pár területet kiragadva ellehetetleníteni a kormánnyal éppen vitában álló szakszervezetek működését azzal, hogy mostantól az államkincstár nem fogja átutalni tagdíjaikat a kormány számára éppen kellemetlenül viselkedő szakszervezeteknek.
Nincs oktatási minisztérium
Hiszen amúgy is minden ugyanígy lenne, ha lenne. És egyébként is,
„számos európai országban működik hasonló modell alapján az oktatás igazgatása”
– írja Maruzsa, de sajnálatosan nem említette meg, mely országokban tartozik minden közszolgáltatás a rendészeti tárcához. Pedig izgalmas kérdés, mi sehogy sem találtunk ilyet.
Maruzsa Zoltán teljes levele:
A szakszervezetek válasza
Nem jutunk el hozzád – mert nincsenek millióink a FB-posztokra. Ezért iratkozz fel a hírlevelünkre, most, itt: