Hekkeld az irodalomórákat kreatív írással! – így csinálta Sulyok Blanka, és így csináld akár te is!

▶︎ Ebben a cikkben és a kapcsolódó videóinterjúban Sulyok Blankát kérdezzük arról, hogy került a faipari technikumba kreatív írás, és hogy miként eredményezett kisebb csodát ez a módszer a közösségben.
▶︎ A cikk alján megkértük Sulyok Blankát, adjon pár tippet azoknak, akik szintén kipróbálnák az eredetileg Lackfi János és Vörös István által egyetemi hallgatók számára kialakított módszertant.

Sulyok Blanka soha nem csinált titkot abból, hogy nem hajlandó mindent megtanítani, amit központilag előírtak. Így ahelyett, hogy a faipari suli csupafiú-osztályaiba hatalmi szóval beleverte volna a „kötelezőket”, bemagoltatta volna a bemagolni valókat, valami egészen meglepőt művelt: kreatív írás segítségével mutatta be az addig alulmotivált diákcsoportoknak, hogy micsoda óriási élmény szöveget alkotni.

A sikerélmény. Ez volt a legnagyobb eredménye annak a módszernek, amiről már egyetemen eldöntötte, hogy kipróbálja a diákjaival.

– magyarázza. Hiszen ha határozott, és erőszakos, akkor egy időre beleveri a diákokba az előírtakat, akik ezután persze alig várják majd, hogy elfelejthessék végre ezt a sok értelmetlen dolgot, amit megtanultattak velük. Ehelyett visszanyúlt ahhoz a kreatívírás-módszertanhoz, amit az egyetemen Lackfi János és Vörös István kurzusain ismert meg. És ami ezután következett, az tényleg hollywoodi filmekbe való. Megérkezett az említett sikerélmény.

Mint a reálintézményekben általában, a faipari technikumban sem kimondottan irodalomtanulás iránt égő vágyat érző diákok ültek a padokban. Sulyok Blanka az igazgatóval egyeztetve vágott bele a tervbe – már a felvételi elbeszélgetésen jelezte az intézményvezetőnek, hogy ezt szeretné csinálni, és ő szerencsére partner is volt. A diákok közönyét hamar felváltotta az érdeklődés, a meglepődés – és a sikerélmény, az alkotás szabadsága.

A kreatív írás meglepő hatása volt, hogy valóságos irodalmi pezsgés indult a korábban ilyen szempontból jóformán egyáltalán nem érdeklődő közösségben. Irodalmi kávéházakat szerveztek a diákok, a projektnek lett Facebook-oldala – és maga, Lackfi János is megtisztelte a társaságot: volt, hogy ő is közreműködött, volt, hogy segített a résztvevőknek. A diákok ellentmondásos témákat is feldolgoztak: a hajléktalanságról kialakult disputa vége az lett, hogy közös irodalmi kávéházak szerveződtek a Fedél Nélkül alkotóival.

A rengeteg „kötelezően előírt” tananyagot Sulyok Blanka ifjúság elleni bűnnek tartja. Ő ezért nem is volt hajlandó mindent megtanítani – a vaskos központi penzum helyett inkább kortárs szerzőket vitt be az óráira és a kreatív írással hozta meg a gyerekek érdeklődését az irodalom, a szövegalkotás iránt. Ezt nyugodt szívvel megtehette, hiszen a szóbeli érettségi anyagát, tételeit ő maga állíthatta össze – azaz diákjai ismeretében maga dönthette el, mi az a lexikális tudás, amit nekik a tizenkettedik osztályig meg kellett tanulni.

Ez azonban megváltozott.

„Most már az írásbeli érettségin is van olyan teszt, ami lexikális tudást mér” – utal a központi írásbelikre Sulyok Blanka. Így pedig kiszámíthatatlan, mit kérdeznek.

– mondja, és amíg ez a NAT és ez az érettségi szabályozás van érvényben, addig ő középiskolai magyartanárként nem szeretne tanítani.

Ez koránt sem volt egyszerű döntés számára.

Azonban Sulyok Blankát nem olyan fából faragták, hogy teljesen feladná. Most ugyanis gyógypedagógiát tanul.

„Szeretném a kreatív írást terápiás írásként a jövőben alkalmazni olyan diákoknál, akiknek komolyabb szövegértési, szövegalkotási nehézségei vannak” – mondja.