Egyre durvább körülmények között dolgoznak a futárok: szakszervezet alakul 

Önköltséges felszerelés, nulla betegszabadság, és az elmúlt évben érkező rengeteg külföldi munkavállaló miatt egyre alacsonyabb bérek, egyre durvább munkakörülmények sújtják az ételfutárokat.

Futárcégek és az „új rendszer”  

2018 tavaszán teljesen felborította az élelmiszer-kihordó piacot a magyar piacra betörő finn franchise, a Wolt megjelenése.

Hogy felvegye a versenyt, a már korábban is több étteremből szállító Netpincér, Netpincér Go néven új futárszolgálatot indított.  A két ételfutár cég mellett rövid ideig – a Covid-korlátozások farvizén – egy harmadik szereplő, a Bolt is a piacra lépett. Ez utóbbi – a másik kettőhöz képest lényegesen kisebb súlyú – futárszolgálat 2022 decemberében felhagyott az ételkihordással (maradt a kaptafánál és személyfuvarozással foglalkozik). 

Idén tehát hat éve működik ebben az új rendszerben az ételkihordás Magyarország nagyobb településein, ami felhasználói oldalról igencsak megkönnyíti az ételrendelést. A kék és a rózsaszín dobozban érkező étel felhasználóbarát módon jut az asztalra – nem kell végigbogarászni 4-5 étlapot, egyetlen felületen minden, a vegán kaják és a marhaburger is ott van a sushi és a pörkölt mellett. 

A rendszer azonban nem csak a megrendelői oldalon hozott újítást.

Míg korábban a futárok alkalmazotti jogviszonyban, jellemzően motorral szállítottak ki ételt és készpénzben rendezték a rendelés ellenértékét, addig az új platfromok katás egyéni vállalkozókat bíztak meg, akik rollerrel, biciklivel, egykerekű segwayyel, motorral, és autóval is szállíthattak – sőt páran egy ideig a rendszert meghekkelve még tömegközlekedéssel is próbálkoztak. A rendelés ellenértékét pedig a futároktól függetlenül, online fizetéssel egyenlítették ki a vevők a futárcég felületén.  

Sok fiatal és kevésbé fiatal úgy érezte, hogy ebben a rendszerben könnyen, sokat kereshet. Ha kellően elszántak voltak és nem rettentek vissza egy kis esőtől vagy hótól, esetleg a hétvégi munkavégzéstől, akkor ez akár így is lehetett. 

Mézesmadzag és a valóság 

A kisvállalkozói lét nehézségei persze már a covid alatt is jelentkeztek. A futárok – főleg a biciklis és motoros futárok – igen csak ki vannak és ki voltak téve az időjárási viszontagságoknak – nem is beszélve magáról a világjárványról, ami ezt a csoportot a nagyszámú kontakt miatt különösen erősen sújtotta. 

A két futár cég más-más fizetési rendszert vezetett be. Az egyik cégnél “shifteket”  (vagyis műszakokat) lehetett foglalni. A műszakfoglalásnak azonban komoly hierarchiája volt. Az applikáció ugyanis a teljesítményük alapján rangsorolta a futárokat.

Mivel a rendszer egyik cégnél sem igazán átlátható, a pontos működését maguk a résztvevők sem tudták – az azonban biztos, hogy a ledolgozott órák és az adott munkaóra alatt átlagosan kiszállított teljesített rendelés-arányszám befolyásolta a helyezést, amelyek alapján csoportokba sorolták a futárokat, ahol az 1-es csoportba tartozók választhattak először a „műszakok”, azaz a területek közül, a megmaradtakon a 2-es, majd a 3-as csoport osztozott, és így tovább. Télen ez nem jelentett problémát, volt műszak bőven azoknak is akik a 2-es 3-as csoportba kerültek. De amint beköszöntött a jó idő – és ezzel csökkent a rendelésszám – azok, akik nem 40 (vagy akár 50-60) órában tekertek, könnyen munka és pénz nélkül maradhattak.  

Ezzel szemben a a másik cég igen hamar felhagyott a műszakolós rendszerrel. Itt a futár kizárólag címpénz alapján kereste a kenyerét. Itt a rizikót az jelentette, ha egyszerre túl sok futár ment ki dolgozni, és a táskás ételkihordók csak “ültek üresben”, címre várva. 

A megszorítások 

2022 nyarán megszüntették a kata adózási formát és a cégként adózó futárok átkerültek az átalányadózás rendszerébe. Az adóterheik ezzel jócskán megnőttek. Emellett igen nagyarányú külföldi – közel keleti, észak-afrikai és kelet ázsiai – munkavállaló érkezett Magyarországra.  A bevándorlást az egyre terebélyesedő akkumulátoripar fűti, de a fülöp-szigeteki, vietnami, és más, harmadik országbeli munkásokból a vendéglátóiparba is jutott bőven.

Az egyik cég különösen nagy arányban alkalmaz olyan külföldi munkavállalókat, akik jellemzően – saját elmondásuk alapján – csupán pár évre érkeznek Magyarországra. Ők jellemzően helyi családi és párkapcsolati kötöttségek hiányában folyamatos munkát tudtak végezni.

Emellett a kiszolgáltatott külföldi munkavállalók rosszabb feltételekkel is hajlandóak voltak dolgozni és ezzel lejjebb nyomták a magyarországi futárok jövedelmét is. 

Akiket az ág is húz

Bár a futárok egyre inkább csak a hátrányát látják saját kisvállalkozó létüknek 2023. decemberében egy jogerős ítéletben a Kúria is úgy döntött a futár márpedig vállalkozó. 

A vállalkozói státusz miatt tehát a munka törvénykönyve sem védi a futárokat.

Betegség esetén a cég semmilyen juttatást sem fizet, sőt, ahol műszakfoglalás van, ott könnyen hátrébb is sorolódnak, ezzel még több pénzt veszítve, amikor visszaállnak a munkába. 

A balesetbiztosítás – ha van is – nem terjed ki a legjellemzőbb, általában kisebb sérülésekre. 

Mivel folyamatosan dolgozni kell a helyezés biztosítása érdekében, a más jellegű szabadságok kivétele is  nehézséget okoz. Az eszközamortizáció és más meghibásodások teljes egészében a munkavállalót sújtják, a hideg elleni védelemről is nekik kell gondoskodni – és egy esős, téli 5 Celsius fokos napon, bizony, nem elegendő egy bárhol beszerezhető esőkabát. 

Néhány futár – ez különösen jellemző a külföldi, harmadik országbeli munkavállalók egy részére – 

Ezek a szerződések azonban általában nem jelentenek negyvenórás bejelentett munkaviszonyt, és  további megkülönböztetést okoznak a vállalkozóként és flottatagként dolgozó futárok között.