Ezekben a napokban szabadul meg a NER újabb „gyanús” iskolaigazgatóktól
Eddig legalább kilenc intézmény esetében döntött úgy a minisztérium, hogy nem fogadja el az addigi iskolaigazgatók pályázatait. A kinevezések megtagadása mögött teljesen egyértelműnek tűnik a politikai szándék: jórészt azokat az intézményeket büntetik most, ahol a tantestületek, diákok, szülők a legaktívabbak voltak az oktatás reformjáért folytatott küzdelemben.
Menesztették a budapesti Kölcsey Gimnázium igazgatóját, akinek intézményéből polgári engedetlenkedés miatt bocsátották el azt az öt pedagógust – köztük a Tanítanék egyik alapítóját, Törley Katát –, akiknek a pere még most is folyamatban van. Fazekas Csabát a bíróság tanúként is meghallgatta a perben – az ő pályázatát is indoklás nélkül dobta vissza a minisztérium – annak ellenérte is, hogy sikeres intézményvezetői munkájához nem férhet kétség.
Egy esetről tudunk, ahol kiderült, mi lehetett a menesztés oka – és itt a tankerület a Szabad Európa értesülései szerint elismerte, a kifizetetlen túlórák ügyében indult perek miatt rúgták ki a székesfehérvári Vasvári Gimnázium igazgatóját. A tankerület azzal a megdöbbentően cinikus érvvel próbálja igazolni Horváth József menesztését, hogy nem értesült az igazgatótól a pedagógusok többletfeladatairól, amelyek kapcsán azok a fenntartó tankerületet perelték. A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor ebben az esetben inkább arra gyanakszik, hogy egy egyszerű, pitiáner bosszú állhat a háttérben, amiért nem volt sikeres a jó hírű intézmény.
A Tanítanék Facebookon kéri, hogy amennyiben hasonló esetekről tudomást szereznénk, jelezzük ezeket nekik – akár az erről szóló posztjuk alatt. De névtelenül is jelentheted, ha ez történik az iskolátokban, intézményeteken, a Vonalzó Bejelentő lapján, erre a linkre kattintva..
A Tanítanék jelenleg kilenc intézményvezetőről tudja, hogy hasonlóan járt:
- Szabó Péter, Alsójászsági Petőfi Sándor Általános Iskola;
- Cselik Ágnes, Kispesti Károlyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium;
- Horváth József, Székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium;
- Pogány Gyula, Szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium;
- Varga-Dudás Erzsébet, Csepeli Hermann Ottó Általános Iskola;
- Vargáné Andrási Edit; Csepeli Katona József Általános Iskola;
- Málek István, Csepeli Kölcsey Ferenc Általános Iskola;
- Vass Béla, Budapest XV. Kerületi Kontyfa Általános Iskola és Gimnázium;
- Fazekas Csaba, Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium.
Pilz Olivért kérdeztük a legújabb kirúgásokról:
„Magyarországon oktatási válság van, rengeteg tanár hiányzik a rendszerből, ami egyre nehezebben látja el a legalapvetőbb feladatait is. Az igazgatók kinevezésén azonban jól látszik, hogy nem szakmai szempontok döntenek a kinevezésekben, hiszen olyan igazgatóktól szabadulnak most meg, akik a pedagógusok, a diákok és a szülők megelégedésére dolgoztak.”
– mondta a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója. Pilz elmondta: jellemzően ezek azok az intézmények, ahol a kollégák hangot adtak a véleményüknek, ahol kiálltak a jogaikért – akár sztrájkkal, akár polgári engedetlenséggel, akár a jogszabály szerint kijáró túlóradíjak kifizetéséért indított perekkel.
„Ezeket a kifogásolható döntéseket – nagyon ügyesen – mindig nyár közepére időzítik, amikor a tantestületek szabadságra mentek” – mondja Pilz Olivér. Éppen azért teszik ezt, hogy ne tudjanak az érintettek összefogni, minél nehezebb legyen az érdekérvényesítés. Pedig fontos lenne, hogy fenntartsák a nyomást.
Jellemzően most is olyan pályázatokat utasítottak el, ahol egyetlen ember pályázott. Ilyen esetben rendszerint egy évre kineveznek egy megbízott igazgatót – ez gyakran az intézmény egyik igazgatóhelyettese szokott lenni. Ritkábban kívülről hoznak egy megbízott intézményvezetőt – ez valószínűleg majd a későbbi kiszemelt intézményvezető lesz, többször láttunk már ilyet az elmúlt időszakban – mondja Pilz Olivér.
Tartsuk fenn a nyomást!
Fontos fenntartani a nyomást a fenntartón – és az is fontos, hogy a meneszteni kívánt intézményvezető mellé álljanak a szülők, a pedagógusok és a diákok. Több olyan eset is történt a közelmúltban, hogy a helyi közösség felháborodásának, összefogásának hatására megváltozott a fenntartói döntés és visszahelyezték a korábbi vezetőt a pozíciójába – de ezekben az esetekben a helyi közösség összefogására és komoly érdekérvényesítő tevékenységére volt szükség ehhez.
Gyűjtsenek aláírást, indítsanak petíciót a szülők, pedagógusok, és természetesen támogassák a korábbi igazgatót abban, hogy az adjon be egy újabb pályázatot. Ez alatt helyezzenek nyomást a fenntartóra, álljanak ki mellette. Értesítsék az öregdiákokat, igyekezzenek ők is nyomást gyakorolni az intézményre.
A következő egy éven áll az, hogy sikerül-e megvédeni az eddigi, sikeres intézményvezetőt.
Miért tartunk itt?
A kormány már Kásler Miklós emberminiszter óta dolgozik azon, hogy teljesen elzárja a különböző érdekcsoportok beleszólását a kinevezésekbe. A kormány központosította az intézményvezető-kinevezési folyamatot – miniszteri hatáskörbe utalva azt. A kereszténydemokrata Semjén Zsolt nevéhez fűződő jogszabálymódosítással már a nevelőtestületek véleményezési jogát is elvették – és a kormány már indoklási kötelezettséggel sem rendelkezik.