Úgy tűnik, Magyarországon makacsul tartja magát a hit, hogy a szabad iskolaválasztás és a magasabb színvonalú oktatás kéz a kézben járnak. Pedig a szabad iskolaválasztás jelenlegi formájában sokkal inkább szolgálja az egyenlőtlenség bebetonozását, mint annak a megvalósulását, hogy minden gyerek a neki megfelelő oktatást kapja. Ráadásul a családok többsége számára valójában még csak nem is szabad.
Könnyen úgy tűnhet, hogy a magyar közoktatás reformjáért és a tarthatatlan állapotok megszüntetésért folytatott harc motorjai eddig az elitgimnáziumok tanárai és diákjai voltak. Azonban a legnívósabbnak tartott magyar közoktatási intézmények jelenleg sokkal inkább érdekeltek a status quo fenntartásában, mint egy modern, gyermekközpontú és egyenlő hozzáférést biztosító közoktatás létrehozásában. Ez pedig hosszú távon kizárólag a regnáló hatalomnak jó.
A sajátos nevelési igényű diákok oktatásával ma ugyanaz a helyzet, mint az oktatás egészével: papíron minden rendben. A valóságban viszont diákok ezrei nem jutnak hozzá a speciális ellátáshoz, amire szükségük volna ahhoz, hogy felnőve esélyük legyen dolgozó és adót fizető állampolgárként teljes életet élni.
Az otthonoktatás a koronavírus-járvány óta sokaknak csenghet rosszul – miközben sokan a legkülönbözőbb okok miatt választhatják ezt a megoldást. Az új jogi szabályozás nem könnyíti meg azoknak a dolgát, akik ezt az utat választanák – pedig már most is vannak, akik csak otthonoktatással juthatnak megfelelő minőségű oktatáshoz.
Még mindig él a sztereotípia, hogy az oktatásban dolgozók számára a nyári szünet nem más, mint három hónapnyi láblógatás. Esetleg némi táboroztatással fűszerezve, ahol még fizetnek is tanároknak, miközben ők ingyen nyaralnak. A valóság persze közel sem ennyire rózsás, de hogy igazán pontos képet kapjunk, összeállítottunk egy kérdőívet, amit a cikk végén találsz.
Durvul a helyzet a brit szigetek oktatásában: egyáltalán nem kizárt, hogy folytatódhatnak a sztrájkok ősszel. Tapintható a feszültség – és már első látásra is sok a párhuzam a magyar problémákkal.
Kevesen vannak tisztában azzal, mit jelentenek a közoktatásban zajló folyamatok a gyógypedagógusok számára, akik többnyire még az áltagosnál is nehezebb körülmények között dolgoznak, miközben a munkájuk presztízse sokszor még az átlagosnál is alacsonyabb.
Romániában kompromisszummal ért véget a három hete tartó munkabeszüntetés, aminek több ponton is sikerült érezhetően kizökkentenie a tanév rendjét, várhatóan elmaradnak például a szóbeli érettségi vizsgák. Annak próbáltunk utánajárni, mi az oka annak, hogy a romániai tanárszakszervezetek időről időre Magyarországról nézve lenyűgöző hatékonysággal tudják megmozdítani az ottani pedagógustársadalmat, ami sok szempontból hasonló problémákkal küzd, mint nálunk.