felvételi

Bár 2023-ban jogilag megszűnt a minimumponthatár, amivel be lehet jutni a felsőoktatásba, gyakorlatilag az mégis létezi... S van, ahová elég is!

Ha az állam úgy véli, hogy a fiatalok és a családok nem jó döntéseket hoznak, akkor leginkább azon kell az illetékeseknek elgondolkozniuk, hogy mit tehetnek azért, hogy az általuk jobbnak tartott alternatívák vonzóbbak legyenek.

Összefoglaló az év legfontosabb oktatási történéseiről és a Tanítanék Mozgalom tevékenységéről.

A középiskolai felvételi időszaka nem csak a résztvevő diákok és családjuk számára megterhelő, de a pedagógusok számára is.

A szerző ütközteti véleményét a "8-6-4 a lefölözés kódja" című korábbi cikkünkben megjelentekkel.

Régi vesszőparipám, hogy a nyolc-, hat- és négyosztályos gimnáziumok párhuzamos engedélyezése egy elhibázott döntés volt.

Jelentkezők hiányában rengeteg tanári szakot nem indítanak el az egyetemek – amit igen, azokra pedig többnyire alacsony a bejutási ponthatár. Mindeközben a kormánypropaganda szerint sosem volt ilyen vonzó a pedagóguspálya...

Mit jelent a középiskolai felvételi a gyerekeknek és családjaiknak? Mennyi lelki és anyagi terhet? Tudja ezt mindenki vállalni – egyenlők a feltételek?

A kormány mindenáron igyekszik a szakképzés felé tereli a gyerekeket – ebben több gimnáziumi igazgató is segítségére van.

A belügyminiszter a kompetenciamérést a tanulók egyéni teljesítményének értékelésére használná – pedig az arra nem alkalmas.