Hogyan is lehetne sikeres az autista gyerekek iskolai integrációja, ha a sokszereplős történet egyik szereplője sincs felkészítve rá?

A Tanítanéknak fontos a pedagógiai jógyakorlatokat bemutatása, illetve az iskolahasználók lelki jólléte is. Ezért több alkalommal szerveztünk az erőforrások felkutatására koncentráló irodalomterápiás eseményt, melyeket Berta Bea irodalomterapeuta vezetett.

Az "atipikus tehetség”-nek nevezett gyerekek köré olyan szervezetet kell építeni, amelyben ők otthon érzik magukat.

Amíg sem technikai háttér, sem felelősségvállalás nem társul a szabályhoz, sokan csak legyintenek: újabb felesleges próbálkozás a diákok kontrollálására...

2024-ben, a kegyelmi ügyet követően valami régóta nem látott mozdult meg a magyar társadalom mély, politikai ösztönrendszerében: sokan vágtak bele a magyar közéletbe érdeklődésből, meggyőződésből, vagy csupán azért, mert érezték, hogy valami más.

2025-re egyértelművé vált, hogy az eddigi politikai, társadalmi, gazdasági, oktatási irányzat kudarcot vallott. Váltani kell… Ebben jelentős szerep hárul a pedagógusokra.

Ha az lenne a probléma az ének-zene oktatásával, hogy a gyerekek nem jutnak hozzá a dalszövegekhez, vagy olyan szívesen énekelnének, de nem tudják, mit lehet, ez a könyv megoldás lehetne. Jól tudjuk azonban, hogy a helyzet nem ez.

A kormány úgy nyúlna bele a pedagógusképzés tartalmi szabályozásába, hogy a se nem nemzeti, se nem alaptantervnek nem nevezhető (viszont kormány- és NER-kompatibilis) NAT szellemében „készítse” fel a leendő pedagógusokat a munkájukra.

Kinek az érdekeit képviseli az államtitkár?

Őszinteségre van szükségünk, nem propagandára!