32.7% – ennyivel nő Orbán szerint a pedagógusfizetés januárra, de vajon lesz-e ennyi?

A kormány december 21-én valóságos ígéretcunamit zúdított a pedagógusok nyakába: Maruzsa államtitkár a sztrájktárgyalásokon, Orbán miniszterelnök pedig évi szokásos egyetlen sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy 32 százalékkal emelkedhet a pedagógusok bére januártól. No de mire számíthatunk januártól?

A kormány december 21-én valóságos ígéretcunamit zúdított a pedagógusok nyakába: Maruzsa államtitkár a sztrájktárgyalásokon, Orbán miniszterelnök pedig évi szokásos egyetlen sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy 32 százalékkal emelkedhet a pedagógusok bére januártól. No de mire számíthatunk januártól?

A szakszervezetek sztrájktárgyaláson kapták az információt Maruzsa Zoltántól, hogy a jövő évtől, azaz akár már január elsejétől 32.7 százalékkal nőhet a pedagógusok bére. Orbán Viktor pedig sajtótájékoztatón jelentette be, hogy

És hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, álljon itt egy kormánypárti lap linkje. Bár az emelésnek ez a mértéke igen csak elmarad az évek óta változatlanul követelt 50 százaléktól, kétségtelenül előrelépést jelent — vagy jelenthetne. További izgalomra ad okot az az orbáni ígéret is, hogy „ha megjön az ominózus levél, majd a következő évtől egy hasonló mértékűt [emelnek], és így tovább. Végül nyolcszázezer forint körül lesz a tanárok bruttó átlagkeresete – fejtette ki Orbán Viktor”.

Ugyanakkor igen csak fontos az a

szócska, ami mindkét helyen — a sztrájktárgyaláson és a sajtótájékoztatón is — elhangzott. És ezt a szócskát egy egész lista követheti, amire érdemes lesz odafigyelnünk a következő hónaptól. Ezekről beszélünk:

1. Ki

Orbán maga mondta („árulta el”, ahogy a Magyar Nemzet fogalmaz), hogy mindez akkor léphet életbe, „ha Brüsszel jóváhagyja”. Hogy mit kell jóváhagyjon „Brüsszel”, az nem feltétlen derül ki az elmondottakból — és ezzel már volt probléma a múltban, amikor a pedagógusok béremelését olyan — gyakran nem emlegetett — apróságoktól tette a magyar kormány függővé, mint a jogállamisági követelményeknek való megfelelés, vagy éppen a magyar bíróságok függetlenségével kapcsolatos problémák.

De azt is tudjuk, mert a szakszervezeti vezetőknek elmondták, hogy a béremelésnek ebből a köréből kihagyják a technikai dolgozókat, akiknek most a bérminimum- és a minimálbéremeléssel kell beérjék.

2. Mennyi

A Magyar Nemzet szerint a miniszterelnök azt is elárulta, hogy „a jelenleginél (tíz százalék) jóval jelentősebb tanári béremeléshez” kell ez a levél „Brüsszeltől”, és ez a félmondat nagyon nem viselkedik jól, sem nyomtatásban, sem sehogy. A „jelenlegi” ugyanis minden volt, csak nem tíz százalék.

Az a szeptemberi „béremelés”, amit a kormány annak harangozott be, a legtöbb kollégánál az öt százalékot sem érte el. Ez nem volt titok, tele volt vele a sajtó, és mi is írtunk erről korábban. A kormány úgy magyarázta ezt, hogy a bértömegnövekedés elérte a tíz százalékot, és részéről ez így rendben is van. Mi viszont felmértük a kérdést, és úgy találtuk, hogy valószínűleg a gyakornoki béreket tornászták fel a 440 ezer forintos szintre (ezeket egyébként a mostani ígéret szerint januárban 560 ezer forintra kellene emelni), míg a többség béremelése a tíz százaléknak a közelébe sem ért — de azért ezt sikerült 10 százalékos béremelésként kommunikálni a kormányzati sajtóban:

Azt is megmutattuk szeptemberben, hogy

Ennek fényében kell értékelni a merész ígéretet. És van is okunk tartani attól, hogy nem lesz általános a 32.7 százalékos emelés.

3. Bértömeg

Ahogy a sztrájktárgyalásról kilépő Totyik Tamás a PSZ és Nagy Erzsébet a PDSZ képviseletében elmondták, a 32.7 százalék álláspontjuk szerint valójában csak a bértömegre vonatkozik. Azaz ebbe a keretbe értik például a pótlékok emelését is — ezeket a kormány programszerűen bérként igyekszik eladni, holott a pótlék nem a bér része, nem is feltétlen érint mindenkit minden pótlék, és mint olyan, bármikor elvehető.

Fontos tudni, hogy a bértömeg-növekedés százalékos értékével házal-e a kormány, mivel a szeptemberi esetben is arról volt szó — ennek lett a következménye az, hogy az érintettek túlnyomó része nem kapta meg a máig nagy hangon ismételgetett tíz százalékot.

4. Miből

Az sem mindegy, miből számolják a béremelést. A szakszervezetek tájékoztatása szerint az hangzott el a sajtótájékoztatón, hogy a novemberi illetményekből lenne ez a kalkuláció. Csakhogy abban már benne van a szeptemberi alacsony összegű emelés, és persze az sem derül ki, hogy a pótlékokkal növelt összegből, vagy csak az alapilletményből számolják majd a…. ki tudja mekkora százalékot.

És akkor még nem is beszéltünk a minimálbér-emelésről sem: a 2024-es minimálbér 15, a bérminimum 10 százalékkal emelkedett. Ezek kötelező emelések minden magyar munkáltató számára, így a kormány, mint munkáltató számára is, azaz ez nem valamilyen kegy, vagy eredmény. Ami e fölött van, csak azt illene úgy számolni, mintha a kormány valamilyen valódi bérfejlesztést hajtott volna végre.

5. Teljesítményértékelés

Bár nem azonnal, januártól, de a jövő évtől be szeretné vezetni a kormány a sokat emlegetett teljesítményértékelést is. Ennek „társadalmi egyeztetésre” bocsátott tervezetében szerepel egy olyan lehetőség is, amit „negatív eltérítésnek” hívnak. Ez arról szólna, hogy — az eddigi gyakorlattól eltérően — lehet majd csökkenteni is a renitens, nem megfelelően teljesítő pedagógus bérét.

Amennyiben bértömeg-növekedésről szól a belengetett 32 százalék, akkor bizony ez a fura rendszer komolyabb különbségeket is előidézhet majd a kollégák között. És mindez úgy történik, hogy korábban határozott ígéretet kaptak a szakszervezetek arra, hogy ilyesmi nem történik.

Levelet kapnunk jó lesz

A sort lehetne még folytatni, de összefoglalóan nagyjából a következőekre számíthatunk:

• ha kapunk egy levelet „Brüsszeltől”, lesz béremelés,
• ami várhatóan egy bértömeg-emelés lesz, és egyénenként nem valószínű, hogy eléri majd a belengetett 32.7 százalékot.
• nem tudjuk, miből és hogyan számolják a fizetésemelést, mivel az előző emelést is máig 10 százalékosnak kommunikálják, holott a munkavállalók 92 százalékánál nem éri el azt.
• ha „Brüsszel” megírja levelét, elindul egy hároméves folyamat, aminek a végén ott áll a cél, a diplomás átlagfizetések 72 százaléka (igen, ez hangzott el, nem a nyolcvan).

Nem marad más, mint hogy „Brüsszelnek” üzenjük innen:

[frame]

[/frame]