Minisztériumi útmutató készült a nem állami iskoláknak, hogy ne büntethessék meg őket
Személyesen Maruzsa Zoltán államtitkár küldött sorvezetőt a nem állami fenntartásban működtetett intézményeknek, hogy ne járjanak úgy, mint a mai napig a létéért küzdő soproni Csillagrét Waldorf Iskola, ahonnan két évnyi állami normatívát vont el a Magyar Államkincstár.
A Telex szerezte meg azt a levelet, amiben a közoktatásért felelős államtitkár arról tájékoztatja a nem állami fenntartású intézményeket, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) „olyan hibás gyakorlatot tárt fel, ami miatt a fenntartóra büntetést kellett kiszabni”. Maruzsa Zoltán szerint a tájékoztatót azért állították össze, hogy a fizetős oktatási intézmények jogszerűen tudják előírni a fizetési kötelezettségeket, és ezzel elkerüljék a szankciók kiszabását.
NEKED IS VAN TÖRTÉNETED? VAN OLYAN FONTOS ÜGY A HELYI ÓVODÁBAN, ISKOLÁBAN, AMIT SZERETNÉL ELINTÉZNI, DE NEM SIKERÜL? VAN MEGOLDÁS!
1. Írj nekünk az erre a linkre kattintva megnyíló kapcsolatfelvételi lapon!
2. Alakíts helyi kockás kört, és mi összekötünk a Tanítanék szervezőivel!
A soproni intézmény kálváriáját az okozta, hogy a MÁK szerint nem volt megfelelő a szülőkkel aláíratott adományozási szerződés, ami elvileg azt „sejtette”, hogy elküldik azokat a diákokat, akik anyagi okok miatt nem tudják fizetni a hozzájárulásokat. A Csillagréttől annak ellenére is elvonták az állami normatívát, hogy ilyen esetre nem volt példa az intézményben.
Csakhogy a Csillagrét esete egyáltalán nem egyedi: egy sor nem állami fenntartású intézmény használta évek óta ugyanazt az adományozási szerződést, mint ők. A Telex olyan példákat emel ki, mint hogy a szülőknek nem a köznevelési intézmény, hanem a fenntartó számára írnak elő befizetési kötelezettséget, vagy hogy „adomány” kötelező befizetését várják el a fenntartó alapítvány számára. Maruzsa szerint vélelmezhető, hogy az intézmények összekeverik a tandíj és a fizetési kötelezettség fogalmát – hiszen előbbi esetében a tanuló után nem járhat normatív támogatás.
A minisztérium tájékoztatója ugyanakkor nem segít azokon az intézményeken, ahol már történt elvonás, retorzió. Ahogy talán az is hasznos lett volna, ha a tájékoztató mellett egy szerződésmintát adtak volna közre.
A Telex által megkérdezett jogi szakértő szerint a szerződésminta készítése azonban nem egyszerű: a probléma elsősorban abból adódik, hogy a kérdést szabályozó jogszabályok hanyagul lettek megfogalmazva – éppen ezért buktatókkal vannak teli. Valószínűleg ez is az oka annak, hogy nem készült az intézmények által használható mintadokumentum.
De… miért?! Miért nem iratkoztál fel a hírlevélre? Egyre nehezebb eljuttatni hozzád a cikkeinket… Itt tedd meg: