A nyelvvizsga-mérleg két serpenyője (2019. 02. 08.)

A középiskolákban már javában zajlanak a végzősök érettségire és továbbtanulásra való jelentkezései. Az ezt követő évfolyam lehetőségeit azonban jócskán beszűkíti az a 2014 óta ismert jogszabály, mely szerint 2020-tól az egyetemi felvételnek feltétele lesz a középfokú nyelvvizsga megszerzése¹. Nyilván ismert ez a kormány számára is, hiszen ezt a minden megalapozottságot nélkülöző, az ombudsman szerint is az alapjogokat sértő döntést ők hozták. Mégis az érintettek és családjaik hiába érdeklődnek az Oktatási Hivatalnál vagy az Emberi Erőforrások Minisztériumánál az ezzel kapcsolatos részletes szabályokról. Néhány napja sajtóértesülések alapján felröppent az a hír, hogy elhalasztják ennek az intézkedésnek a bevezetését. Sokan lélegeztek erre fel. (Mellékesen ugyanennek a lehetőségét állította képviselőink jelenlétében a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár egy tavaly nyáron, Miskolcon megrendezett szakszervezeti fórumon is.) A kormány kiábrándító cáfolata azonban nem váratott sokáig magára…

De hogy is van ez? Miért jó ez a rendelet a kormánynak? És hogyan hat ez a továbbtanulókra és az egyetemekre? Mi kerül a mérleg két serpenyőjébe?

Mindenekelőtt szögezzük le, a nyelvtudás társadalmi, gazdasági, kulturális, multikulturális hasznosságát egy pillanatra sem kérdőjelezzük meg – DE a nyelvtudásnak vannak előfeltételei! Pl. egy jól működő közoktatás, benne hatékony nyelvoktatással…

Szóval egyik oldalról ott vannak a gyerekek – eltérő képességgel és lehetőségekkel, szociális háttérrel. A közoktatási rendszer jelenleg sajnos nem biztosítja a diákok többsége számára a megfelelő színvonalú és hatékony nyelvoktatást, így illúzió a felsőoktatási bemeneti követelményként elvárt nyelvtudási szint. (Egyébként az érvényes kerettantervek szerint az iskolák nem is kötelesek biztosítani a középfokú nyelvvizsga felkészítést!) De ez a döntés leginkább éppen azokat rekeszti ki a továbbtanulásból, akik családi-, szociális hátterük miatt vannak nehéz helyzetben, így növelve tovább Magyarország egyik legégetőbb problémáját, a társadalmi egyenlőtlenséget.

A bevezetőben említett részletes szabályok hiányában az sem világos, hogy mi lesz azokkal a tanulási nehézséggel (akár csak atipikus nyelvtanulási képességgel rendelkezőkkel), akik nem képesek a nyelvvizsga letételére. Sokakat eddig felmentettek a nyelvi érettségi vagy annak egy része alól, mi lesz az ő továbbtanulásukkal a jövőben? 

A gimnazistákkal szemben hátrányban vannak a szakgimnáziumi tanulók, s a szakközepesek lehetetlen helyzetét már kár is felemlegetni. Hol van itt az esélyegyenlőség?

És ha már a diákokkal kezdtük, akkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ugyanez a rendelet kötelezővé teszi az emelt szintű érettségit is, ami tovább ront a túlterheltségükön.

Ugyanebbe a serpenyőbe kell tennünk az iskolákat, az egyetemeket is, hiszen ezek az intézmények a gyerekekért vannak, egy oldalon kell állniuk. Ha a nyelvvizsgával nem rendelkezők kiesnek a felsőoktatásba jelentkezők köréből (ők a jelenlegi létszámnak kb. a 40 százalékát teszik ki), akkor sok egyetem ellehetetlenedik. Legrosszabb a helyzete a kisebb vidéki egyetemeknek, de a „kevesebb fóka” (ill. gólya) elv alapján valószínűleg általános lesz a színvonalesés, hiszen alacsonyabb pontszámmal is be lehet majd jutni (a nyelvvizsga birtokában) a kezdetben ugyanannyi helyre. Kezdetben! Mert ne legyenek kétségein afelől, hogy a férőhelyek száma központilag (újra) meg lesz kurtítva – az „igényekhez igazodóan” (egyes egyetemek meg bezárva). Még kevesebb óvónő, tanár, gyógypedagógus, diplomás ápoló… fog végezni.

És mi kerül a másik serpenyőbe? A pénz, illetve annak hiánya: kevesebb egyetemista, kevesebb intézmény = olcsóbb felsőoktatás! De itt a helye a kormány „kiművelt emberfők melletti mérhetetlen elköteleződésének” is! Mindent megtesznek azért, hogy a magyar tudjon idegennyelveket (is)! Már csak az ösztönzés hiányzott! Úgy tűnik, hogy országunk vezetői szerint egy megátalkodott lusta nép vagyunk, önszántából senki nem hajlandó tanulni és dolgozni, meg rájönni arra, hogy milyen jó is az, ha nem csak magyarul tudunk beszélni. Ezért kell a kormányzati „kényszerítés”. Nem volt elég motiváló, hogy eddig is kötelező volt az idegennyelvi érettségi. Az sem tűnt fel fiataljainknak, hogy a továbbtanulásnál eddig is többletpontok jártak a nyelvvizsgáért. Sőt, a statisztikák szerint, akik rendelkeztek ezzel, azok szinte biztosan be is jutottak az egyetemre. (Ez nemcsak a többletpontok miatt van így, hanem pont fordítva: azok képesek könnyebben levizsgázni, akiknek egyébként is jobbak az élethelyzetükből, középiskolájukból fakadó esélyeik.) Aztán a diploma megszerzése után azok jutottak a legjobb munkahelyekhez (jól fizető multikhoz), akik nyelvtudással (ez persze nem egyenlő a nyelvvizsga bizonyítvánnyal!) rendelkeztek.

Ja, és még egy nyomós érv: CSAKAZÉRTIS! A kormánynak mindig igaza van! Döntésük vitathatatlan… A vitatott jogszabály megalkotása után pár évvel végeztek egy felmérést a kérdéskörben, s 2018-ban el is készült a nyelvoktatási-statégia. A szakértők „méltatták” is: ötletbörze, közhelygyűjtemény, átgondolatlan, sekélyes, valós megoldás fel sem sejlik benne…

Nos, ezek állnak egymással szemben. Mindenki eldöntheti, merre billen a mérleg nyelve?

A CKP már a kezdetektől követeli a rendelkezés megváltoztatását, és javaslatokat is tett a nyelvtudás fejlesztése érdekében. Ezek legfontosabbika, hogy szükség van mind az általános, mind a középiskolai, mind pedig a felsőoktatási nyelvtanítás és nyelvtanár képzés alapvető megújítására. Ez elsősorban módszertani kérdés, nem pedig óraszámbeli.

Majd, ha ez megvalósult, akkor 5-10 év múlva újragondolhatjuk a nyelvvizsgakérdést. Addig a felsőoktatási intézmények autonóm módon, maguk dönthessenek a nyelvvizsga bemeneteli követelményéről. Általánosan, minden továbbtanulótól, viszont legfeljebb az alapfokú szint várható el reálisan a jelen helyzetben.

Elég volt a mártírgenerációkból! Ha sokáig várat magára a visszakozás, akkor reménytelenségükben tehetséges fiatalok tömegei fognak már most lemondani a továbbtanulás lehetőségéről!²

1. A szabályozást végül eltörölték, sőt sok egyetemen már a diploma megszerzésének sem feltétele a nyelvvizsga. ↩︎
2. A folytatásban az államtitkár reagált a kifogásokra. Az ehhez kapcsolódó cikkünk itt olvasható. ↩︎