szeptember 5. Jelentkezés őszi érettségire
A Tanítanék Mozgalom hírfelülete
szeptember 5. Jelentkezés őszi érettségire
A Tanítanék Mozgalom hírfelülete
szeptember 5. Jelentkezés őszi érettségire
írta: Dömsödy Andrea, a Könyvtárostanárok Egyesületének alelnöke
Hamarosan kezdődik az iskola. Erre való hangolódásként és szakmai inspirációként is néhány elgondolkodtató cikket ajánlok. Mi mást is tehetne egy iskolai könyvtáros…?
A nyár közepén 540 folyóiratcikket tekintettem át “hivatalból”. Ezek között számos olyat olvastam, mely szerintem a legtöbb pedagógus figyelmére érdemes. Ezekből adok közre most nem minden részletükre kiterjedő, szubjektív kiemeléseket.
A Kovács Máté Alapítvány Nívódíj Tanácsadó Testülete minden évben az előző naptári évben megjelent folyóiratok cikkei közül egyet tüntet ki. Egyet, ami valamilyen szempontból kiemelkedik, hozzájárul a könyvtártudomány, a könyvtári szakirodalom fejlődéséhez. A testület tagjaként (a Könyvtárostanárok Egyesülete képviseletében) már negyedik éve feladatom a pedagógiai és a humán – társadalomtudományi lapokban megjelent tágan értelmezett könyvtári tematikájú írások becsatornázása a Testület munkájába. Az OPKM és a FSZEK szakirodalmi adatbázisaiban leválogattam mindent, ami közvetlenül szólt a könyvtárakról, vagy az olvasásról, információs műveltségről, tudományos publikálásról. Ez 540 cikk volt 2024-ben. Ezek közül 59-et ítéltem, könyvtári szakirodalomnak, de egyes esetekben a díj gyűjtőkörén kívül eső cikkek elolvasását sem tudtam megállni.
A korábbi évekhez hasonlóan számos publikáció foglalkozik a szövegértés és az olvasási szokások, olvasásnépszerűsítő programok témájával. Szép számban vannak könyvtár-, könyv- és olvasástörténeti írások és nem hiányzott a nyílt tudomány témája sem. 2024-ben növekedett a mesterséges intelligenciával, a közösségi médiával és a tudományos publikációs tevékenység mérésével foglalkozó publikációk száma. Papp István, a könyvtáros szakma meghatározó alakjának halála miatt nagyszámú perszonália is megjelent. Ezek mellett viszont számos egyedibb témáról is olvashatunk (könyvtári cenzúra, társadalmi hasznosság, könyvtárosképzés, könyvtárépítészet, könyvfesztivál). Az előző évhez képest mind a publikációk száma, mind a látókörbe került folyóiratok száma növekedett. 2024-ben a gyűjtésembe került könyvtártudományt közvetlenebbül is érintő 59 cikket 21 folyóirat publikálta. (2023-ban 22 cikket 14 lap.)
És most következzenek a kiemeléseim! A cikkek bibliográfiai adatai és linkje a témakörök leírásának végén találhatók.
Tekerje végig a fejezetcímeket és keressen érdeklődéséhez illőt!
Z. Karvalics László azt mutatja be cikkében, hogy értelmezésében, milyen oktatási helyzeteket támogat az MI és miket nem. Mindezt a tőle megszokott módon információelméleti nézőpontból. A technológia információ- és tudásműveleteket (információs viselkedést) támogat az egyszerű adatvadászattól az összetett tudásműveletekig, vagyis komplex információ- és tudáskörnyezetet teremt. Az internet elterjedése elhozta az oktatásnak a friss és érdeklődés szerint elérhető tartalmak kihívását, de a mennyiség és a technológia fejlődésével strukturálatlan, megbízhatatlan és felesleges tartalmak árasztanak el, így erőteljesebben mutatkozik az igény a hagyományos tudásvalidálás iránt.
Ebben a digitális környezetben az MI-t tudásprotézisnek nevezi, mert “Megnövelik az emberi tudáskezelési kapacitást, de a műveletek indítása és az eredmények visszaillesztése a tudástérbe továbbra is emberi választásokon és döntéseken keresztül aktualizálódik.” (16. p.) Ebből pedig azt a következtetést vonja le, hogy sem a pedagógust, sem a szülőt nem szoríthatja ki a MI. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az iskolának nem kell változnia, nagyon is. A passzív befogadó tanulóképet mindenképpen le kell vetkőzni – írja.
A tanulás során sok mindent nem tud az MI elvégezni. Például a jelentésadás aktusa nem algoritmizálható. Továbbá az emlékezés is több mint mechanikus tárolás, hiszem pl. emberi tevékenység, hogy mit keres vissza. És sorolja tovább a feldolgozás, döntés lépéseiben az MI vs. ember szempontokat, majd kitér ugyanerre az érzelmi és a pszichomotorikus mezőre nézve is.
Az MI és az oktatás viszonyának alakulásában a szerző 3 diskurzust ajánl a figyelmünkbe:
1. Az MI-műveltség (AI-literacy)-nek az információs műveltséghez kapcsolódóan az oktatásban is meg kell jelenni, de figyelembe kell venni az AI-alignment (MI-összehangolás) gondolatokat is, mely abban segít, hogy az ember-gép rendszerek humán oldala visszakapja az őt megillető súlyt.
2. Meghatározó lesz a jövőre nézve, hogyan alakul a tudástér újrarendezése. Az emberi támogatásigényhez hajolnak újabb rendszerek vagy nagy teljesítményű megoldások keresik az értelmes felhasználás lehetőségét.
3. AI for IA (Artificial Intelligence for Intelligence Augmentation: mesterséges intelligencia a humán intelligencia-teljesítményért) “Az ‘érettebb, kész’ elmék számára egyre több automatizált megoldás állhat csatasorba.”
Az utolsó idézetre csatlakozva a cikk megerősít abban, hogy az információs műveltség az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kell kapjon az oktatásban. Bármi is jön az MI-vel, az MI után, az információval való munka értése és magas szintű művelése segít egyénként és társadalomként boldogulni. Vigyázzunk könyvtárainkra és könyvtárostanárainkra! Használjuk őket ezen gondolatok értelmezésére, alkalmazására is!
Fodor János művéből még később is emelek ki gondolatokat. Itt most kettő álljon kommentár nélkül:
Fodor, J. (2024). Az irodalom digitális megközelítései. Könyv és Nevelés, 25(1), 7–22. https://epa.oszk.hu/03300/03300/00040/pdf/EPA03300_konyv_es_neveles_2024_01_007-022.pdf
Z. Karvalics, L. (2024). A mesterséges intelligencia mint tudáskörnyezet és tudásprotézis. Educatio, 33(1), 13–23. https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.1.2
Az ideválogatott négy írás elég különböző témákról szól, de mind azt erősítette bennem, hogy gondolkodnunk kell a technika hozta gondolkodásbeli változásokon.
Hurta Réka írása a BookTok-ba vezet be, vagyis a TikTok közösségi médiaplatform könyves bugyrába. Tanárjelöltként feltehetően maga is Z-generációs és BookTok fogyasztó, de tapasztalatait nemzetközi szakirodalommal teszi strukturálttá. Az internetet okolni az olvasás csökkenéséért közhely. Ez a cikk azt mutatja be, hogy számos fiatalt viszont a BookTok beszippantó trendjei terelnek az olvasás és/vagy csak a könyv, mint tárgy felé. Ez a trend is számos, részben meglepő irányzattal rendelkezik a különböző gyors módszerekkel való könyvértékelő videóktól (pl.: arckifejezés, számok), a szép könyveket gyűjtők polcainak megmutatásán át, a bemegyek a könyvtárba “esemény” közzétételéig. De ezeken túlmenően külön altrendekkel rendelkeznek a könyvek külsejének megújításáról (pl.: borítóátrajzolás, élfestés) vagy a könyv annotálásáról, vagyis jegyzetekkel való ellátásáról készült videók is. Ez a világ olyan erős, hogy már a könyvkiadást és -terjesztést is befolyásolja. Például a BookTokon terjedő szokásokhoz külön csomagokat árulnak (könyv + átalakítást, díszítést segítő eszközök), speciális újrakiadásokat jelentetnek meg és a boltok marketingjében is megjelennek az itt népszerű könyvek. Pedagógusként, különösen könyvtárostanárként, irodalomtanárként és művészeteket oktatóként ezekben a boomerként furcsának tűnő trendekben időnként el kell mélyednünk.
Fodor János írása a generációs különbségek témához azt tette hozzá számomra, amit részben Hurta Réka esete is mutat, hogy az új generációk már megérkeztek a tanárképzésbe, a könyvtárosképzésbe és részben már a pályára is. Ők már nem tájékozódnak erről, hogy minél életszerűbb és tanulóközpontúbb munkát végezhessenek, hanem ebben élnek és ezek hatására részben más értékek, szemlélet mentén közelítenek a kultúra és a hagyományok felé. A szerző a Fodor András Hálózati életműkiadás projektet könyvtárszakos hallgatókkal viszi már évek óta: az életmű dokumentumait rendezik és aprolékosan metaadatolják. Mindezt azért is, hogy a leendő könyvtárosok gondolkodjanak többek között kultúráról, történeti gyökerekről.
Kerekes Pál az e-könyvek kulturális tartalomfogyasztási jellemzőinek elemzéséhez idézi Fitz József neves könyvtárost 1930-ból: „A könyv fejlődése mindig tükre, naplója volt az emberiség fejlődésének; ami találmányt a korok felvetettek, ami természeti erőt az ember irányítani tanult, a könyv igyekezett a maga céljára hasznosítani. Ki tudja, milyen találmányokkal jön a jövő s milyen lesz a jövő könyve? Csak annyi bizonyos, hogy akkor is az ezerarcú élet, az emberiség haladásának tükre lesz.” A cikkben mások elgondolkodtató gondolatait is idézi és megállapítja, hogy “a lényeg ugyanaz marad: a műnek el kell jutni az olvasóhoz.” (Számos olyan idézet, állítás van cikkben, mely iskolai foglalkozások kiindulópontja lehet, problémafelvetésként jól használható.) Ő is megállapítja, hogy a közösségi média az egyik legnagyobb könyvnépszerűsítő, és az internet sokkal többeknek adja meg a szövegekhez, az irodalomhoz való hozzáférést.
Kerekes viszont ehhez hozzáteszi azt is, hogy csak azoknak, akik képesek megtalálni azt. Ennek kapcsán ő ugyan könyvpedagógiáról ír, amikor azt mondja, hogy emiatt pl. a nyílt adatbázisok témakörével bővül a digitális műveltség. Könyvtárostanárként viszont régóta tudjuk, hogy az információs műveltségnek régóta része minden, ami az elektronikus hordozókon és felületeken zajlik, ezért is részei ezek a témák is a könyvtárhasználati tananyagnak.
Míg Kerekes elismert tekintélyeket idéz, addig Balázs Éva kutatásának beszámolójában középiskolások tudásról való gondolkodásának megértését segíti tőlük származó idézetekekkel. Az interjúkon fővárosi gimnazisták vettek részt, így egy kisebb csoport gondolataiba kaphatunk betekintést, de nem meglepő módon ők sem egyformán vélekednek. Sokan azt gondolják, hogy a digitális világ a tudás forrása és mivel beleszülettek, értenek is hozzá, miközben az is kiderül, hogy elsősorban a szórakozás területén használják, és a fent bemutatott cikkel ellentétben (vö. Hurta, 2024) van olyan vélemény is, hogy a neten elérhető információk között az irodalom “nem jön szembe”. A hitelesség, ellenőrzés problémáját általában látják, de különbözőképpen kezelik, ki rákeres több forrásban, ki inkább egy autoritástól kérdez. Az interjúkban résztvevők a gyakorlatias tudást mindenek elé helyezik, a(z angol) nyelvtudást természetesnek veszik, de azt nem az iskolában szerezték meg. Többen értik, elvárják az iskola tudást rendszerező, sőt validáló szerepét (lásd Z. Karvalics önálló írását is erről). Ettől függetlenül a tudásról tantárgyak mentén gondolkodnak.
Balázs, É. (2024). Tudás? Miféle? Honnan, hogyan? Középiskolások a releváns tudásról. Iskolakultúra, 34(2–3), 27–46. https://doi.org/10.14232/iskkult.2024.2-3.27
Fodor, J. (2024). Az irodalom digitális megközelítései. Könyv és Nevelés, 25(1), 7–22. https://epa.oszk.hu/03300/03300/00040/pdf/EPA03300_konyv_es_neveles_2024_01_007-022.pdf
Kerekes, P. (2024). Digitális Kánaán: E-könyv mint kulturális médium. Magyaróra, 1, 30–38. https://anyanyelvapolo.hu/wp-content/uploads/Magyarora_2024_1.pdf#page=32
Hurta, R. (2024). A BookTok jelenség. Tudásmenedzsment, 25(1), 77–87. https://btk.pte.hu/sites/btk.pte.hu/files/hfmi/Tudasmenedzsment_2024_1.pdf#page=78
A történeti írások számos kultúrtörténeti érdekességet, jelentős eseményt mutatnak be, melyekben különösen fontosak a korabeli okokok, szándékok, következmények elemzése.
2023 májusában a Segesvári Evangélikus Gimnázium bibliotékájában (ma a Zaharia Boiu Municípiumi Könyvtár különgyűjteménye) megtalálták – ezidáig az egyetlen – könyvet, amelyben a „Coetus Varadiensis”, vagyis a nagyváradi református iskola tulajdonosjegye olvasható – számol be erről Ősz Sándor Előd tanulmánya. A hírmondóként megmaradt könyv Théodore de Bèze két házasságjogi traktátusának a kolligátuma, vagyis egybekötött könyve. A könyv aprólékosan feltárt története jól példázza, hogy a könyvek és könyvtárak mennyire fontosak egy iskola életében, az oktatás minőségében.
Leitgéb Mária írása ugyanezt erősíti felsőoktatási környezetben, a műegyetemi építészettörténeti tanszékek könyvtárának, könyvgyűjteményének kezdeteit kutatva. Korábban nem vizsgált statisztikai források, kéziratok és a gyűjteményben meglévő kötetek elemzésével bizonyítja, hogy Szkalnitzky Antal erőfeszítései sikerrel jártak, s hogy vezetése idején a szertár – könyvtári dokumentumokkal is – szerényen, de folyamatosan gyarapodott. “A később építészként is jelentős pályát befutó [pl.: MTA székház, Egyetemi Könyvtár, Octogon, szegedi Reáltanoda] Szkalnitzky berlini tanulmányai során megismerkedett a német építészeti szakirodalommal, és megtapasztalta a szakirodalmi ellátottság szükségességét az építészképzésben. Oktatási tevékenységének kezdetekor, szembesülve a megfelelő szakirodalom hiányával, azonnal lépéseket tett annak beszerzésére.” (75. p.)
Z. Karvalics László és Szabó-Gajmer Bernadett irodalomtörténeti írásukban az úti írások keletkezését, olvasási szokásait és azok jelentőségét mutatják be azzal a céllal, hogy ráirányítsák a figyelmet az információtörténeti szempontokra, melyekhez izgalmas kutatási kérdéseket is felkínálnak. A nem kereskedelmi, hanem információs élmény és/vagy haszonszerzési szándékkal indított utazások információtörténeti elemzése újszerű és reflexióra késztető. Ezek az utazók új ismeretekre szeretnének szert tenni vagy kifejezetten információt akarnak cserélni magánérdeklődést, közérdeklődést, politikai, katonai, kincskeresési-régészeti, gazdasági, kulturális vagy tudományos érdeklődést kielégítve. Girault-Fruet felosztása szerint ide tartoznak a személyes naplók, az irodalmi igényű elbeszélések, a másodlagos elbeszélések, az utazást koordináló magánlevelek, az “elvárás- és előírás-kompozíciók”, mellyel az ifjú utazót instruálták. A női utazókat kiemelve felhívják figyelmünket Sass Flóra és Mocsáryné Fáy Mária úti írásaira.
A tanulmányban a szerzők maguk is említik, hogy ezek az információs célok nemcsak a földrajzi felfedezések korának vagy a XIX. századnak jellemzői, hanem a mai napig jelen vannak a ma már nemcsak szöveges, hanem képi vagy videós úti tartalmakban. (Például utazási blogok, vlogok, utazási fórumok, fotóalbumok.)
Ezek a források sokféleképpen elemezhetők, de az itt felvetett információs kérdésekkel való foglalkozás segíti a saját információs viselkedésünk fejlesztését is. Pl.:
Leitgéb, M. (2024). Szkalnitzky Antal építész és a műegyetemi építészképzés szakkönyvtári előzményei. Könyv és Nevelés, 25(2), 72–94. https://epa.oszk.hu/03300/03300/00041/pdf/EPA03300_konyv_es_neveles_2024_2_072-094.pdf
Ősz, S. E. (2024). Hírmondó a Váradi Schola könyvtárából. Magyar Könyvszemle, 140(1), 101–105. https://doi.org/10.17167/mksz.2024.1.101-105
Z. Karvalics, L., & Szabó-Gajmer, B. (2024). Az utazások, az utazók és az utazási irodalom világa információtörténeti nagyító alatt. Világtörténet, 14(2), 175–183. https://epa.oszk.hu/03500/03576/00133/pdf/EPA03576_vilagtortenet_2024_02_175-184.pdf
Az olvasási szokások vizsgálatának régóta kiterjedt irodalma van, számos tudományos igényű és érdeklődés vezette kutatás és felmérés születik évről évre. A 2024-es “termésben” kaphatunk információkat a szegedi és az erdélyi középiskolásokról, óvodások képkönyvolvasásáról, a fentebb már említett BookTok trendek olvasásra és a könyvfesztiválok könyvtári kölcsönzésre gyakorolt hatásáról, vagyis a díszvendégek műveinek népszerűségére.
Bozsó, R., Patkósné Hanesz, A., & Urbanik, T. (2024). eZ a generáció ugyanaZ? : Szegedi fiatalok olvasási szokásainak változásai egy évtized alatt. Közösségi Kapcsolódások, 4(1), 31–44. https://doi.org/10.14232/kapocs.2024.1.31-44
Eszenyiné Borbély M., & Némethi-Takács M. (2024). A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál olvasásra gyakorolt hatásának empirikus vizsgálata könyvtári kölcsönzési adatok alapján. Könyv és Nevelés, 25(1), 68–99. https://epa.oszk.hu/03300/03300/00040/pdf/EPA03300_konyv_es_neveles_2024_01_068-099.pdf
Hurta, R. (2024). A BookTok jelenség. Tudásmenedzsment, 25(1), 77–87. https://btk.pte.hu/sites/btk.pte.hu/files/hfmi/Tudasmenedzsment_2024_1.pdf#page=78
Kopcsó, K., Ökrös, F., & Boros, J. (2024). A digitális médiahasználat jellemzői és korrelátumai másfél éves korban: Egy reprezentatív magyarországi felmérés eredményei. Gyermeknevelés, 12. 2. 2024.-306-333. p., 28. https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.2.306.333
Kovács, P. Z. (2024a). Új lehetőségek az irodalom szociológiában: Kutatástörténeti és módszertani felvezető egy erdélyi magyar középiskolások olvasmányszerkezetének jellemzőit feltáró kutatás elé. Korunk, 35(3), 3–13. https://epa.oszk.hu/00400/00458/00712/pdf/EPA00458_korunk_2024_03_003-013.pdf
Kovács, P. Z. (2024). Vagy ponyvát olvasunk, vagy semmit? : II. előzetes adatok és elő(zetes) ítéletek. Látó, 35(12), 85–93. https://www.lato.ro/irodalmi-mu/vagy-ponyvat-olvasunk-vagy-semmit-ii-
A tanulmány történeti példákon keresztül, jogi megközelítésből, gazdagon adatolva mutatja be, hogyan alakult ki az Egyesült Államokban a könyvtári könyvcenzúra gyakorlata, kezdve a 17. századi tiltásoktól. A szerzők kiemelik, hogy a könyvtárak mindig is a gondolatszabadság és a társadalmi mobilitás kulcsintézményei voltak, de látni kell, hogy jogi szempontból az információkhoz való hozzájutás szabadsága ütközik a tantervek és a könyvtárak állományának összeállítási szabadságával.
Ez veszélyeztetheti a pluralizmust, a szabad hozzáférést az információkhoz. Következtetésként megfogalmazzák, hogy a könyvtárak egyik funkciója az identitás alakításához, megéléséhez szükséges írásos emlékek megőrzése, melyre mindenkinek kell, hogy legyen lehetősége.
Gosztonyi, G., & Takács, D. (2024). Gondolatszabadság vagy cenzúra?: (Be)tiltott könyvek az Amerikai Egyesült Államok közkönyvtáraiban és iskoláiban. Magyar Szemle, Ú.f. 33(5–6), 82–94. https://magyarszemle.hu/online_irasok/gondolatszabadsag-vagy-cenzura-1125
Természetesen a Nívódíj gyűjtőkörébe tartoznak az iskolai könyvtári tematikájú írások is, de ezeket kiemelendő a Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) különdíjat is alapított ezen írások népszerűsítésére és a publikálások ösztönzésére. Sajnálatos módon 2024-ben is kevés, csupán 18 ilyen témájú írást leltünk fel eddig, (pedig itt dokumentumtípustól függetlenül nemcsak cikkek kerülnek áttekintésre).
Ezek között – a fentebb már bemutatott történeti és cenzúráról szóló írás mellett – többnyire egy-egy gyakorlat leírását találjuk, de bemutatkozott a Könyvtárostanárok Egyesülete és az országos könyvtárhasználati verseny egy tanéve is. Érdekesség, hogy a Modern Iskola pedagógus-hobbikat bemutató sorozatának mindhárom részében olvashatunk könyvtárostanárról is.
Az év egyik legfontosabb műve a KTE egy újabb módszertani kötete, mely bemutatja a könyvtárpedagógiai alapelveket, összefoglalja a könyvtárhasználati tananyag mind az öt területének tartalmi jellemzőit és módszertani segítséget ad az Információzz! De miért? c. könyvtárhasználati kézikönyvhöz. Mindezek gyakorlati alkalmazását pedig 26 ötlet és foglalkozásterv leírása segíti.
Bagossi E., & Peternainé Juhász Z. (2024, december 14). Olvasson többet az Alfa és a Z-generáció is! – Jó gyakorlatból konferenciasorozat az olvasóvá nevelésért. Modern Iskola. https://moderniskola.hu/2024/12/olvasson-tobbet-az-alfa-es-a-z-generacio-is-jo-gyakorlatbol-konferenciasorozat-az-olvasova-nevelesert/
Cserlakiné Hagymássy, K. (2024). A chill szobát keresed? Szerintem a könyvtárra gondolsz! Pedagógiai LaPOK, 9, 37–39. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/pok/Budapest/2024/lapok9_bp-pok_maj13.pdf#page=37
Cserlakiné Hagymássy, K. (2024). Egy kicsit mindannyian mentorok vagyunk. Pedagógiai LaPOK, 10, 39–40. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/pok/Budapest/2024/lapok10_bp-pok_okt15.pdf#page=39
Dömsödy, A. (2024). A Könyvtárostanárok Egyesülete a szakma elismeréséért, fejlődéséért. Háromká, 2(3), 7–8. https://journals.oszk.hu/haromka/article/view/37731
Dömsödy, A. (2024). Közösségi költségvetés—Kis költségvetés mellett is ajánlja a KTE. KIT Hírlevél, 39. http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=kithir&szam=1050&kithirev=2024#a29551
Dömsödy, A., & Hangodi, Á. (2024). Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny: Új szervezőkkel is a hagyomány és a minőség útján. Háromká, 2(3), 30–31. https://journals.oszk.hu/haromka/article/view/37722
Dömsödy, A., & Tóth, V. (Szerk.). (2024). Információztass! De hogyan?: Módszertani kézikönyv az információs műveltség fejlesztéséhez. Könyvtárostanárok Egyesülete. A kézikönyv részletes leírása: https://portal.ktep.hu/kkk13
Fodor, B. (2024). Lehet mindenki tehetséges? A Könyvtári Kft. Elnevezésű mintaprogram kipróbálása és monitoring vizsgálata során alkalmazott pedagógiai eszköztár, kiemelve a református nevelés alapjegyeit. Magyar Református Nevelés, 1, 46–49. https://refpedi.hu/documents/2870/2024_01_MRN_net_UJ_1.pdf#page=46
Így alakíthatod a leendő pedagógusok könyvtárképét a tanárképzőben—A KTE ajánlása. (2024). KIT Hírlevél, 40. http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=kithir&szam=1051&kithirev=2024#a29582
Tóth, É. (2024, június 3). Pedagógusok titkos élete: 1-3. rész. Modern Iskola. https://moderniskola.hu/2024/06/pedagogusok-titkos-elete-1-resz/
A Budapesti Gazdasági Egyetemen bővítették a könyvtárépületet. Ennek építészeti aspektusból történő bemutatása számos könyvtárhasználati szempontot is tartalmaz.
Zombor, G. (2024). Hibrid kollázs, városi élet-kép-szőttes: BGE Könyvtár és Hallgatói Központ, Budapest. Metszet, 4, 44–49. https://real.mtak.hu/203041/1/doi%2044-49.pdf
A Tanítanék Mozgalom hírfelülete