Elkezdődött az, amitől minden diáknak gyomorgörcse van már augusztus elejétől. De miért is kell már az iskola gondolatától is így érezni?

Hogy válaszoljak a címben feltett kérdésre: Mert van rá okuk! Sok! Ezek közül egyet boncolgatok.

Elavult lexikális tudást kínálunk a gyerekeknek, közben pont a lényeg marad el: nem tanítjuk meg őket gondolkodni, és nemhogy oktatjuk, egyenesen tiltjuk a modern technika használatát.

Amikor az első tanítási órán beszélünk az értékelésről, akkor mindig megkérdezem a diákokat, hogy el tudják-e képzelni azt a szituációt, hogy a dolgozat bejelentésére örömujjongással reagálnak?

A kirúgásom óta minden szeptember 1-jén szabadnapon vagyok.

Érdemes felfigyelni arra, hogy a közölt adatok sokféle szűrőn keresztül kerülnek a szemünk elé.

Az űr, a hiány, a rombolás, a bántalmazó hatalom szelleme uralja ezt a teret, ahogy a közéletünket is.

Közel három éve bocsátottak el az állásomból, azóta nem tanítok, most már nem álmodom róla, de mégis rengeteget gondolok az évkezdésre, azokra, akiknek szeptember elsején még mindig becsöngetnek.

Annyira megviselt az egész, hogy elájultam. A diákok kaptak el, mert összeestem a kávésbögrémmel a kezemben.

A szerző 540 folyóiratcikket tekintettem át, melyek között számos olyat talált, mely érdemes a pedagógusok széles körének figyelmére.