Bevezetés a prevencióba – néhány gondolat az addiktológiai szakma minimumprogramjáról

írta: Horváth Helga kulturális antropológus,
szociálpedagógus, addiktológiai konzultáns

2025 tavaszán az addiktológiai szakma nyilvánosságra hozta a terület szervezetei, illetve tapasztalt szakemberei által kidolgozott minimumprogramját, ezzel leszögezve a főbb területeket érintő alapvető tartalmakat és elvárásokat. Szükséges volt egyértelművé tenni a társadalom számára, hogy ami ma drogpolitika címén történik, sok esetben nem tartalmaz szakmai elveket, tudományos érveket. A „szakpolitikai” döntések évek óta egyeztetések nélkül születnek. Tudjuk, hogy az oktatási ágazat hasonló helyzetben van.

Ez a rövid és befogadható összegzés megkönnyíti a társszakmák képviselőivel folytatott kommunikációt. A kommunikáció pedig fontos, mivel az addiktológia területe még mindig rengeteg tévhittel, előítélettel küzd. Klienseink, betegeink jobb esetben „csak” stigmatizáltak (mint a szerencsejátékosok, gyógyszer- és alkoholholfüggők), rosszabb esetben egyenesen bűnözők (mint a démonizált szerfogyasztók). Mindezek az előítéletek pedig a prevenció területére is rávetülnek. Az eredetileg is kevés szakember iskolákból való kizárása után, ami a források megvonásával és a jogszabályi változtatásokkal párhuzamosan gyorsan lezajlott, megjelentek az „egyéb” programok, rendőrök, rapperek és frissen szabadult bűnelkövetők a területen. A folyamatra nem könnyű megfelelő jelzőt találni, mindenesetre ez a szemlélet a szakmai igényesség elvetése mellett a gyerekekkel, a fiatalokkal és tulajdonképpen az egész oktatási ágazattal szembeni tisztelet mélységes hiányát mutatja.

Viszont nekünk, szakembereknek, még akkor is felelősségünk van a témával kapcsolatban, ha sem a drogpolitikában, sem az oktatáspolitikában nem számíthatunk gyors változásra, és szembe kell néznünk a lassan általánossá váló kiégésünkkel. Tapasztalt szakemberek mindkét területen vannak, rengeteg tudás áll rendelkezésre, a nyitottság, a kommunikáció, az eszmecsere igénye rajtunk is múlik. A legjobb prevenciós válaszok helyi szinten születnek meg, a közösségekben pedig hatalmas erő rejlik. A gyerekek nem tudják megvárni, amíg megváltoznak a keretek és megérkeznek a források, felnőnek megelőző programok nélkül is. A jelenlegi drogpolitika helyett szakmai alapelveket tudunk kínálni az oktatásban dolgozók számára, illetve a kapcsolódás és együttműködés lehetőségét.

A szakmai minimum idevágó pontjai röviden:

– Drogmegelőzési tevékenységet egészségügyi, szociális vagy oktatási végzettséggel rendelkező szakember végezhet, aki részt vett drog-prevenciós képzésen, és rendelkezik intézményes vagy szervezeti háttérrel.

– A programokat bizonyítékok és az EU-s minőségi sztenderdek figyelembevételével kell kialakítani és működtetni.

– Az eredményes prevenció koherens, hosszú távú, interaktív, a célközönséget bevonó, szükségleteihez alkalmazkodó egészségfejlesztő beavatkozás. Az iskolában kurrikulum-szerűen valósul meg. Nem egyszeri frontális előadás, ad hoc kampány, elrettentő célzatú, hanem többalkalmas, szakmailag megalapozott, interaktív, az addiktológiai problémák széles spektrumát magába foglaló, komplex beavatkozás.

– Akkreditált (elvárás, de jelenleg megbízható, átlátható akkreditációs rendszer nincs).

A teljes program itt olvasható:
Drogpolitikai szakmai minimum program