autonómia

Nem csak az a kérdés, hogy a most felnövő gyerekek mennyire térnek el a korábbiaktól, biztosak lehetünk abban is, hogy újabb pedagógiai kihívást hozó gyerekek fognak érkezni. A közoktatás feladata pedig az, hogy minden gyermeknek olyan nevelést, fejlesztést és képzést...

Hogyan lehet a demokráciát, a felelősségvállalást és az autonómiát valódi tapasztalattá tenni?

A Humánspecifikus Motívumok szükséges és szilárd alapját képezik mindenfajta nevelésnek, oktatásnak, pedagógiai irányzatnak. Ezeknek a motívumoknak, szükségleteknek a figyelembevétele, gondozása, tudatos fejlesztése teszi lehetővé azt, hogy a felnövő gyerek felnőtt emberként kiegyensúlyozott és boldog életet élhessen.

A túlcentralizált oktatási rendszer legnagyobb hibája ugyanis, hogy azt képzeli, hogy – sajnos gyakran politikai, ideológiai elkötelezettségű – szakértők egy szűk csoportja jobb oktatási rendszert alakít ki, mint a tanárok lehető legszélesebb körű bevonása.

"Besoroltak a szélsőséges politikai helyzetekről szóló műhelymunkába… Így kerültem egy szekcióba Malival, Venezuelával, Szíriával és Ukrajnával." –Törley Kata beszámolója egy franciaországi konferenciáról.

2016-ban egy hat részes rövidfilm-sorozatot készítettünk. Az átlagosan 2 perces epizódok tartalma azóta sem vesztett aktualitásából.

„ZEBRA” helyett az állam által súlyosan elhanyagolt, fontos területekről kellene beszélni.

Egy Finnországban élő veszprémi oktatáskutató története, aki a finn oktatás gyakorlatiasságát, jólléti szemléletét, fejlődésközpontú, holisztikus értékelését szeretné Magyarországon is meghonosítani. Kiderül, miért költözött ki először, majd másodszor is és miért tervezi, hogy kint is marad. 

A politika, ami gyakran tekint az iskolákra valamiféle ideológiai eszközként, egyre határozottabb tartalmi irányokat vár el az iskolától. De kell-e egyáltalán tanterv?