CKP

A cikk az OTDK I. helyezett dolgozatának rövidített változata, mely a státusztörvényhez kapcsolódó eseménysor egyik jelentős momentumának, a törvényjavaslat parlamenti vitája során elhangzott felvezetés és az ahhoz kapcsolódó vezérszónoklatok elemzése.

A COVID-veszélyhelyzetben bevezetett otthontanulás során a családok még élesebb képet kaphattak a tananyag mennyiségéről és minőségéről, a tankönyvekről, a pedagógusok munkájáról – az egész magyar közoktatásról. Szerettük volna megismerni a tapasztalatokat.

A tartalmi szabályozó az ígéretekhez képest majd 4 évet késett, s így sem volt valódi szakmai egyeztetés róla. Az anyag létrejöttének módja és minősége a szakma számára nem elfogadható.

Mit jelent a „közoktatás” és melyek egy jó oktatási rendszer fő ismérvei? Ezek tükrében mit tapasztalhatunk itthon?

Bár a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform és a Független Diákparlament hónapokon át adta a vészjelzéseket a kötelező szakmai ágazati érettségi nem megfelelő előkészítettségéről, az oktatásirányítás csak azért is lenyomta azt az érintettek torkán, 30.000 szakgimnazista kárára.

Meghívót kaptunk ahhoz a Köznevelési Kerekasztalhoz, melyről néhány héttel korábban jeleztük, hogy elfogadhatatlannak tartjuk a működését, összetételét, "jogköreit"...

Ezen a napon kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak az iskolákban, míg az egészségügyi dolgozók "fekete ruhában" tiltakoztak.

A politika, ami gyakran tekint az iskolákra valamiféle ideológiai eszközként, egyre határozottabb tartalmi irányokat vár el az iskolától. De kell-e egyáltalán tanterv?