zaklatás

Az iskolai bántalmazásról gyakran úgy gondolkodunk, mint kirívó, szélsőséges helyzetekről: fizikai erőszakról, durva verbális agresszióról, zaklatásról. Pedig a gyerekeket nem csak ezek a helyzetek törhetik meg, hanem azok az általánosan elfogadott, „nevelésnek” nevezett visszatérő helyzetek, mintázatok is, amelyek láthatatlanul épülnek be az iskolai működésbe.

Amikor gyerek voltam, szinte minden osztályban volt legalább egy diák, akit kiközösítettek. Csak akkoriban még nem használtuk a bullying szót. Azóta sok mindent változott, bár a lényeg alig. Sulyok Blanka írása

Az iskolai erőszakkal kapcsolatban egyetemes tapasztalás, hogy leggyakrabban már csak akkor kezdünk beszélni róla, amikor valami súlyos baj történik. Pedig nem kellene ennek így lennie.

Az online erőszak következményei gyakorlatilag azonosak a fizikai erőszakéval, mégis hajlamosabbak vagyunk akár a fizikai erőszaknál is jobban bagatellizálni a dolgot. Ez pedig nagy gond, hiszen egyre több gyermeket, fiatalt érint az online zaklatás.

Az online erőszak következményei gyakorlatilag azonosak a fizikai erőszakéval, mégis hajlamosabbak vagyunk akár a fizikai erőszaknál is jobban bagatellizálni a dolgot. Ez pedig nagy gond, hiszen egyre több gyermeket, fiatalt érint az online zaklatás.

Elenyésző, “csupán” néhány száz szexuális bántalmazási ügy derül ki az iskolák falain belül, annak ellenére, hogy  ezek az ügyek mindennaposak. A környezet eszköztelennek érzi magát, az áldozatok pedig félnek és nincsenek tisztában a jogaikkal. Mit tehet a szülő? Mit tehet a pedagógus? Miért nem beszélnek a gyerekek?

Online bántalmazás, internetes csalások, szexuális visszaélések – különösen a gyerekek vannak kitéve az ilyen veszélyeknek az interneten. A Digi Tanoda ugyanakkor – más tanodákkal összefogva – felveszi a versenyt: játékosan tanítja a gyerekeket arra, hogyan készüljenek fel az online világra.