Online zaklatás és nemi alapú erőszak az iskolákban: ezt tehetjük ellene

Az online tér végtelen eszköztárat ad a bántalmazók kezébe is. A rágalmazás, fenyegés, és visszaélés dinamikája megegyezik az offline térben történő bántalmazással, de a közösségi médiából folyó kommentek, a stalking, a bosszúpornó aránylag új jelenségek, amelyek viszont már a középiskolás lányok nagy részét is érintik. Az online szexuális erőszakról Csernus Fannival, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértőjével beszélgettünk. 

Nemi alapú diszkrimináció az iskolában

Miután a kormány, a “gyermekvédelmi törvény” örve alatt a drogprevencióhoz hasonlóan az ilyen jellegű foglalkozásokat is kitiltotta az iskolákból, a gyerekeknek nincs lehetőségük, hogy hiteles forrásból, szakemberektől tájékozódjanak erről az online erőszak kérdéséről. Sőt ennél

Márpedig nagy szükség lenne ilyen foglalkozásokra.

– a lányoknál ez a szám 17% – derül ki az Amnesty International Magyarország és Medián közös, ezer fős mintán végzett kutatásából.

A kutatásból kiderül, hogy a diákok elsősorban a barátaiknak, hozzátartozóiknak számolnak be arról, ha diszkrimináció vagy bántalmazás éri őket. A pedagógusok előtt mindez a legtöbb esetben rejtett marad. 

A fiatalok 82%-a a közösségi médiát jelöli meg azzal kapcsolatban, hogy honnan hallott a nemek közötti egyenlőtlenségről. Csupán a válaszadók 36 százaléka számolt be arról, hogy valamelyik pedagógus említette, tanórán a kérdést.  

A felmérés eredményei jól mutatják, hogy bőven lenne helye az iskolai szexuális nevelésnek – az ezzel kapcsolatos akadályokról korábban mi is beszámoltunk. Minderre azért is szükség lehet, mert az online – és az offline – erőszak is kimondottan sokféle, ahhoz, hogy gyermekeink elkerülhessék, illetve kezelhessék ezeket a helyzeteket, igenis létfontosságú a felvilágosítás.

Az online erőszak formái

Az online erőszak néhány jellemző formája:

• Fürdőruhás és más képek szexista kommentálása. A bántalmazók nyilvánosan magalázó megjegyzéseket tesznek a bántalmazott testére. 

• Képek kisajátítása és terjesztése. Az áldozat képeit az elkövető letölti és a beleegyezése nélkül felhasználja, vagy továbbítja.

• Bosszúpornó. A legtöbb esetben szakítás után következik be, amikor az áldozat korábban megszerzett intim fotóját, videóját a bántalmazó továbbküldi, nyilvánosságra hozza. Ezek lehetnek akár szerkesztett tartalmak is. A terjesztés akár zsarolást is vonhat maga után: a bántalmazó adatokat, pénzt, újabb képeket, felvételeket, szexuális szívességeket zsarolhat ki az áldozatból.

• Stalking. Az elkövető megfigyeli és adatokat gyűjt az áldozatról. Később ez az offline térben is folytatódhat, majd a bántalmazó a valós térben is követheti az áldozatot.

Fontos megjegyezni, hogy ma már egyáltalán nem szükséges, hogy a bántalmazó rendelkezzen valós intim felvétellel az áldozatról. Az AI technológiák segítségével különösebb szaktudás nélkül is rászerkeszthető valaki arca egy másik ember testére. A képmanipuláció ténye laikus szemmel gyakran felismerhetetlen.  

Mit tehetünk az online erőszak megelőzésére?

• Védjük erősebb jelszavakkal a közösségimédi-fiókjainkat, a jelszavakat pedig soha, senkinek ne adjuk ki!

• Tegyük “nem nyilvánossá” a közösségi média profilunkat, korlátozzuk, hogy egy bejegyzésünk kit, milyen kört érhet el.

• Korlátozzuk a kommenteket a posztok alatt.

• Ne adjunk ki személyes információkat privát üzeneteinkben.

• Képet csak személyes, hosszabb ismeretséget követően küldjünk.

Fontos: az áldozat akkor sem hibáztatható, ha ezeket az óvintézkedéseket nem tette meg! 

Mit tegyünk ha tanúi vagyunk az online zaklatásnak? 

• Legyünk aktív szemtanúk! Ha mást nem is tehetünk, egy privát üzenetben ráírhatunk az áldozatra és támogatásunkról biztosíthatjuk.  

• Felszólalhatunk a negatív kommentek ellen, jelentethetjük ezeket.

• Semmiképp ne sodorjuk nagyobb bajba magunkat és az áldozatot! Dokumentálhatjuk az eseteket, de csak akkor használhatjuk fel, ha ebbe az áldozat is beleegyezett! 

Az online nemi erőszak és az áldozat  

Attól, hogy ezek a cselekmények nem a fizikai térben történnek, az online erőszak következményei jórészt megegyeznek az offline erőszakkal: az áldozat önértékelése csökken, félelmet vált ki belőle, és az online bullying akár öngyilkossághoz is vezethet.    

Bár az online tér lehetővé teszi az anonimitást,

Rokonok, hozzátartozók, osztálytársak követik el ezeket a cselekményeket. 

Gyakori, hogy az offline térben elkövetett erőszak az online térbe is átkerül – erre példa a fent már említett bosszúpornó. Természetesen mindez fordítva is megtörténik: a közösségi média lehetőséget teremt arra, hogy a célpontról az elkövető a tudta nélkül gyűjtsön információkat. Ez sok esetben aztán átfordulhat a fizikai térben elkövetett követéssé, zaklatássá.  

Az áldozatok nem tehetnek arról, ami velük történik

Azok a fiatalok akik online zaklatáson esnek át,

A bántalmazónak, vagy bántalmazóknak maguknak is érdekük, hogy az áldozatot elszakítsák a megszokott társadalmi kapcsolataiktól, de sokszor a fiatal is inkább elvonul a többiektől, azt remélve, hogy így elkerülheti a további bántalmazást. 

Az online zaklatás természete, hogy ha valakiről valamilyen kompromittáló fotót, videót töltenek fel, vagy bármilyen pletykát terjesztenek, az pillanatok alatt tömegekhez jut el. Így a bántalmazottról nem egy zárt kisközösség mond ítéletet, vagy használja fel öncélúan szexuális tartalmú képeit, videóit, hanem adott esetben ezek széles tömegekhez jutnak el. 

Az online tér sajátossága, hogy az ártalmakat okozó írott, képi, vagy videós tartalmak igen sokáig megőrződjenek. Így ha egy lányról középiskolás korában feltöltenek valamit, azt akár még a leendő munkaadói is elérhetik.  

Online zaklatás, bántalmazás és nemi erőszak témájában ingyenes workshopot tart az Amnesty International Budapesten, 2023. november 24-én 18:00 órakor, a budapesti Lumen kávézóban. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.  Az alkalmat elsősorban középiskolásoknak szervezik, de civil szervezet vár minden érdeklődőt.