Az oktatás területének szerteágazó volta és a folyamatos kormányzati változtatások (inkább: toldás-foldás) miatt úgy döntöttünk, hogy KockásInfó néven rendszeresen tartunk sajtótájékoztatókat a közvélemény informálása céljából.
Az első ilyen esemény a tankönyvhelyzetről, a tankönyvrendelésről szólt:
És a 2016. május 19-i KockásInfó témája:
A Tanítanék Mozgalom és a szakmai hátterét biztosító Civil Közoktatási Platform több hónapja küzd a magyar közoktatás megújításáért, sürgeti az oktatási rendszer jobbá tételét. Elképzeléseink és követeléseink egyik központi eleme az iskolai autonómia helyreállítása. Úgy tűnik azonban, az autonómia (és mindaz, amit jelent: szabadság, felelősségvállalás, döntési jogok) szitokszó a kormány számára.
Úgy tűnik, hogy a hatalom birtokosai sértésnek vették, hogy a társadalom jelentős részét magunk mögött tudva megkérdőjeleztük a szerintük megfellebbezhetetlen állítást, miszerint csak az állam lehet jó gazdája az iskoláknak.
Sértettségében a kormány olyan döntést készített elő, mely gyermekeink jövőjét veszélyezteti. Minden szakmai érvet és tapasztalati tényt félresöpörve tovább kívánja fokozni az iskolarendszer központosítását, totális államosítást tervez, immár benyújtott törvényjavaslat formájában.
A KLIK tragikomikus története oda torkollott, hogy átfestik a névtábláját, s hasonló radikális változás történik forrásai terén is, pedig már üzemeltetni és fenntartani is szeretné az intézményhálózat épületei. Így az iskolahasználóktól és a helyi közösségektől még távolabbra kerül az iskola, pedig a most már üzemeltetési jogukat is elvesztő önkormányzatok sokszor álltak az állam helyett is helyt, sőt, a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben – egészen a forrásaik elvonásáig – jól tudták működtetni intézményeiket.
EINSTAND! – és az állam rátenyerel az ingó és ingatlan vagyonra, s ugyanezt tervezi az eddig még jól működő alapítványi szakképző iskolákkal, miközben ellehetetleníti a sokak számára menekülő-útvonalként szolgáló alapítványi iskolák (pl. Waldorf) és óvodák működését is.
Végre a kormány is belátta – igaz nem önszántából, mert szüksége volt ehhez a mi szűnni nem akaró szókimondásunkra is –, hogy nem jó a kettős üzemeltetési rendszer: a fenntartás és a működtetés különválasztása. De következtetései tévesek, vagy szándékosan hárítja át a felelősséget az önkormányzatokra. Hiszen éppen az nyert igazolást, hogy rossz, hogy csőd, hogy megfojt minden szereplőt az állami, központosított fenntartás. Az elmúlt időszakban éppen azokban az iskolákban következtek be súlyos üzemeltetési problémák (gázelzárás, villanykikapcsolás), ahol az üzemeltetést is a KLIK végezte – és most ennek a szereplőnek kellene még az állagmegóvásról is gondoskodnia!
Ennek az átgondolatlan, politikai koncepciónak az oktatásirányítás alárendelte a realitást, gyerekeink és az ország jövőjét is.
Mozgalmunk indulásakor azt mondtuk, hogy elmegyünk a falig is. Sokszor és sokan kérdezték, hogy hol a fal. Mára kiderült, hogy a fal maga a kormány. A totális államosítás bejelentésével a kormány nemhogy ajtót nyitott volna bármiféle tárgyalás, egyeztetés, a szakma valós szereplőinek a meghallgatása érdekében, hanem újabb betonelemeket helyezett a kommunikáció útjába…
