Miért utálják a fiatalok a Fideszt?

írta: Pilz Olivér

Lassan vége a fesztiválszezonnak – a nyárinak mindenképpen –, talán a kormánypárt megkönnyebbülésére, hiszen az elmúlt hónapokban alig volt olyan könnyűzenei koncert, ahol ne zengett volna a „Mocskos Fidesz!”.

De miért ilyen – finoman fogalmazva – népszerűtlen Orbán pártja a fiatal generációban?

A fiatalokat talán mindig is úgy tartották számon, mint akikben eleve van egy kis dac és jó adag kritika az előző generációk és a hatalom felé. Harminc év pedagógiai tapasztalatai alapján azt hiszem, van ebben igazság. Ugyanakkor ezt nyíltsággal, őszinte odafordulással, érdemi kommunikációval és empátiával oldani lehet(ne)…

De a mai ifjúság ezt nyomokban sem kapta, kapja meg a hatalomtól…

A skandálók között ott van az a generáció, amelyik még pár éve ott ült az iskolapadokban, aztán kiállt a tanáraiért, társaiért, önmagáért, az oktatásért, a jövőért. Ott vannak, akik napi szinten szembesültek – vagy szembesülnek ma is – az oktatási rendszer problémáival. Ráadásul sokuk látta vagy meg is tapasztalta a külföldi példákat, hogy lehetne ez másként is. Mert nem mindenhol szakad rá a diákokra a mennyezet vagy az ablak, nem mindenhol kell közel 40 órát az iskolában tölteni és utána éjszakába nyúlóan leckét írni és tanulni, és a pedagógiai módszerek meg a tananyag sem a biflázásra épít…

És mit éltek meg a mi tanítványaink? Semmibe vették őket! Nem számított, hogy tízezres tömegekben az utcára vonultak vagy kilométeres sorfalat álltak. De az sem, amikor javaslatokat nyújtottak be a süket és vak oktatásirányításnak.

2017 tavaszán az oktatási jogok biztosa „mártírgenerációnak” nevezte az akkori diákokat. Sajnos a maiakról sem mondhatunk mást.

Ők is és a három évvel ezelőtti diáktüntetők is ott vannak a fesztiválok résztvevői között. S mivel éppen azoknak jobb az érdekérvényesítő képessége, akiknek jobb a szociális háttere – paradox módon egyébként ők járnak a „jobb” iskolákba, ahol jogosan, de mégis kevésbé van okuk az oktatást kritizálni –, ugyanígy nekik van inkább módjuk megvásárolni a rendezvények belépőjegyeit, így biztosak lehetünk abban, hogy a közönségben korosztályukból nagyobb arányt is képviselnek.

Számukra, akik a 2022-23-as megmozdulásaikon megmutatták tigriskarmaikat, sokkal fontosabb ügy az oktatásé, mint általában a teljes népesség körében. Ezek a fiatalok tájékozottak, átlátnak a politikai kommunikáción, és értik, hogy az osztogatások csak a hatalom megtartása miatti folynak. Amit nekik „ajánlanak” az nem talál be náluk: a diákhitellel eladósíthatják magukat már pályájuk elején, a 25 év alattiak adókedvezménye az egyetemistákat alig érinti, a 3%-os lakáshitel felvételének olyan feltételei vannak (munkaviszony, magas kereset), hogy abba szüleiket is adósságba kellene hajtani…

A kormány nem érti őket, ahogy nem érti a pedagógusokat, sőt magát az oktatást sem. Másfél évtizede folyamatosan rossz válaszokat ad a problémákra:

1. Figyelembe sem veszi az eseményeket („nem kell ennek nagy feneket keríteni”), s ezzel együtt a fiatalok igényeit. Ráadásul kontraproduktív módon a jelenlegi helyzetben a zenei idoljaikat támadja, illetve a megmondóemberei révén degradáló megjegyzésekkel illeti őket.
2. A fentebb már említett pénzbeli eszközöket veti be – saját „értékrendjéből” kiindulva –, s próbálja így szimpatikussá tenni a kormánypártot a fiatalok körében. (Lehet, hatásosabb lett volna, ha elkezdenek kormányozni – nem most, hanem legalább 4 évvel ezelőtt…)
3. Ahogy az oktatási szervezetekkel (is) tette, „párhuzamos, saját, kormányközeli” szervezeteket hoz létre igazának kihangosítására. Most azzal akarnak próbálkozni, hogy a koncerteken olyan „saját” fiatalokat „vetnek be” (vajon ingyen belépőért vagy rögtön fizetésért?), akik a „Ria, ria, Hungária” rigmusra szándékoznak rávenni a tömeget. Gyanítom, ebből lesz a „Ria, ria, mocskos Fidesz!”

S hogy válaszoljak a címben feltett kérdésre is: Megvan rá az okuk!

2016-ban, az akkor alakult Tanítanék első riportjainak egyikében azt mondtam, hogy nem a kormányváltás a cél, de a rossz oktatás a kormány bukását kell, hogy okozza – mintegy melléktermékként. És ahogy a reformok hosszú időt vesznek igénybe ezen a területen, úgy az elhanyagolás, a rombolás hatásai is. Akkor azt gondoltam, hogy a szülők felelős szavazati döntése révén ez hamarabb bekövetkezik…