Az oktatás területének szerteágazó volta és a folyamatos kormányzati változtatások (inkább: toldás-foldás) miatt úgy döntöttünk, hogy KockásInfó néven rendszeresen tartunk sajtótájékoztatókat a közvélemény informálása céljából.
Az első ilyen esemény a tankönyvhelyzetről, a tankönyvrendelésről szólt (2016. április 28.):
Második KockásInfó (2016. május 5.): Szakképzés
Azért vagyunk ma megint itt, mert megígértük, hogy minden olyan alkalommal, amikor a kormány tevékenysége okot ad erre, mi tiltakozni fogunk.
Most is ezt tesszük. A KockásInfó azért indult, mert úgy tűnik, hogy az oktatásügyben módszeres káoszteremtés folyik. Nemrég a tankönyvek ügyében emeltük fel a hangunkat.
Most ennél is súlyosabb problémák miatt kell megszólalnunk. Nem mehetünk el szó nélkül Lázár János bejelentése mellett. A teljes és totális államosítás terve katasztrófát vetít előre. Államosítást az oktatásban ettől a kormánytól már láttunk. Az eredmények ismertek: emiatt vannak az iskolák olyan lehetetlen helyzetben, ami a például a Tanítanék Mozgalmat elindította.
Üdvözöljük, hogy Lázár János végre elkezdett foglalkozni az oktatásüggyel, hiszen ez azt jelenti, hogy jól csináljuk a dolgunkat: már a kormány legfelsőbb szintjén foglalkoznak velünk. Csakhogy annak már nem örülünk, hogy Lázár János által bejelentett tervek mennyire nincsenek összhangban azzal, amit mi szeretnénk elérni. Ezért újra jelezzük: a Civil Közoktatási Platform már kidolgozta a javaslatait, amelyekkel rendet lehet tenni az oktatásban. A Miniszterelnökség első emberének is szíves figyelmébe ajánljuk a CKP 12 pontját. Szívesen tárgyalunk róla.
A másik dolog, ami miatt viszont nagyon fontos, hogy ma itt legyünk, az a szakképzési rendszer szétverésének ügye. A fű alatt, titokban összekalapált átalakítási tervezet ugyanis óriási károkat okozhat. Kényszerpályára teheti fiatalok életét.
Ezért vagyunk ma itt, hogy felhívjuk a figyelmet arra: még mindig nem késő változtatni ezen a rendszeren. A problémák ismertek, Szenes György fogja bemutatni őket. Neubauer István pedig elmondja, hogyan érinti ez azokat a diákokat, akik önhibájukon kívül esnek majd áldozatul a kormány ámokfutásának, ha ezt a rendszert bevezetik.
Sajnos most úgy tűnik, a KockásInfónak folyamatosan lesz miről szólnia, ugyanis a jelenlegi helyzetben, amikor a kormány kapkodva igyekszik elcsitítani a tanárok tiltakozásának hangját, egyre több hibát vétenek, egyre több kárt okoznak. Ez ellen pedig minden adandó alkalommal fel fogjuk emelni a hangunkat. nem hagyjuk, hogy szétverjék az oktatást, küzdeni fogunk egy élhetőbb rendszerért.
2016. május 12. KockásInfó az alapítványi szakképzők államosításáról
A 2015/2016. tanév elején – mulasztásos törvénysértés miatt – előállt egy olyan helyzet, hogy a magán szakképzők nem rendelkeztek államilag finanszírozott keretszámokkal olyan tanulók tekintetében, akik a felvételi eljárásban már jelentkeztek ezekbe az iskolákba.
Ezt a szaktárca által teremtett szorult helyzetet használta fel az NGM arra, hogy a szakképzési centrumok és az államtitkárság közvetlenül is megkeressék a magánfenntartókat ajánlatukkal. A tanév megindításához szükséges mindennemű keretszám-átadást ahhoz kötöttek, hogy az alapítványok 3 napon belül jognyilatkozatot tesznek arról, hogy maguk kérik (!!!), az általuk fenntartott iskolák átadását a következő tanévtől egy szakképzési centrumnak. Ezt a nyilatkozatot augusztus 27-én, csütörtökön délig kellett megküldeni Czomba Sándor akkori államtitkárnak.
A megküldött nyilatkozatokat az államtikárság nem tartotta elég egyértelműnek, ezért telefonon instruálta a fenntartókat, hogy egészítsék ki a nyilatkozatukat azzal, hogy egyúttal lemondanak a 2016/2017. tanévre szóló keretszámok igényléséről is.
A nyilatkozatok szaktárca általi begyűjtése után hónapokig nem történt semmi. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete a 2016/2017. tanév indításának ellehetetlenülése miatt 2016 tavaszán több alkalommal megkereste az NGM-t az alapítványi iskolák szakképzési centrumokba történő szervezésének alternatív megoldásával, valamit tárgyalási kezdeményezéssel. Ezekre a megkeresésekre a mai napig nem jött válasz.
A napokban vált nyilvánossá egy, az „integrációra” vonatkozó megállapodás-tervezet.
A megállapodás-tervezetből jól látható az állami intézményfenntartó hozzáállása az oktatáshoz.
A köznevelési intézményeket nem a tanuló fejlődését elősegítő tanulási térnek, nem a pedagógiai-szakmai munka terepének, hanem ingó (különösen: informatikai és multifunkcionális eszközökből, valamint gépjárművekből álló) és ingatlan vagyontárgyaknak látja.
Bár a dokumentum címe „Megállapodás-tervezet”, a tervezet nem garantálja a polgári törvénykönyv szerződésekre vonatkozó kikötéseit. A kötelmi jogviszony egyoldalú, a felek a szerződés szövegét nem közös akarattal dolgozták ki.
A vagyont ugyan nem elkobozza, hanem tartós ingyenes használatba veszi.
A tanulókról a 21 mellékletből a 18. (!) melléklet kér először információt.
A megállapodás szövege a tanulók képzésének változatlan, zavartalan folytatására még csak nem is utal. Az iskola pedagógiai programjának végrehajtására semmilyen garanciát nem fogalmaz meg a dokumentum.
A megállapodás-tervezetből kitűnik az átvevő fél viszonyulása a szakképzéshez, közoktatáshoz. Ahogy az iskolákról, mint helyiségből, eszközökből, dolgozókból és tanulókból álló egyenintézményről gondolkodnak, abból látszik, hogy fogalmuk sincs arról, hogy miért olyan kudarcosak gyakran az állami iskolák, és miért választják tanulók és szülők tízezrei az alapítványi és magán iskolákat.
A magánintézmények sajnálattal látják az állami intézményekből való tömeges tanulói elvándorlást. A magánszférának nem célja a további bővülés. A mi célunk az, hogy megosszuk kollégáinkkal, a szakmai szervezetekkel és a jogalkotókkal a magániskolákban kikísérletezett innovatív pedagógiai módszereket, szervezetfejlesztési, vezetési és oktatásszervezési tapasztalatainkat.
Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete az alábbi területeken vár azonnali beavatkozást a Szakminisztérium részéről:
Garancia arra, hogy a keretszámaikról lemondott fenntartók részére átadja a szükséges kapacitásokat.
Magán szakképzési centrumok létrehozásának jogszabályi hátterének kidolgozása és megvalósítása
Az állami szakképzési centrumokkal való szoros együttműködést társulási szerződés formájában lehetővé tevő megállapodás-tervezet kidolgozása
A magánintézmények készek hatékony és eredményes együttműködések kialakítására és fenntartására a szakképzési centrumokkal – de a szakképzésért és a köznevelésért elkötelezett személyekként, intézményekként ezt csak szakmai alapon, a tanulók és szülők érdekében megfelelően előkészített módon tehetik.
Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete a magánintézmények állami integrációja helyett egy szoros együttműködésre és kapacitáskoordinációra épülő, a magánintézmények szakmai, tulajdonjogi és szervezeti önállóságát biztosító modell kidolgozását javasolja.
Amennyiben a szakképzésért felelős minisztérium nem tesz azonnali lépéseket az alapítványi és magán szakképző iskolák 2016/2017. tanévének sikeres beindításáért, az a látszat keletkezik, hogy az NGM 2015 augusztusi kommunikációja, mely szerint – „a 2015/2016. tanévre csak azok az iskolák kapnak keretszámot, melyek fenntartói nyilatkoznak arról, hogy a 2016/2017. tanévtől iskoláik valamely szakképzési centrum keretében folytatják munkájukat, és ennek érdekében lemondanak a 2016/2017. évre szóló szakmaszerkezeti döntésben a külön számukra megállapított keretszámokról” – csupán megtévesztés volt, és arra irányult, hogy a tárca egy éven belül felszámolja az alapítványi és magán szakképző iskolák többségét, óriási károkat okozva ezzel a szakképzés egészében.
A Civil Közoktatási Platform számára elfogadhatatlan a szakképzési rendszer tervezett átalakítása
Háttér, előzmény:
Az EMMI megküldte közigazgatási egyeztetésre a szakképzés kerettanterveinek módosítási tervezetét.
A napvilágra került kormányzati terv a szakma széleskörű elutasítását váltotta ki.
A Civil Közoktatási Platform megküldte az EMMI számára halasztást és rendszerszintű átdolgozást kérő véleményét.
A Tanítanék Mozgalom több iskolája, valamint érintett tagszervezeteink közvetlenül is megfogalmazták hasonló tartalmú állásfoglalásukat.
Az NGM – meghazudtolva a Pedagógusok Szakszervezetének halasztást kérő állásfoglalásában foglaltakat – valótlanul mutatja be a szakképzés tervezett átalakításának irányát és várható következményeit.
A nagykanizsai Cserháti Sándor Szakközépiskola pontokba szedve közzétette elemzését a diákokat, szülőket, gyakorló tanárokat, szakoktatókat sújtó állapotokról, a változások káros következményeiről.
A CKP 12 pontjának vonatkozó része semmit nem vesztett aktualitásából:
„2. A középfokú szakképzési rendszerben a kormány által tervezett minden változtatást azonnal függesszenek fel! Biztosítsák mindenkinek a lehetőséget a középfokú végzettség megszerzésére!
Nem válhat a szakiskolások után most a szakközépiskolások számára is lehetetlenné, hogy 14 éves korban hozott pályaválasztási döntésüket megváltoztassák, és iskolatípust, szakmát, továbbtanulási irányt váltsanak! (…)
Nem csökkenthetők a szakközépiskolákban a közismereti óraszámok, állítsák le az ezt szolgáló új kerettantervek kidolgozását! A középiskolai érettségi egységes rendszerének tervezett lebontása akadályozná a diákok szakmai, továbbtanulási karrierútjának tervezését, rugalmas módosítását, és szűkíti a felsőoktatásba való belépés lehetőségét. (…)
Ne nevezzék át az iskolatípusokat! Az új nevek – szakközépiskolából szakgimnázium, szakiskolából szakközépiskola – megtévesztőek, a hazai hagyományoktól idegenek.”
A kormányzati koncepció tehát nem tartható, illetve az a jogalkotási, egyeztetési folyamat, melyet a kormányzat alkalmaz, elfogadhatatlan. A tervezetet ezért elutasítjuk.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nyilatkozata szerint megalapozatlan és minden szakmai alapot nélkülöz a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) kérése, hogy a kormány egy évvel halassza el az új iskolatípusok bevezetését a szakképzésben. A nyilatkozat hemzseg a valótlanságoktól, a félretájékoztatástól – és pozitívumnak nevezi azt, ami a legnagyobb baj az átalakítással. Arról pedig említést sem tesz, hogy azok, akik szeptemberben kezdik az iskolát, nem olyan képzésre jelentkeztek, amit most rájuk kényszerítenek.
A szakgimnáziumi átalakítás ellen nem csak a PSZ tiltakozott. A változtatások leállítását követeli a Civil Közoktatási Platform 12 pontja. Az egyeztetésre küldött szakgimnáziumi kerettanterveket összehangolt véleményben utasították el a CKP tagszervezetei és sok csatlakozó iskola. Petícióban tiltakozott több természettudományos tanári szervezet. Még a Nemzeti Pedagógus Kar is a változás elhalasztását kérte.
A 2016. május 19-i KockásInfó: totális államosítás
A Tanítanék Mozgalom és a szakmai hátterét biztosító Civil Közoktatási Platform több hónapja küzd a magyar közoktatás megújításáért, sürgeti az oktatási rendszer jobbá tételét. Elképzeléseink és követeléseink egyik központi eleme az iskolai autonómia helyreállítása. Úgy tűnik azonban, az autonómia (és mindaz, amit jelent: szabadság, felelősségvállalás, döntési jogok) szitokszó a kormány számára.
Úgy tűnik, hogy a hatalom birtokosai sértésnek vették, hogy a társadalom jelentős részét magunk mögött tudva megkérdőjeleztük a szerintük megfellebbezhetetlen állítást, miszerint csak az állam lehet jó gazdája az iskoláknak.
Sértettségében a kormány olyan döntést készített elő, mely gyermekeink jövőjét veszélyezteti. Minden szakmai érvet és tapasztalati tényt félresöpörve tovább kívánja fokozni az iskolarendszer központosítását, totális államosítást tervez, immár benyújtott törvényjavaslat formájában.
A KLIK tragikomikus története oda torkollott, hogy átfestik a névtábláját, s hasonló radikális változás történik forrásai terén is, pedig már üzemeltetni és fenntartani is szeretné az intézményhálózat épületei. Így az iskolahasználóktól és a helyi közösségektől még távolabbra kerül az iskola, pedig a most már üzemeltetési jogukat is elvesztő önkormányzatok sokszor álltak az állam helyett is helyt, sőt, a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben – egészen a forrásaik elvonásáig – jól tudták működtetni intézményeiket.
EINSTAND! – és az állam rátenyerel az ingó és ingatlan vagyonra, s ugyanezt tervezi az eddig még jól működő alapítványi szakképző iskolákkal, miközben ellehetetleníti a sokak számára menekülő-útvonalként szolgáló alapítványi iskolák (pl. Waldorf) és óvodák működését is.
Végre a kormány is belátta – igaz nem önszántából, mert szüksége volt ehhez a mi szűnni nem akaró szókimondásunkra is –, hogy nem jó a kettős üzemeltetési rendszer: a fenntartás és a működtetés különválasztása. De következtetései tévesek, vagy szándékosan hárítja át a felelősséget az önkormányzatokra. Hiszen éppen az nyert igazolást, hogy rossz, hogy csőd, hogy megfojt minden szereplőt az állami, központosított fenntartás. Az elmúlt időszakban éppen azokban az iskolákban következtek be súlyos üzemeltetési problémák (gázelzárás, villanykikapcsolás), ahol az üzemeltetést is a KLIK végezte – és most ennek a szereplőnek kellene még az állagmegóvásról is gondoskodnia!
Ennek az átgondolatlan, politikai koncepciónak az oktatásirányítás alárendelte a realitást, gyerekeink és az ország jövőjét is.
Mozgalmunk indulásakor azt mondtuk, hogy elmegyünk a falig is. Sokszor és sokan kérdezték, hogy hol a fal. Mára kiderült, hogy a fal maga a kormány. A totális államosítás bejelentésével a kormány nemhogy ajtót nyitott volna bármiféle tárgyalás, egyeztetés, a szakma valós szereplőinek a meghallgatása érdekében, hanem újabb betonelemeket helyezett a kommunikáció útjába…
2016. június 2. Einstand, tanodák, elbocsátások
KORMÁNYZATI EINSTAND
Az elmúlt hét központi oktatási témája aziskolák teljes államosítása volt.
Egyre több önkormányzat tiltakozik az ellen, hogy az állam a fenntartás után a működtetést is elvegye tőlük, és kötelezze őket a tulajdonuk ingyenes átadására.
A CKP, a Tanítanék Mozgalom és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége közös nyilatkozatbantiltakozik az államosítás ellen.
Mára már az is nyilvánvalóvá vált, hogy a finanszírozási gondokat nem oldja meg, ha az állam a fenntartó és a működtető is. A tavaly augusztusban létrejött szakképzési centrumok is finanszírozási gonddal küzdenek: az egyik szakképzési centrum például januártól májusig tizennégymilliós tartozást halmozott fel. Ezen elbocsátásokkal kívánnak segíteni. Tantermeket zárnak be, hogy ne kelljen takarítani.
VESZÉLYBEN A TANODÁK!
Miközben az iskolarendszer nem képes kezelni a hátrányos helyzetű gyermekek oktatását, problémát, érthetetlen módon ellehetetleníti a jól működő, a tanulókkal az iskolaidőn túl eredményesen foglalkozó tanodákat. Pedig a pénz meglenne – uniós keretből 5 milliárd forint áll rendelkezésre a tanoda programok támogatására. A pályázatokat a tanodák december 21-ig beadták – márciusban meg is kapták az értesítést azok befogadásáról. Pályázati döntés azonban a mai napig nincs – információ se arról, hogy mi várható. Sok tanoda már működésképtelen…, sok bezárt…, a beszoktatott gyerekek szétszéledtek. Csak azok tudnak fennmaradni, ahol van másfelől forrás.
Ráadásul sok helyen az önkormányzatok vissza akarják venni a tanodák részére biztosított helyiségeket. A bátonyterenyei tervekről sok híradás megjelent, de nem ez az egyetlen eset – csak a tanodákat fenntartó szervezetek a megegyezés reményében nem akarják nyilvánosságra hozni ezeket.
A TECHNIKAI ÉS AZ OKTATÁST SEGÍTŐ DOLGOZÓK TÖMEGES ELBOCSÁTÁSA VÁRHATÓ
Mind KLIK-es, mind szakképző centrumos tájékoztatókon elhangzott, hogy ősztől a NOKS és technikai dolgozók elbocsátásával kívánnak segíteni finanszírozási gondjaikon.
Egy helyi KLIK-es tájékoztatás szerint a szakszervezetek által követelt NOKS béremelést csak úgy tudják megoldani, ha kevesebb emberrel végeztetik ugyanazt a munkát. Ha ez semmiképp se megy, megbízási szerződéssel vagy közmunkásokkal kívánják a feladatokat elvégeztetni.
Ez ugyanaz a cinikus megközelítés – úgy teljesíteni látszólag valamilyen követelést, hogy még rosszabb helyzetet teremtünk, mint eddig volt –, mint az iskolák kettős fenntartásának megszűntetésénél.
Emellett törvénysértő: a munkaviszonyt leplező színlelt megbízási szerződések munkaügyi bírsága első alkalommal is ötmillió Ft-ig terjedhet! Reméljük, lesz energiánk arra, hogy ilyen esetekben elősegítsük a jogi eljárások beindítását.
Ráadásul most egyértelműen kiderül, hogy hiába tagadják, az elbocsájtottak helyére veszik fel a közmunkásokat, kizárólag spórolási céllal.
Persze, vannak még ennél is költséghatékonyabb ötletek. Egy szakképzési centrumban az elbocsátott technikai dolgozók munkáját – takarítás, gondnoki feladatok – diákok közhasznú munkájával kívánják pótolni.
A törekvések annál is félelmetesebbek, hiszen a technikai dolgozók nagy részét jelenleg az önkormányzat alkalmazza. Az államosítás után az ő bérköltségük lesz az, aminek a megtakarításával olcsóbban működtetheti az állam az iskolákat az önkormányzatoknál.
