Mesterséges intelligencia az oktatásban – Miértek és hogyanok a mindennapokban
szavon
A 2024. 11. 21-i Finn Minta Fórumon elhangzottakat összefoglalta: Gönczöl Enikő
A fórum előadója: dr. Major László
dr. Major László a Turkui Egyetem kutatója, aki egyben a Finnországban működő Luma központ (https://www.luma.fi/en/) igazgatója is. A központ fő célja, hogy a legújabb oktatási módszerekkel segítse a gyerekek érdeklődésének a felkeltését a matematika, a technológia és a természettudományok iránt.
Egy éven át általános iskolában is tanított, de később a kutatás felé fordult. Előbb az ELTÉ-n oktatott statisztikát társadalomtudományi szakos hallgatóknak, majd nyolc évvel ezelőtt Finnországba költözött. Jelenleg elméleti matematikusként dolgozik a turkui egyetem információelmélet tanszékén, ahol a mesterséges intelligencia (MI) hatékonyabb működését segítő algoritmusokat fejlesztenek.
Előadása és a fórum keretében kialakuló gondolatcsere többféle dilemmát és kérdést vetett fel, s a résztvevők megismerhettek néhány érdekes példát is az MI világából.
Néhány általános észrevétel
Ma már talán megszűnőben van a félelem a tanárok körében a mesterséges intelligencia hatásaival kapcsolatban. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy elkezdték használni, és rájöttek, hogy sok monoton feladatot tud átvenni tőlük.
Sok szakember tekinti problémának, ha az oktatás túl erősen fókuszál a lexikális tudásra, és tartja kívánatosnak, hogy áthelyeződjön a hangsúly az eszköz jellegű tudás fejlesztésére. Nehezíti azonban az elmozdulást ebbe az irányba, hogy a tárgyi tudást sokkal könnyebb számonkérni, mint azt felmérni, hogyan fejlődik például a problémamegoldó vagy a kritikus gondolkodási képesség.
Az, hogy az MI segítségével lehet olyan képet vagy hangfelvételt készíteni, amely be tudja csapni a szemünket és a fülünket, még inkább fontossá teszi a kritikai gondolkodást, mint korábban. (Ehhez kapcsolódóan az előadó sok olyan képet mutatott be, amely valóságos fényképnek vagy emberi alkotásnak tűnt, de az MI készítette azokat. Ugyanakkor meggyőzően állította, hogy olyan hamisított hangfelvételt ma még senki nem tud csinálni, amit ne lehetne lebuktatni egy másik MI segítségével.)
Gyakorlati példák
Az előadó saját okostelefonja segítségével bemutatta, hogyan válaszol szóban (magyar nyelven) a Chat GPT a neki (szintén szóban) feltett kérdésekre. Megkérdezte tőle, hogy mit tud a Tanítanék Mozgalomról, amire a program meglepően részletes és pontos választ adott.
Az előadó következő kérdése olyan volt, ami akár egy tanítási órán is felmerülhet: Vajon befagy-e télen az Északi-tenger Norvégia partjainál? A válasz ebben az esetben is szakszerű és érthető volt, amiből látni lehetett, hogy ez a funkció hasznos lehet akár egy tanítási órán is, hiszen így bármikor gyors választ kaphatunk egy váratlanul felmerülő kérdésre. De jó lehet az MI arra is, hogy ellenőrizzünk olyan információkat, amik gyanúsnak tűnnek, vagy nem érezzük elég megalapozottnak azokat.
Azt is demonstrálta az előadó, hogy milyen fontos szerepe van a jól feltett kérdésnek abban, hogy használható választ kapunkjunk az MI-től. Megkérdezte a Chat GPT-t, tudna-e neki olyan órarendet készíteni, ami segíti a tanárok munkáját. A válasz az volt, hogy ilyet nem tud készíteni, de tud szempontokat adni hozzá, és fel is sorolt jó néhányat. És tudott weboldalakat is ajánlani a feladat megoldásához. A megfelelő kérdezés tehát olyan képesség, amire a jövő generációjának nagy szüksége lesz, ezért fontos megtanítani rá a gyerekeket.
Az előadó elmesélte, hogy amikor tanárokat kérdezett arról, előveszik-e a Chat GPT-t a munkájuk során, általában azt a válaszolt kapta, hogy „ez nincs benne a tantervben”. De látják, hogy van rá igény, ezért próbálkoznak a használatával, amit lehetővé tesz, hogy a finn tanterv nagy szabadságot ad a tanároknak azáltal, hogy pl. a célokat ilyen általános formában jelöli ki: „A logikai készség fejlesztése.” Vagyis nem írja elő, hogy konkrétan mit kell csinálni a cél eléréséhez az órán. Illusztrációként az előadó arra kérte a Chat GPT-t, hogy ajánljon neki olyan történelmi példákat, amiket a geometriai testek témakörének tanítása során fel tudna használni. Hanggal kérdezett és a program hanggal válaszolt neki magyar nyelven, az ötletek gazdag tárházár felkínálva.
A résztvevők ezután megismerhették a Chat GPT azon változatát is, melynél a kérdéseket írásban lehet feltenni, és a program írásban válaszol azokra. Az egyik mintakérdés ez esetben az volt, hogy milyen összefüggések lehetnek az énekóra és a testnevelés között. Egy kérés pedig arra vonatkozott, hogy a program készítsen illusztrációkat egy olyan geometriaórához, melynek témája a kocka. A gép mindkét feladatott gyorsan és jó minőségben oldotta meg.
Néhány érdekes háttér információ
Major László röviden ismertetett egy kutatási projektet, amelyen ő is dolgozik. Egy aranytömböket ábrázoló képpel érzékeltette, hogy mennyi ma Finnország aranytartaléka. A kutatók meg vannak győződve róla, hogy a föld alatt valahol még nagy mennyiségű arany található az országban, de nem tudják, hol kellene keresni azt. Úgy gondolják, ha különböző helyeken lefúrnak a földbe, és elemzik a kinyert mintákat, annak alapján az MI képes lesz majd megjósolni, hol található a legnagyobb valószínűséggel arany. Ehhez azonban olyan matematikai módszerre van szükség, ami még nincs kitalálva. László egyik feladata az, hogy minél több tehetséges fiatalt „tereljen” az egyetemükre, akiktől remélni lehet, hogy megtalálják majd e kérdés megoldását. Ugyanakkor nem hallgatta el azt a problémát sem, hogy ha véletlenül találnának egy jó módszert, amivel megduplázódhat a világ aranykészlete, az azzal is járna, hogy az arany értéke lecsökkenne.
A résztvevők megtudhatták, hogy ma már létezik a világban olyan üzletlánc, az Amazon Go, amelynek teljes működése az MI-n alapul. Nincsenek a boltokban eladók és pénztárak, csak áruk és kamerák. A vásárlók bemennek, a táskájukba rakják a polcokról, amire szükségük van, és mikor az érzékelő kapun keresztül kimennek az üzletből, a rendszer automatikusan levonja a bankszámlájukról a megvásárolt termékek árát. Ezen működésébe bepillantást nyújt az alábbi két videó:
Az előadó az előbbi példához kapcsolódó botrányként említett meg egy Indiában megtörtént esetet. Itt megfelelő technológia nélkül akartak vevőket hasonlónak látszó boltokba bevonzani, de a csalás lelepleződött. Kiderült, hogy nagyon sok ember valahol egy óriási teremben számítógépek előtt ülve, az önkiszolgáló boltokban elhelyezett kamerák segítségével követték az egyes vásárlókat, s mechanikusan (egér segítségével) ők tologatták be a kiválasztott termékeket a vásárlókhoz tartozó elektronikus kosarakba… Két híradás a csalás lelepleződéséről:
Major László bepillantást engedett az általuk kifejlesztett Hexapol nevű, 3 x 3 mezőt használó, leegyszerűsített sakkjátékba is, amit gyerekek számára szervezett workshopok keretében alkalmaznak. Döntési helyzeteket szimulálnak vele, és azt próbálják megmutatni, hogy miként tanul a mesterséges intelligencia.
Válaszok a résztvevők kérdéseire
A fórum záró, interaktív részében a résztvevők kis csoportokban vitathatták meg a tapasztalataikat és a kérdéseiket az MI használatára vonatkozóan, melyek közül néhánynak a közös megbeszélésére is sor került.
Hogyan tanul a mesterséges intelligencia?
Ennek többféle módja van. A Chat GPT esetében például az történik, hogy hatalmas mennyiségű szöveges információt „eresztettek rá”. Egy óriási adathalmazt, ami valamilyen módon strukturálva van. Amikor egy konkrét kérdést kap, elindul egy „fa szerkezetű” információs hálón, megkeresi a szükséges adatokat, és azokból állítja össze a válaszát. Mindezt persze rettenetesen gyorsan teszi. Ez a generatív tanulás típusa.
A másik alaphelyzet az, amikor valamilyen összefüggést kell felismernie – erre is képes a Chat GPT. Ha például beadunk neki egy PDF dokumentumot, értelmezni tudja az abban rögzített szöveget. De ugyanez a helyzet a fényképpel is: JPG formátumról is felismeri, hogy mit lát, pedig azon csak pixelek vannak. Ez a funkció működik például a parkolókban, amikor egy kamera olvassa le a rendszámot, és kiengedi a megfelelő autót, amelyiknek a vezetője kifizette a parkolási díjat. Ez ma már a hétköznapok része. Ennek a fajta tanulásnak a kerete a neurális háló, ami egy igen bonyolult technológia.
Hogyan hat az MI a mentális egészségre?
A Chat GPT úgy van beállítva, hogy pozitív visszajelzéseket adjon, mindig megerősítve a felhasználót. De vajon nem torzítja-e az énképét annak a gyereknek, aki egy MI karaktert választ „barátjának”, aki mindig mindenben támogatja őt?
Szerencsére a rendszer azt is megengedi, hogy a felhasználók maguk tréningezzék a saját Chat GPT-jüket. Mindenkinek van egy egyedi felhasználóneve, és a program be tudja gyűjteni a használója személyiségjegyeit – ha az illető hozzájárul ehhez. Alapból – a személyiségi jogok védelme érdekében – úgy van megcsinálva, hogy ne nagyon gyűjtsön ilyen információkat. Meg lehet viszont kérni rá, hogy ha a felhasználó szeretné, akkor tároljon el róla információkat. De akár arra is, hogy legyen minél kritikusabb. (Nehogy az a helyzet alakuljon ki, hogy a túl sok pozitív megerősítés a kreatív ötletek mennyiségének a csökkenéséhez vezessen.)
Érdemes azonban megemlíteni egy másik szempontot is. Nagyon sok egyedül élő ember van, aki nem tud kivel beszélgetni. Számukra jó társ lehet egy türelmes MI, ha meghallgatja őket, és érdemben válaszolni is tud a gondolataikra.
Hogyan járulhat hozzá az MI a kritikus gondolkodás fejlesztéséhez?
A Chat GPT sose mondja, hogy sajnos nem tudja a választ a feltett kérdésre. Általában mindig mond valamit, akkor is, ha nem biztos annak helyességében. Ezért fontos, hogy semmit ne fogadjunk el automatikusan! Mindig érdemes visszakérdezni, és ellenőrizni is a válasz helyességének valószínűségét.
Mivel ma már óriási mennyiségű adat van rögzítve ezekben a programokban, egyre inkább megvan a veszélye annak, hogy az MI elkezd forrásként használni olyan adatokat, amiket ő maga hozott létre – és valamennyire kicsúszik az irányítás az ember kezéből. Minél nagyobb az így hozzáférhető tartalom mennyisége, annál fontosabb a kritikus gondolkodás képessége. Kritikus visszajelzésekkel lehet abba az irányba terelni, hogy minél helyesebb válaszokat kapjunk a Chat GPT-vel való beszélgetés során. Semmit sem szabad rögtön elfogadni a hallottak végiggondolása nélkül: folyamatosan specifikálni kell a kérdéseket, hogy azok végül igaz válaszhoz vezessenek.
A Finn Minta Fórum keretében, havi rendszerességgel megszervezett interaktív képzések célja, hogy finn jógyakorlatok bemutatásával és a hozzájuk kapcsolódó szakmai kommunikációval inspirálja a pedagógusokat, elősegítse a hazai közoktatás módszertani kultúrájának gazdagodását. A minden alkalommal más-más tematikájú eseményen a meghívott előadók bemutatója után szakmai diskurzusra került sor, a résztvevők reflektálhattak a hallottakra, megoszthatták egymással a témához kapcsolódó személyes tapasztalataikat, és javaslatokat fogalmazhattak meg a megismert ötletek hazai felhasználására vonatkozóan.
A fórum szakmai vezetői: Tuba Orsolya, a Finn minta alapítója, Finnországban élő doktori hallgató, az innovatív tanulási környezetek kutatója, és Püski Edit, oktatásfejlesztő, iskolaalapító, közgazdász, közösségépítő.
Az online fórum eseményeinek moderátorai: Pilz Olivér és Tóth Bence a Tanítanék Mozgalom képviselői.
A Finn Minta Fórum rendezvénysorozat a 2024/2025. tanévben az Európai Unió támogatásával, a Közös értékeink pályázati program részeként, a Tanítanék Mozgalom és a Finn minta együttműködése keretében valósult meg.
