Mi lett velük azóta? – tanártörténetek a kirúgások után három évvel: Tölgyfa Gergely

Törökné Pethő Erzsébet riportja

2022 végén példátlan dolog történt a magyar köznevelésben: 15 tanárt kirúgtak a munkahelyükről az oktatási intézményekre kiterjedő sztrájkok és polgári engedetlenségek megtörésére. A munkaügyinek álcázott indoklás mögött valójában politikai okok húzódtak. A kirúgott tanárok azóta is tartják a kapcsolatot, közösségük igazi baráti társaság lett.

Tölgyfa Gergely ezt az idézetet választotta, ami a leginkább kifejezi a benne kavargó érzéseket. Gergő az egyetlen vidéki a 15 kirúgott tanár közül, a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum drámatanára volt, 9-es osztályfőnök, amikor a Pécsi Tankerületi Központ 2022. december 20-án elbocsájtotta. Ez a nap volt a próbaideje utolsó napja, így neki lehetősége sem volt beperelni a tankerületet.

Emlékszel arra a napra, amikor megtudtad, hogy elbocsátanak?

Az a nap nem él olyan tisztán az emlékeimben. Fel kellett keresnem a tankerületet, és akkor már sejtettem, hogy miért. Másra nem nagyon emlékszem. Viszont az emlékezetesebb volt, hogy másnap, 21-én volt az osztálykarácsony az iskolában, és mikor bementem, már sokan tudták, hogy mi történt, és nekem úgy kellett karácsonyoznom az osztályommal, hogy valójában már nem is dolgoztam ott. Annyira megviselt az egész, hogy elájultam. A diákok kaptak el, mert összeestem a kávésbögrémmel a kezemben.

Milyen nehézségekkel kellett szembenézned a kirúgásod miatt?

Nem tudtam, hogy hogyan tovább. Minden újrakezdés nehéz, és én nem is nagyon értettem máshoz. Lelkileg is nagyon megviselt az egész, ezért önismereti csoportokba jártam, és úgy éreztem, hogy képtelen vagyok továbblépni.

Hogy változott meg az életed? Mi történt veled azóta?

Nagy fordulatot vett az életem. Hirtelen minden megszünt, ami addig fontos volt, nem találtam a helyemet. Fontos volt, hogy tisztában legyek azzal, hogy mit is akarok, hogy megismerjem önmagam. Először is végigjártam az El Camino-t. Ez nagyon tanulságos volt.

Aztán pénzt is kellett keresni, mert nem volt sok tartalékom, így alkalmi munkákat, főleg kertészkedést vállaltam. Minimális színházi munka is került néha: A Kék Teszla című előadás, vagy a Turba. Megkaptam az Emberség Erejével – Emberi jogi szervezet Emberség díját is.

Aztán egy sérülés miatt hónapokra kiestem, nem tudtam dolgozni. Most szeptembertől egy barátommal egy vállalkozásba kezdek, tele vagyunk tervekkel, amiket szeretnénk megvalósítani. Drámacsoportokat szeretnénk indítani minden korosztálynak, ahol a résztvevők jól érzik magukat, és kicsit többet megtudnak önmagukról.

Mennyire sikerült feldolgozni a történteket? Ki vagy mi segített ebben?

Nagyon nehezen dolgoztam fel a történteket, már amennyire feldolgoztam. Ebben főleg a barátaim és a családom segített. Már nincsenek bennem indulatok, szépen, lassan változik az érzelmi része az egésznek.

Ma is részt veszel hasonló ügyekben? Jársz tüntetésekre?

Ma is járok tüntetésekre a fővárosban is és Pécs környékén is, ha tehetem, és ha kérnek szívesen mondok beszédet is.

 Ha tehetnéd, visszamennél a közoktatásba?

Semmiképp, mert nem szünt meg az ok, sőt most még rosszabb a helyzet, mint amikor engedetlenkedtünk. Amíg ez nem változik, addig nem lehet szó róla.