Bomlik a kormányzati egység az oktatás megítélésében

2017 januárjában tíz érettségiző diák azt kérte a döntéshozóktól, hogy gondolják át a szakképzésben tanulók érettségi vizsgáit¹, mert túl későn jelentek meg a szakmai érettségiről a szükséges információk. Az elmúlt két hónapban a kormányzati oldalról csak zavart, félrebeszélést és terelést láttunk. Pedig 30 ezer diák jövőjéről van szó.

A diákok nyílt levelét három hét alatt közel háromezren írták alá. A Független Diákparlament, a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform és a Szülői Összefogás által is támogatott kérés jogossága azóta másokat is elgondolkodtatott. Aáry-Tamás Lajos, az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgozó oktatási jogok biztosa a beadványozók előtt kijelentette – mely beszélgetésről az ombudsman tudtával felvétel is készült –, hogy az idei érettségin sérülnek a diákjogok. Székely László, alapjogokért felelős ombudsman az egész szakgimnáziumi rendszert aggályosnak tartja, mert az ide járók esélyei sérülnek a más iskolatípusban tanulókkal szemben. És ma ott tartunk, hogy az erősen jobboldali kötődésű Professzorok Batthyányi Köre is elismerte évértékelőjében, hogy a civil szervezetek oktatásügyben tett követelései helyénvalóak, a Magyar Tudományos Akadémia szakértői pedig egyértelműen elismerik és részletesen taglalják, elemzik is ezeket a súlyos problémákat. Sőt, már a Fidesz soraiban is van, aki alkotmánybírósági döntést sürget.

Vagyis úgy tűnik, hogy egyre többen figyelnek fel a problémára. Csak az oktatási kormányzat hallgat. Megkereséseinket megválaszolatlanul hagyták, az elmúlt egy év többszöri tárgyalási, megoldáskereső ajánlatait durván elutasították. Az érettségi ügyében is csak Palkovics László méltatta válaszra a kezdeményezőket – ő viszont egész egyszerűen nem érti a beadványt, hiszen szerinte minden a legnagyobb rendben van.

Jogosan merül fel a kérdés: ha nem érti, akkor miért nem akar tárgyalni? Lehet itt emlegetni a kerekasztalt, de mi haszna egy olyan „egyeztetésnek”, ahol még a törvénytelenségek ügyében sem sikerül megoldásra jutni? Csak emlékeztetőül: a szakképzés teljes átalakítása is a köznevelési kerekasztal résztvevőinek teljes elutasítása ellenében került megvalósításra.

A közoktatás területén talán soha nem állt olyan közel a magyar társadalom a konszenzushoz, mint napjainkban. Politikai nézetétől függetlenül mindenki érzi saját maga vagy gyermeke, unokája, ismerősei révén, hogy katasztrofális a helyzet. Az elmúlt egy év megmutatta számunkra, hogy bízhatunk a társadalom erejében, hiszen napirenden tudtuk tartani az oktatás ügyét, számtalan szövetség köttetett, rengetegen mozdultak meg, a közös gondolkodás és a közös cselekvés időszakába léptünk.

Csak az oktatási kormányzat tagjai (és a hozzájuk kötődő sajtótermékek) hárítanak. Nekik még mindig fontosabb a tévedhetetlenség-kultusz fenntartása, mint a hibák beismerése – s mivel az érettségi esetében már túl vagyunk a jelentkezési határidőn –, legalább a károk enyhítése.

Úgyhogy akkor álljon itt még egyszer, mi a probléma, hátha immár ők is megértik:

1. Mitől jogsértő a szakgimnáziumi érettségi?

A köznevelési törvény rögzíti, hogy a közoktatásban tanulóknak joguk van minimum két évvel a vizsgák előtt tisztában lenni a vizsgák pontos leírásával: például azzal, hogy a vizsgán mely témaköröket milyen szinten kérnek majd számon. Az „ágazati szakmai vizsgatárgy” 2017-ben lesz először része a szakgimnáziumi érettséginek, s bár a vizsga tényét 2011-ben rögzítették – ahogy erre az államtitkár folyamatosan hivatkozik is –, de a fent említett pontos vizsgaleírás 2015 májusa helyett laza 19 hónapos csúszással, csak 2016. december 28-án jelent meg. Vagyis szó sincs a két éves időintervallum meglétéről.

2. Mit lehet még tenni, hogy ne következzenek be további jogsértések az érettségi során?

A Civil Közoktatási Platform szakmai nyelvre fordította a diákok beadványát, mely egyébként nemcsak a szakmai érettségi anomáliáiról szól, hanem a megnehezített idegen nyelvi érettségi problémás feltételeiről, valamint a tanulási nehézséggel küzdő és/vagy sajátos nevelési igényű diákok szakmai érettségi vizsgájának tisztázatlan körülményeiről is. Az oktatási szakértők – ingyen, önkéntes munkával – kidolgoztak olyan szakmai javaslatokat, melyek legalábbis csökkenthetnék például azt a kárt, amit a késve megjelent vizsgaleírások okoztak. Ha már azt teljesen jóvátenni – a közben eltelt évek miatt – lehetetlen.

Tehát bizonyos fokú hátránykompenzáció még elérhető májusig, ha valóban tömegek állnak a szakgimnazisták mögé, illetve ha ők maguk kiállnak saját ügyükért. Emellett adott a per lehetősége is. Ha egy vagy több szakgimnazista úgy dönt, hogy bepereli az államot a számára a szabályozással okozott kár miatt, a Tanítanék Mozgalom ingyenes jogi-ügyvédi segítséget biztosít számára, és vállalja az esetleges perköltséget.

A szakképzési rendszer rengeteg sebből vérzik. Hiszünk abban, hogy a társadalmi nyomás hatására képesek leszünk közösen javítani a helyzeten. A jogsértés nem játék, a diákoknak okozott kárért felelni kell! Hisz mégiscsak: gyermekeink jövője a tét. Ebben a helyzetben mást nem tehetünk, küzdünk, cselekszünk, mert hiszünk benne, hogy érdemes. Értük, mindannyiunkért.

2017. 03. 02.

Sulyok Blanka, Törley Katalin, Pilz Olivér
Tanítanék Mozgalom

***

Miért veszik el az érettségizők jövőjét?

Tisztelt Balog Zoltán Miniszter Úr!

Bár köztisztviselői pozíciójából adódóan fel kell tételeznünk, hogy Miniszter Úr számára is részleteiben ismert a szakgimnáziumi érettségi-ügy, annak megoldatlansága miatt fontosnak tartjuk, hogy emlékeztessük a kialakult helyzetre.

• 2017-től kezdve kötelező a szakmai ágazati érettségi a szakgimnazistáknak, tehát a jog erejénél fogva ez lesz az „ötödik vizsgatárgyuk”. Ez egy nagyon összetett, sokféle tantárgyból összeálló vizsga, melynek pontos követelményei csak 2016 decemberében váltak nyilvánossá. Ez olyan helyzet, mintha a gimnazistáknak 9. osztályban azt mondanák, lesz majd egy érettségi tárgyuk, amiben lesz kémia, fizika, biológia, testnevelés és ének-zene. De az, hogy melyik tantárgyból, milyen arányban, milyen feladattípusokból áll az új érettségi tárgy, az csak az utolsó, 12. év közepén derülne ki. És arra hivatkoznának, hogy, mivel ezeket a tárgyakat eddig is kellett tanulni, ezért amúgy is felkészültnek kell lenni belőlük. Mi úgy gondoljuk, hogy törvény szerint minimum két évvel a vizsgák előtt tisztában kell lenni azok részletes feltételeivel.
• Nehezítették a nyelvi érettségit is – úgy, hogy a szakgimnáziumban nem emelkedett a nyelvi órák száma, nem állnak rendelkezésre megfelelő könyvek, feladatsorok.
• 2016. januárjában tíz szakgimnazista – többek között Önnek is – nyílt levelet írt azzal a kérésekkel, hogy legyen szabadon választható az 5. érettségi tárgy, valamint ne nehezítsék a nyelvi érettségit, azaz az „elégséges” eredményhez legyen elég az A2-es szint, ahogy eddig is volt. Ezeket a kéréseket több mint 3000-en aláírásukkal támogatták.
• A Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, a Független Diákparlament és a Szülői Összefogás a kezdeményezés mellé állt. Hivatalos beadvánnyal éltek Aáry-Tamás Lajosnál, az oktatási jogok biztosánál, valamint személyesen, a sajtó nyilvánossága előtt átadták a diákok kérését Palkovics László államtitkárnak, aki átvette a levelet, de nem ismerte el a felvetések jogosságát.
• 2017. februárjában Aáry-Tamás Lajos biztos úr fogadta az érintetteket, a személyes meghallgatáson elismerte a diákok felvetésének jogosságát, „mártír-generációnak” nevezve az érettségiző szakgimnazistákat, és megígérte az ügy továbbítását, ami viszont „betegség miatt” márciusig nem történt meg.

Az érettségikre való jelentkezés idejének elmúltával az a kérés idén már káosz nélkül nem valósítható meg, hogy „legyen szabadon választható az ötödik érettségi tárgy” – de hátránykompenzálás még mindig lehetséges! A Civil Közoktatási Platform módosított, aktualizált javaslatokat nyújtott be az EMMI-hez, hogy megvalósuljon a hátránykompenzálás, ezekért küzdünk most:

• Ne változzon a nyelvi érettségi, az elégséges osztályzathoz legyen elég az A2-es szint!
• A szakmai ágazati érettségi elégséges osztályzatához legyen elég a 20%, és a méltányosság jelenjék meg a magasabb osztályzatoknál is!
• Kéttannyelvű szakgimnáziumoknál olyan nyelven vizsgázhassanak adott szakmai tárgyakból, amilyen nyelven tanulták őket!
• Ha valaki más pályán szeretne továbbtanulni, és emiatt „pluszban” érettségizik más tantárgyakból, a szakmai érettségit ne legyen kötelező beleszámolni a felvételi pontokba!
• Írják le pontosan és egyértelműen, hogy a tanulási nehézséggel küzdő (SNI-s, illetve BTM-kóddal rendelkező) tanulók milyen felmentéseket és könnyítéseket vehetnek igénybe a szakmai érettségin!
• Állítsák vissza a következő tanévtől a szakgimnáziumokban az ötödik érettségi tantárgy szabadon választhatóságát!

Tisztelettel, de nyomatékosan megkérjük a Miniszter Urat, hogy gondoskodjon arról, hogy a fenti javaslatokat az Oktatási Államtitkárság, illetve az Oktatási Hivatal a diákok érdekeit szem előtt tartva kezelje, és a javaslatokkal összhangban biztosítsák az érintett diákok számára az elszenvedett hátrányok kompenzálását.

Fontos gyakorlatnak tartjuk a minisztérium részéről is, hogy áttekintik a 30.000 diákot érintő helyzet valóságát, el- és befogadják a szakmai szervezetek által jelzett problémákat.

Magunk részéről a továbbiakban is szót fogunk emelni a közoktatásban esett méltánytalanságok miatt, képviselni fogjuk a hátrányosan érintettek érdekeit. A választási évhez közeledve, ugye nem akarja a Miniszter Úr, hogy továbbiakban is ilyen kínos ügyek miatt kelljen a Tanítanék Mozgalomnak tiltakoznia?

Levelünkhöz mellékeljük az aktivistáink által viselt több mint 3.000 iratkapcsot, szimbólumaként annak a több mint 3.000 diáknak, tanárnak, szülőnek, akik aláírásukkal támogatták a szakképzésben tanuló diákok kezdeményezését az érettségi szabályok esélyegyenlőséget és méltányosságot biztosító megváltoztatására.

Üdvözlettel,

Tanítanék Mozgalom

***

TE MIT TENNÉL?

Kint vagyunk most Budapesten a Szalay utcában a minisztériumnál: csatlakozz hozzánk!

Te mit tennél, ha tudnád, hogy 30 ezer diák feje felett lebeg Damoklész kardjaként az érettségi? Te mit tennél, ha tudnád, hogy önhibájukon kívül lesznek kénytelenek úgy nekifutni a vizsgáknak, hogy nincsenek rájuk megfelelően felkészülve? Te mit tennél, ha tudnád, hogy az oktatási kormányzat jogsértést követ el, és még csak tudomást se vesz azokról, akik ezt a fejére olvassák?

Mi tiltakozunk ez ellen az embertelen, de ránk kényszerített gyakorlat ellen! Mi mindent megteszünk, hogy enyhítsük a kárt!

Március 30-án egy éves lesz a Tanítanék Mozgalom által meghirdetett polgári engedetlenségi akció. 2016-ban országszerte több ezren tiltakoztak velünk, egy élhetőbb oktatási rendszerért. Egy év alatt sok minden változott, így változtattunk a módszereinken mi is. Viszont fontosnak tartjuk, hogy a március 30-i dátumról méltó módon megemlékezzünk.

A helyzet sok szempontból jelenleg rosszabb, mint akkor volt. És ezt egyre többen érzik a saját bőrükön. A szakképzési rendszerben idén 30 ezer diák érettségizik – jogsértő módon.

2017-től ugyanis kötelező a szakmai ágazati érettségi a szakgimnazistáknak, vagyis mindenképpen az az „ötödik vizsgatárgyuk”. Ez egy nagyon összetett, sokféle tárgyból összeálló vizsga, melynek pontos követelményei csak 2016 decemberében váltak nyilvánossá. Emellett nehezítették a nyelvi érettségit is – úgy, hogy a szakgimnáziumban nem emelkedett a nyelvi órák száma, és nem állnak rendelkezésre a megfelelő könyvek, feladatsorok.

2017 januárjában tíz szakgimnazista nyílt levélben kérte, hogy az ötödik érettségi tantárgy szabadon választható legyen, illetve hogy ne nehezítsék a nyelvi érettségit. A nyílt levelet több mint 3.000 ember írta alá.

Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy ezekkel az észszerűtlen rendelkezésekkel az idén érettségiző diákok életét kényszerpályára állíthatja az oktatási kormányzat, ráadásul jogsértő módon.

Ezt az állításunkat egyébként Aáry-Tamás Lajos ombudsman is megerősítette, a kormány mégsem vesz tudomást a problémáról, Palkovics László nem ismerte el a felvetés jogosságát, helyette inkább az időt húzták.

Mi hiszünk benne, hogy még most sincs késő, még lehet csökkenteni az oktatási kormányzat által okozott kárt! Ezért küzdünk most.

Követeljük, hogy:

– Ne változzon a nyelvi érettségi, az elégséges osztályzathoz legyen elég az A2-es szint!
– A szakmai ágazati érettségi elégséges osztályzatához legyen elég a 20%, és a méltányosság jelenjék meg a magasabb osztályzatoknál is!
– Kéttannyelvű szakgimnáziumokban a diákok olyan nyelven vizsgázhassanak az adott szakmai tárgyakból, amilyen nyelven tanulták őket!
– Ha valaki más pályán szeretne továbbtanulni, és emiatt „pluszban” érettségizik más tantárgyakból, a szakmai érettségit ne legyen kötelező beleszámolni a felvételi pontjaiba!
– Pontosan és egyértelműen legyen megfogalmazva, hogy a tanulási nehézséggel küzdő (SNI-s illetve BTM-kóddal rendelkező) tanulók milyen felmentéseket és könnyítéseket vehetnek igénybe a szakmai érettségin!
– Állítsák vissza a következő tanévtől a szakgimnáziumokban az ötödik érettségi tantárgy szabadon választhatóságát!

Te mit tennél azért, hogy a kormány végre komolyan vegye a diákokat, a szülőket, a pedagógusokat?

Mi tiltakozunk! Ha kell, az utcán, ha kell tanítási időben, ha kell, polgári engedetlenségi akcióval! És ha kell, akkor akár hétről hétre.

Mert nekik csak egy tollvonás változtatni az embertelen szabályokon. De 30 ezer diáknak a jövője függ ettől az egyetlen tollvonástól. Küzdeni fogunk értük – hiszen gyermekeink jövője a tét!

2017. 03. 30.

A Tanítanék Mozgalom aktivistái

***

Képek a polgári engedetlenségről: https://www.facebook.com/tanitanek/photos/a.1495970504032927.1073741829.1487569941539650/1665267730436536/?type=3&theater

***

Bár a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform és a Független Diákparlament hónapokon át adta a vészjelzéseket a kötelező szakmai ágazati érettségi nem megfelelő előkészítettségéről, az oktatásirányítás csak azért is lenyomta azt az érintettek torkán, 30.000 szakgimnazista kárára. Május 17-től, a szakmai írásbeli napjától kezdve gyűjtjük az érintettek tapasztalatait online felületünkön. A legtöbb problémáról a gépészettel kapcsolatban számoltak be a diákok és a tanárok – és június 14-én végre az Oktatási Hivatal is lépett, és tájékoztatta az iskolákat a feladatsorok hibáiról! Csakhogy jóval azután, hogy a vizsgázók a feladatlapokba betekinthettek! Hogy most mi a teendő? A TASZ jogi és a Civil Közoktatási Platform oktatási szakértői segítségével információs csomagot állítottunk össze azoknak az érettségizőknek, akik hivatali és jogi lépéseket kívánnak tenni az ügyben. (Az információk bármilyen szakiránynál hasznosak lehetnek, nemcsak a gépészetnél.)

„A feladatsorokért felelős, a NSZFH által működtetett tételkészítő bizottsága gépészet ismeretek magyar nyelvű középszintű írásbeli érettségi vizsga feladatlapjának >Szerkesztést igénylő feladatok< részében a 3. feladat c) és d) pontjához tartozó megoldást javította. A módosítást honlapunkon a javítási-értékelési útmutatóban átvezettük. … A késői módosításért a tételkészítő bizottság elnézést kér.” – többek között ez áll abban a hivatalos levélben, melyet egy szakgimnáziumi tanár juttatott el hozzánk. Ám úgy tűnik, a nagy kapkodásban még a javítást sem sikerült hibátlanul teljesíteni, a pedagógus némi iróniával hozzátette: „Apró malőr, hogy a >Szerkesztést igénylő feladatok< egy másik (eredetileg sem hibás) szekció; amiről szó volt, az a >Számítást igénylő feladatok< szakasz.
Hál istennek ezt már alig rontották el; a végeredmények már jók. Egy közbenső képletben mégis bent maradt az előjelhiba…”

A gépészet egyébként az a szakma, ahol egészen érthetetlen módon nem lehetett függvénytáblázatot használni, és ráadásul ez az információ (is) csak december végén, a vizsgák előtt négy hónappal derült ki. A szaktanárok jelezték, hogy a minta-feladatsor indokolatlanul nehéz, a korábbi években csak emelt szinten lehetett ilyen nehézségű kihívással találkozni – hiába. Ebből az ágazatból általában a Műszaki Egyetemen tanulnak tovább a diákok, vizsgájuk nehézségi foka, komplexitása és a függvénytábla „letiltása” miatt már eleve komoly hátrányba kerültek a gimnazistákhoz képest. Az pedig, hogy végül olyan feladatokat kaptak, hogy az egyik helyen rossz irányba mutat a vektor, a másik helyen hiányzik a rajzról egy furat, és még sorolhatnánk, tovább fokozza a helyzet abszurditását. (Palkovics László, oktatási államtitkár, aki szakmáját tekintve egyébként gépészmérnök, legalább erre odafigyelhetett volna.)

Sajnos azonban nemcsak a gépészeti tanulókat érte méltánytalanság az érettségin. A kéttannyelvű szakgimnáziumok esetében a tanulók értelemzavaró nyelvi hibákról számoltak be nekünk az írásbeli kapcsán. Mint írják: „Úgy látszik, a feladat megírójának is problémája volt a szaknyelvvel.” A szaknyelvet egyébként olyan szakmai tantárgyak esetén is elvárták a vizsgázóktól, amiket magyarul tanultak. Sőt, még a minta-feladatsor is csak magyarul került fel az internetre – csak az „előírásokból” derült ki, hogy egyébként vizsgázni majd idegen nyelven kell, melyhez azonban se tankönyv, se feladatsor… Sok helyen nyelvtanárok fordították le a szakszövegeket, hiszen „a 32 órájukba belefér”.

Az írásbelik kezdete előtt egy szűk héttel, sokadik beadványunkra Palkovics László államtitkár nagy kegyesen végre írásba adta, hogy „azok a tanulók, akik rendelkeznek valamilyen részleges felmentéssel vagy könnyítéssel tanulási nehézségük miatt, azt a szakmai ágazati érettségin is igénybe vehetik” – ám ennek nem voltak meg az objektív feltételei. Például nem dolgoztak ki pontozási rendszert, mely lehetővé tenné, hogy a diszkalkuliás vizsgázóknál a számítási feladatok eredményeit ne kelljen a végeredménybe beleszámítani. És egyáltalán – a legtöbb iskolába egyszerűen el sem jutott az információ, hogy a könnyítések igénybe vehetőek.

Sajtóhibákról, elírásokról a legkülönbözőbb ágazatok esetében kaptunk egyébként jelzéseket. Amint arról is, hogy a vizsga feladattípusai jelentősen eltértek az (ágazatonként egy, azaz egy darab) minta-feladatsortól.

Szeretnénk biztatni tehát minden érintettet, hogy tekintse meg információs csomagunkat, és tegye meg a szükséges lépéseket a saját, és a következő generációk érdekében. Ugyanis azok a szakgimnazisták, akik most fejezték be a 9. osztályt, megint egy új rendszer szerint fognak érettségizni, ami szokás szerint szintén nincs még kidolgozva. Fontos, hogy legalább ők ne járjanak úgy, mint a 2017-ben érettségizők, akiket az (azóta mély hallgatásba burkolózott) Aáry-Tamás Lajos, oktatási jogok biztosa csak „mártírgenerációnak” nevezett. Hiszen olyanok vették át képzésük irányítását és „megreformálását”, akiknek abban sem szakértelmük, sem tapasztalatuk nincs.

***

Ekkor dolgozott ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egy részletes érettségi jogorvoslati útmutatót, mely azóta is aktuális – frissített tartalommal – olyan kérdésekben, mikor valaki nem ért egyet a vizsgán történtekkel, s jogi lépéseket fontolgat.

1. 2017. január 24-én Igen, legyen! Legyen szabadon választható az ötödik érettségi tantárgy! – címmel jelent meg Sulyok Blanka írása ebben a témában az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének (OFOE) oldalán. ↩︎