Nézzünk messzebb - Az iskolák helyzete a Tanítanék követőinek válaszai alapján

írta: Biszák Otília

Ha választanod kellene, hogy melyik probléma érinti a legsúlyosabban az általad ismert intézményeket az alábbiak közül melyik lenne az? Az intézmények tárgyi feltételeinek hiányosságai, a pedagógusok és pedagógiai asszisztensek száma, a bérfeszültség, a kötelező tananyag hossza és az arra rendelkezésre álló időkeret, a tanításon kívüli teendők mennyisége, a differenciált oktatás nehézségei, a fejlesztés minősége vagy a pedagógusok kimerültsége?

De kik is voltak ezek a pedagógusok, diákok és hozzátartozók, akiknek a véleményére most támaszkodom és honnan tudom a véleményüket? 

Egy korábbi cikkünkben bemutattunk egy pedagógusokkal készült interjús kutatás eredményeit. A beszélgetések során megfogalmazott problémákat szerettük volna szélesebb körben felmérni, hogy lássuk a nagyobb képet, mire kell elsősorban fókuszálnunk. A közösségből véletlenszerűen választottunk személyeket, akiket egy 10-15 perces kérdőív kitöltésére kértünk 2024 novemberében. A megkérdezettek között nemcsak pedagógusok, hanem diákok és hozzátartozók is szerepeltek. Kifejezetten kíváncsiak voltunk arra, hogy az oktatási rendszerben betöltött eltérő szerepek tendenciózusan másféle meglátásokhoz vezetnek-e. Közel 300 fő válaszolt anonim módon a kérdéseinkre. Ez a kitöltő szám a közösség méretéhez viszonyítva alacsonynak mondható, ennek következtében az elemzésünk eredményei nem általánosíthatóak. (Feltételezzük, hogy a nem válaszolók és a válaszolók között lényegi attitűdbeli különbségek vannak, aminek hatásait ekkora részvételi hajlandóság mellett nem tudjuk kiküszöbölni.) Mindezek ellenére relevánsnak tartjuk közölni a felmérés eredményeit, hiszen erre támaszkodva kaptunk képet az iskolahasználók szélesebb körének mindennapi problémáiról.

A kitöltők között magasabb arányban voltak nők (61,1%), mint férfiak, valamint a korcsoport szempontjából a 45-70 éves korosztály dominál. A budapestiek  és a megyei jogú városokban élők kiteszik a válaszadók több mint felét. A kitöltők 23,7%-a pedagógusként (további 8,3% nyugdíjas pedagógusként), 44,2%-a hozzátartozóként töltötte ki a kérdőívet. A válaszadó pedagógusok 60%-a állami fenntartású intézményben dolgozik. 

A bérfeszültség jelenléte, valamint a tárgyi feltételek hiányossága inkább az állami és önkormányzati fenntartás esetén volt jellemző. A problémadefiníciók alapján a válaszadó pedagógusokat három csoportba soroltuk. Az első csoportra jellemző, hogy mind a tanítással és a munkaerővel kapcsolatos problémák is jellemzőek náluk, valamint az intézmények tárgyi feltételei sem megfelelőek. A második csoport helyzete hasonló ehhez, azonban a pedagógushiány és a pedagógiai asszisztensek hiánya nem jellemzi az iskolájukat. A harmadik csoport esetében egyedül a kimerültség jelent meg, mint jelentős probléma, más típusú nehézségek jellemzően nem befolyásolják az intézmény működését. Az egyesként megjelölt csoport tagjainak közel 90%-a állami fenntartású intézményben dolgozik, emellett az is elmondható, hogy a mintában szereplő állami iskolában tanító pedagógusok 60%-a ebbe a csoportba tartozik.

A hozzátartozóként válaszolók 43,4%-ának általános iskolába jár a gyereke, ezt követi a középiskolába járó gyermekekkel rendelkezők aránya (32,9%). Fenntartók szempontjából az állami intézmények domináltak (64,8%). A hozzátartozók véleménye a problémákról kevésbé mutat egy irányba, mint a pedagógusok vélekedése. A hozzátartozók 17,4% egyáltalán nem ért egyet azzal az állítással, hogy a kötelező tananyagot a szűk időkeret miatt a diákok nem képesek elsajátítani, valamint a kitöltők esetében nem jellemző, hogy a hozzátartozók véleményét nem veszik figyelembe. (A diákok probléma-definíciójáról részletesebb adatokat nem közlünk, mivel az alacsony kitöltőszám miatt állításaink nem lennének megbízhatóak.)

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen igények merülnek fel az oktatáspolitikával kapcsolatban. Közösségünk 62,5%-a az oktatási rendszer reformját tartja a szakpolitikai kérdések közül a legfontosabbnak.

Ezek alapján kiemelten szem előtt fogjuk tartani, hogy a felmérések eredményét eljuttassuk azokhoz, akiknek hivatalból kíváncsinak kellene lennie, akik felé megfogalmazódik az elvárás az érintettek bevonására a döntéselőkészítésbe.

A projekt a NIOK Alapítvány Stronger Roots programjának keretében valósul meg, az Európai Unió Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek (CERV) programjának finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.